Az Orbán-kormány célja egy magas szinten digitalizált haderő kialakítása

Szalay-Bobrovniczky Kristóf úgy fogalmazott: az a technológiai sokk, amely néhány év alatt mindannyiunk magánéletét is felforgatta, megérkezett a magyar honvédségbe is.

Radikális változások indultak meg a magyar haderőben, amely már támaszkodik a digitalizációra, és lehetőséget is lát benne – tette hozzá.

A honvédelmi miniszter előadásában arról beszélt: minden háborúnak megvan a maga természete; az orosz-ukrán háború sajátosságát az adja, hogy részben a drónok és egyéb szenzorok által a frontvonalakon szinte semmi nem történik láthatatlanul.

Ez a transzparencia nagyban megváltoztatta a hadviselés természetét, és ehhez a magyar haderőnek is alkalmazkodnia kell mélyreható folyamatok elindításával a honvédségben – mutatott rá.

A tárcavezető kiemelte: a honvédség hagyományosan „vas alapú" logikában működik, ezért el kell jutni oda, hogy egy adatközpontú, digitalizált rendszerként lehessen rá tekinteni.

A digitális katona megjelenése azt jelenti, hogy a katona egyéni felszerelése olyan digitális adatgenerátorokat tartalmaz, amelyekkel maga is adatszolgáltatóvá válik, és mindez csatlakozik járműhez, valamint a parancsnokság többi más eszközéhez. Ezek az adatok piramisként épülnek egymásra – magyarázta.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf fontosnak nevezte azt is – mivel nagy védettségű nemzeti és NATO-adatok garmadáját kezelik –, hogy az adatbiztonságról is gondoskodni kell. Ehhez pedig az államigazgatásnak is csatlakoznia kell – tette hozzá, utalva arra, hogy ezt az idei Adaptive Hussars gyakorlaton is tesztelték.

A honvédelmi miniszter előadásában felvázolta azokat a területeket, ahová már belépett az új technológia. A virtualizáció megjelenésére példaként említette Tatán a tüzér- és harckocsizóknak, Kecskeméten a Gripen-pilótáknak, Hódmezővásárhelyen a Lynx gyalogsági harcjárművek használóinak kiépült szimulációs képességet, megjegyezve, hogy Pápán pedig NATO-keretek között, egy szállítórepülőgép-szimulációs rendszer áll rendelkezésre.

Emellett az alapkiképzésben már VR-szemüveg segítségével tudnak bizonyos harcászati elemeket gyakorolni – mondta.

A kiberbiztonságról, valamint az adatok és a nemzeti szuverenitás kapcsolatáról szólva, Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta: az adatainkról való gondoskodás kiemelt jelentőségű biztonsági körülmény.

Ennek kapcsán szólt „a Tisza nevű politikai projekt" adatszivárgási ügyéről, ami a miniszter szerint rávilágít arra, hogy veszélyes és kockázatos magyar állampolgárok adatainak gyűjtése, majd „egy idegen, és nem minden tekintetben ellenérdekelt állam számára is akár hozzáférhetővé való tétele". Ez komoly kockázat a nemzetbiztonság szempontjából is – jelentette ki.

Előadása végén a tárcavezető kitért az űriparra, amelynek jelentőségét azzal is érzékeltette, hogy műholdakról származó információ becsatornázása napi feladat már akár az orosz-ukrán háborúban is.

Biró Albert, az Informatika a Társadalomért Egyesület főtitkára a miniszteri beszéd előtt mondott köszöntőjében kiemelte: a védelmi iparágban hatalmas lehetőségek vannak, amit ki kell használni, mert aki nem így tesz, lemarad és kimarad.

Hasonló a helyzet az űriparral is, amely látványos fejlődéseken megy keresztül, és ha nem vigyázunk, Európa könnyen járhat úgy, mint a technológiai szektorban, ahol néhány vállalattól eltekintve, európai cég „labdába sem rúghat" – közölte.

Ezért szükségesek a nemzeti zászlóshajók és a határokon átívelő együttműködések – mondta, hozzátéve, hogy tavasszal miniszteri delegációval Indiában jártak, kedden pedig együttműködési megállapodásokat írnak alá annak érdekében, hogy a közép-és délkelet-európai régióban meghatározó regionális kezdeményezéseket indítsanak el.

A 16. Infotér Konferenciát szerdán és csütörtökön rendezik meg Balatonfüreden. Ennek nulladik, keddi napja, a Space & Defense Day az űr- és védelmi iparra koncentrál, csütörtökön és pénteken pedig az építőipart a középpontba állító kétnapos Infotér Contech 2025 konferenciát is tartanak.