Az Orbán-kormány tételes bűnlajstroma

Az 1941-ben, Roosevelt amerikai elnök köre által létrehozott Freedom House (A Szabadság Háza) annak idején kiállt a hadba szállásért a náci Németország ellen, és azóta is a liberális demokrácia szellemében kíséri figyelemmel, majd teszi közzé éves jelentésekben, hogyan áll a demokrácia ügye a világ államaiban. Az intézmény vagy 300 munkatárssal működő New York-i központja az adott országok ismert kutatóira és más szakemberekre támaszkodva, beható egyeztetések után teszi közzé felméréseinek eredményét.

Magyarország 2019-ben került a demokráciák kategóriájából a vegyes, csak részben demokratikus országok csoportjába. Az idei felmérés eredményei rosszabbak, mint valaha és rámutatnak, hogy az adott helyzet, „az erősen korlátozott demokrácia”, tovább tart lefelé, az önkényuralom irányába.

A terjedelmes jelentés az Orbán-kormány részletes bűnlajstroma, amelyből az érdeklődők pontosan végigkísérhetik, hogyan, milyen lépésekkel építette le Orbán Viktor az elmúlt években, rendre fokozódó mértékben az ország egykori demokratikus rendjét. Mint írják, Orbán 2010-es hatalomra kerülése után erőszakos alkotmányjogi, törvényalkotási lépéseket tett, hogy megszilárdítsa ellenőrzését az ország független intézményei felett, korlátozza az ellenzék, csakúgy, mint a média, az igazságszolgáltatás, az oktatás, a tudományos intézmények szabadságát.

Idézik az EBESZ és más, független megfigyelők jelentéseit arról, hogy a 2022-es parlamenti választásokon igen sok hiányosságot tapasztaltak. A kormány már előzetesen a maga érdekeinek megfelelően módosította a választási előírásokat, átszabott választókörzeteket, és a kormánypárti média túlsúlya nem tette lehetővé, hogy a szavazók megfelelően tájékozódhassanak. Az ellenzéki pártok nem jutnak megfelelő hirdetési felülethez, sem a médiában, sem az utcákon. 

A kormánypárt a személyi jogokkal visszaélve, terjesztette propagandáját és a civil szervezetek nem egy csalást jeleztek, többek között a romániai és szerbiai magyarok szavazatainál – miközben a nyugaton élő magyarok szavazási lehetőségei korlátozottak. A panaszok kivizsgálásának hatékony jogi keretei hiányoztak és a választási bizottságok vitás esetekben túlnyomórészt a Fidesz-KDNP javára döntöttek. A választási szervek nem függetlenek, a bizottság elnökét az államfő jelöli és kilenc éves megbízást kap a parlamenttől. „A kormány hatékony ellenőrzése alatt álló Számvevőszék” pénzügyi szabálytalanságok miatt sújtotta pénzbüntetésekkel az ellenzéki pártokat, miközben figyelmen kívül hagyja vagy elleplezi, hogy a kormánypárt állami pénzből kampányol.

Az ellenzék tevékenységét az is gátolja, hogy Orbán Viktor „jelentős befolyást gyakorol a törvényhozásra”, korlátozottak lehetőségei, hogy ellenőrizze a kormány tevékenységét, miközben bíráló megjegyzésekért pénzbüntetést szabnak ki rájuk. További tényező a Covid-járvány idején bevezetett, azóta különböző indokolásokkal meghosszabbított „veszélyhelyzet”, amely lehetővé teszi a kormánynak, hogy parlamenti kontroll nélkül, rendeletekkel kormányozzon, illetve kedve szerint fogadjon el törvényeket, amelyeknek semmi közük a szükségállapot indokolásához.

Olvashatjuk, hogy bár a magyar alkotmány biztosítja a sajtószabadságot, a Fidesz azt aláaknázza. Létezik ugyan az ellenzéket támogató sajtó, de az országos és a helyi médiát növekvő mértékben uralják a kormánybarát orgánumok, amelyek gyakran rágalmazzák a rendszer politikai ellenfeleit és hamis híreket terjesztenek – így például Oroszországról is. 

A kormányzati hirdetési, támogatási pénzeket ezek az orgánumok kapják, így a független, kritikus hírforrások nehéz anyagi helyzetben vannak. Nemzetközi újságíró-szervezetek is tiltakoztak a decemberben elfogadott úgynevezett szuverenitásvédelmi törvény ellen, amely veszélyezteti a független médiát és súlyosan tovább korlátozhatja annak munkáját. Visszaszorítják azokat a tudományos és civil szervezeteket, amelyek élnek a bírálat jogával. Emberjogi szervezetek attól tartanak, a szuverenitásvédelmi törvényt arra fogják használni, hogy megfélemlítsék és önkényesen elhallgattassák mindazokat, akik bírálják a kormányt. Kiterjed a tulajdonuk átvételére irányuló nyomás a gazdasági élet olyan szereplőire is, akiknek tevékenysége sérti a kormány politikai vagy pénzügyi érdekeit.

A Fidesz-kormány tovább folytatta erőfeszítéseit, hogy szoros ellenőrzése alá vonja a közoktatást, az egyetemeket. A tanügy reformjával elérhetik, hogy szélsőséges mértékben befolyásolhatják a tananyagot. A felsőoktatásban kinevezett kancellárok kaptak hatalmat, korlátozták jelentős intézmények autonómiáját. A Fidesz fokozatosan átveszi a művészeti, kulturális intézmények, a filmipar, a könyvkiadás és terjesztés irányítását és azoknak nyújt támogatást, amelyek nyíltan nacionalista és keresztény értékeket hirdetnek. 

Növekvő mértékben, leplezetlenül különböztetik meg a szexuális kisebbségekhez tartozókat, vezető Fidesz-politikusok és médiájuk összemossa a pedofíliát a homoszexualitással, megtiltották gender-kérdések oktatását az iskolákban.

Kitér a Freedom House jelentése arra, hogy csak a magyar munkahelyek 25 százalékában működik szakszervezet és a munkavállalóknak mindössze hét százaléka szervezett. Ugyanakkor a hatalom jelentősen korlátozza a sztrájkjogot és sikerrel bénított meg ilyen akciókat.

A jelentés különböző vonatkozásokban, mint például a polgári szabadságjogok, a választások, a sajtószabadság kérdésében vizsgálódik és pontrendszerben jelzi az eredményt. A demokrácia fokának skálája 1-től 100-ig terjed, azon Magyarország 65 pontot kapott. Összehasonlításul: Finnország 100, Észtország 95, Ausztria 93, Szlovénia 96, Szlovákia 90, Litvánia 89, Lettország 88, Románia 83, Bulgária 78 pont. 

Sokat kellene még elérnünk, hogy behozzuk a románokat, a szlávokat és a baltiakat utolérni reménytelennek látszik. Ha így megy tovább, akár már jövőre a „nem szabad ország” kategóriájában találhatjuk magunkat, Belorusz, Brunei, Csád, Irán, Kirgizisztán, Líbia, Észak-Korea, valamint Oroszország (13 pont) és Kína (9 pont) társaságában.