Komjáthi Imre: a munkaerő-tartalék jelentős részét nem lehet máról holnapra munkába állítani
Az MSZP szerint a kormány most bejelentett intézkedéscsomagja akkor érne valóban célt, ha gyökeresen átalakítanánk a felnőttképzést, a szakképzést, és felzárkóztatási programot indítanának az alacsonyabb képzettségűek számára – áll a párt társelnökének közleményében, amelyben Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár bejelentésére reagált. A kormány új programjának célja, hogy 150 ezer álláskereső elhelyezkedését támogassa.
Komjáthi Imre közleményében rámutat, az MSZP-nek komplex, szakmai alapokon nyugvó javaslatai voltak és vannak a munka világát érintő kérdésekben, javaslataik benyújtása előtt minden esetben konzultálnak a munkavállalói és a munkaadói oldal szereplőivel, azonban a kormány sajnos nem tartja fontosnak a társadalmi párbeszédet.
A jelenlegi hatalom 2010 óta tudatosan leépítette a munkaügyi kapcsolatokat, az érdekegyeztetés rendszerét – írja a szocialista politikus, aki szerint ezért fordul elő rendszeresen, hogy a munka világában életidegen és működésképtelen javaslatokkal, intézkedésekkel állnak elő. Komjáthi Imre hozzátette, reméli, hogy a kormány most bejelentett intézkedései – amelyek között első látásra vannak támogatható elemek –, nem a „kommunikációs látványkonyha” részei, hanem valóban komolyan is gondolják a javaslatokat, és kellő forrást is hozzárendelnek a megvalósításhoz.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében az áprilisi gyorsjelentés szerint hazánkban 230 ezer ember munkanélküli. A 230 ezer főből 11 ezer pályakezdő munkanélküli, 40 százalékuknak pedig csak általános iskolai végzettsége van. Ennek a munkaerő-tartaléknak jelentős része jelen pillanatban sem fizikálisan, sem mentálisan nem alkalmas arra, hogy máról holnapra munkába állítsák őket – tette hozzá a pártelnök.
Komjáthi Imre szerint a munkaerő-tartalék nagy eséllyel munkába állítható lenne, ha a kormány a most meghozott intézkedések mellett holnaptól megháromszorozná azoknak a szociális munkásoknak a számát, akik segítenek ezeket az embereket munkába állítani úgy, hogy napi szinten mentorálják őket.
Május 15-től elindul a GINOP Plusz 3.1.1 – A munkaerő-kínálat bővítése és fejlesztése elnevezésű program. A teljes forrás 150,17 milliárd forint, és a cél az álláskereső és az inaktívak foglalkoztathatóságának javítása és elhelyezkedésének segítése.
A program célcsoportja, hogy minden 30. életévét betöltött álláskereső és inaktív, ugyanakkor kiemelt támogatásban részesülhetnek a hátrányos helyzetű álláskeresők és inaktívak: többek között az 50 év felettiek, a kisgyermekes álláskeresők, az alacsonyan képzettek, a vidékies térségben élők. És öt pillérét lehet kiemelni:
Bértámogatás az álláskeresőt/inaktívat foglalkoztató munkáltatók részére: A havi támogatást oly módon kell megállapítani, hogy a támogatási mértéke fixen a munkaadót terhelő bruttó bér 50 százaléka, a támogatás megállapításkori havi korlátja pedig 250 ezer forint (amelyik a kisebb, az korlátozza be a megállapított havi támogatást). A havi korlát a részmunkaidős foglalkoztatások esetében arányosítandó. A hátrányos helyzettel nem rendelkezők esetében a támogatás időtartama legfeljebb 4 hónap, a hátrányos helyzetűek esetében legfeljebb 6 hónap.
Mobilitási (utazási) támogatás álláskeresőnek: Legfeljebb 12 hónap időtartamra nyújtható az utazási támogatás az álláskereső számára. A lakóhely és a munkavégzés helye közötti távolság tekintetében minden 10 kilométer után a kötelező legkisebb munkabér 5 százalékának megfelelő összegű havi utazási támogatás nyújtható, ha a lakhelytől 60 kilométernél közelebbi, de a lakhelytől eltérő településen található a munkavégzés helye.
Mobilitási (lakhatási) támogatás álláskeresőnek: Legfeljebb 12 hónapra, havonta legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér 70 százalékának megfelelő összegben nyújtható. Az az álláskereső kaphatja, akinek az állandó lakhelyétől legalább 60 kilométerre lévő településen található a munkavégzés helye, és akit legalább egy hónapja álláskeresőként nyilvántartanak, és aki legalább hat hónap időtartamra szóló és legalább heti húsz óra munkaidejű foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesít, és nem rendelkezik lakóingatlannal a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 kilométert.
Foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások: A korábbiaknál hangsúlyosabb szerepet kapnak a különböző foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások – mivel látható, hogy az álláskeresői nyilvántartásban szereplők és az azonosított inaktívak közül sokaknak szükségük van komplexebb és hosszabb idejű segítségnyújtásra. Ezek a szolgáltatások a résztvevők munkaerőpiaci kilépésre való felkészítését szolgálják. A szolgáltatás ideje alatt álláskeresést ösztönző juttatást igényelhetnek a szolgáltatást igénybe vevők.
Munkaerőpiaci alkalmazkodás támogatása (képzés támogatása): Tervezetten 2024 júniusától országosan elérhetővé válhatnak a szak- és felnőttképzési szakterület gondozásában a 30 év feletti álláskeresők és inaktívak által igénybe vehető képzések, amelyekhez a program keretében úgynevezett „munkaerőpiaci alkalmazkodás támogatása” igényelhető (álláskeresést ösztönző juttatás képzéshez). A programból a kötelező legkisebb munkabér legalább 70 százalékának megfelelő összegű havi támogatás nyújtható álláskeresést ösztönző juttatásként annak az álláskeresőnek, aki a munkaerőpiacon történő elhelyezkedése érdekében jogszabályban meghatározott képzésen vesz részt.
