Az Orbán-kormány törvénymódosítása csak propaganda, továbbra is jöhetnek a vendégmunkások

A KSH friss októberi számai szerint valamivel 100 ezer fő fölött alakult a külföldi állampolgárságú alkalmazásban állók létszáma Magyarországon, amiből 78,4 ezer fő volt harmadik országbeli. Arról még nincs 2024-es adat, hogy az utóbbiak közül hányan tartózkodtak itt újonnan kiadott engedéllyel, de a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat korábbi jelentései alapján a trendek látszanak: 2023-ban 42 163-an voltak azok, akiknek harmadik országból érkezve új foglalkoztatási engedélyt adtak ki, a korábbi években pedig ennél is kevesebben akartak Magyarországon dolgozni; 2022-ben 32 660-an, 2021-ben 23 278- an, előtte pedig 15 233-an.

Innen nézve a 35 ezres plafon már nem is tűnik korlátnak – mondta a Népszavának Nógrádi József, a munkaerőkölcsönzéssel foglalkozó Trenkwalder Recruitment Kft. Kereskedelmi és marketing vezetője. A szakember a gazdasági recesszióra tekintettel azt is felvetette: a hazai gazdaságnak egyáltalán szüksége van-e 35 ezernél több harmadik országból érkező vendégmunkásra? Szerinte aligha. A 2024. évi új kérelmekre vonatkozó számok ugyan később derülnek ki, de biztos benne, hogy ezen a téren érdemi visszaesés történt az említett 42 ezres 2023-as adatokhoz képest. Már csak azért is, mert a működő társas vállalkozások száma tavaly 11 ezerrel csökkent, az új felszámolási eljárásoké pedig továbbra is 15 ezer felett maradt. Az eltűnő cégek között pedig jócskán találni olyan profilúakat – a vendéglátásban, a feldolgozóiparban, az építőiparban érdekelteket –, amelyek jellemzően igényt tartanak ezekre a munkavállalókra.

Megítélése szerint komoly gazdasági élénkülés kellene ahhoz, hogy ez a szabályozás összességében általános és nagy problémákat okozzon, ez pedig azért nem látszik jönni a horizonton.

A döntéssel kapcsolatban a lap megjegyzi, hogy ezen a jogcímen olyan állampolgárok kaphatnak engedélyt, akik országaival megállapodás van, hogy visszafogadják a lejárt engedélyű munkavállalót, illetve akik állama rendelkezik Magyarországon az általa államilag elismert szervezettel vagy irodával, amely probléma esetén intézi a visszaküldést. Megállapodás kizárólag Georgiával és Örményországgal létezik. Az onnan érkezők száma azonban maroknyi. Kérdés volt, hogy mi lesz a Fülöp-szigetekiekkel, akik viszont jelenleg több mint 10 ezren vannak Magyarországon, s a cégek különösen jó munkaerőnek tartják őket.

Nógrádi József szerint a Fülöp-szigetek az elmúlt év vége felé létrehozott egy a feltételeknek megfelelő irodát Magyarországon, ami már teljes erővel üzemel. A külügyi tárca vezetőjének a rendelete alapján a Fülöp-szigetekről érkezők is a kvóta alá tartozhatnak. Fontos megjegyezni, hogy ún. „nemzeti kártyával” is lehet Magyarországra jönni. Ezt korábban a szomszédos, de nem uniós országból érkezők számára nyitották meg. Így érkeztek 2016-tól kezdődően szerb és ukrán állampolgárok. Ezt a nemzeti kártyát idővel szélesítették, s ma már olyan államokra nézve is „működik”, mint Moldova, Oroszország vagy Fehéroroszország.

Az így itt lévők száma 20-22 ezerre tehető – fűzte hozzá. Ezen megoldással ők a jövőben is Magyarországon lehetnek.

A Népszava felvetésére, hogy akkor ezekre tekintettel inkább politikai jellegű döntés született-e, amely inkább a közvéleménynek szól, csak egy nagyon rövid választ adott: kétségtelen, hogy jobb lenne, ha a kérdés kevésbé lenne átpolitizált. Ami a kérdés eldöntését illeti, a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye beszédes. Ahogy a szigorítás bejelentésekor írták: „Magyarország a magyaroké, sem vendégmunkásország, sem pedig migránsország nem lesz, csak a magyar állam által meghatározott célból és jogcímen, az állam által meghatározott feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen döntése esetén lehet átmenetileg itt tartózkodni és munkát vállalni...”

Teljesen világos, hogy szükség van munkáskezekre Magyarországon – fogalmazott a lap kérdésére László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. A vendégmunkások is szerves részei a gazdaságnak, ugyanakkor azt is látják, hogy a harmadik országokból hozott munkaerőt számos helyen azért hozzák, mert jóval kiszolgáltatottabbak, mint a magyar alkalmazottak. 

Így például hétvégén, vagy betegen is behívhatóak. Általuk pedig közvetve sajnos a magyar munkaerő érdekeit is csorbulnak. Ez pedig pontosan az, amit nem akarunk látni – fogalmazott a Vasas alelnöke. A 35 ezres korláttal kapcsolatban pedig úgy fogalmazott: ez a szám nem sokat jelent. További öt egyéb más jogcím van, amely mentén Magyarországra külföldi munkavállalók érkezhetnek. A most bejelentett limit ezek közül csak az egyikre vonatkozik. Ez így pedig egy politikai döntés, semmi több – mondta László Zoltán. 

A rendeletmódosítás úgy hangzik, mintha az Orbán-kormány arra törekedne, hogy megvédje a hazai munkaerőt, de nem ez zajlik. Az elmondott számos egyéb magyarországi munkavállalási lehetőség ugyanis érintetlenül maradt. Nem rendszerben kezeltek egy helyzetet, hanem egy hangzatos elemet kiválasztottak és azt módosították – mondta az érdekképviseleti vezető. Éppen ezért szerinte a 35 ezres kvótának a magyar munkaerő megvédéséhez semmi köze.

Hasonló véleményt fogalmazott meg lapunknak Molnár László, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója is. Szavai szerint ez a törvénymódosítás csupán egy propaganda. Ahogy ő is megjegyezte, ez a módosítás nagy nyilvánosság előtt zajlott, ami, ha kell bármelyik pillanatban módosítható. Ez annak szól, hogy az emberek számos településen morognak az esetleg nagyobb számban feltűnt vendégmunkások miatt. Ezeket akarja ellensúlyozni a kormány – mondta.

A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2024. január 24-i adása itt nézhető meg: