Az Orbán-kormány válasza a Microsoft-ügyben: senkik vagytok

A Microsoft ügy jelentősen felborzolta a kedélyeket Magyarországon, hiszen az elmúlt évek legnagyobb olyan korrupciós botránya ez, ahol a hatóságok meg is állapították a korrupció tényét. Ön ebben az ügyben összesen 16 beadványt nyújtott be, ebből hatot az Országgyűlésen keresztül. Ez utóbbi 6 tárgyalása ma zárult le, de mik is voltak ezek a kérdések pontosan?

Ez a hat parlamenti beadvány Gulyás Gergelynek, Rogán Antalnak, Palkovics Lászlónak, Pintér Sándornak, Bártfai-Mager Andreának, valamint Polt Péternek címezett kérdéscsomag volt. A kérdéseimben egyrészt összefoglaltam azokat a tényeket, amelyeket az amerikai hatóságok, illetve az oknyomozó újságírók kiderítettek és több konkrét kérdést is feltettem. Az akartam tudni, hogy az érintett miniszterek tudtak-e a korrupcióról, vásároltak-e a minisztériumuk Microsoft termékeket és folytatnak-e a konkrét eset miatt vizsgálatot a minisztériumban, vagy az egyébként felügyeletük alá tartozó szerveknél. Ez utóbbi azért lényeges, mivel az amerikai hatóságok több konkrét szervezetet is megneveztek amelyek az ügyben érintettek voltak, így például a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, valamint az Országos Rendőrfőkapitányságot is.

Miért pont ezek a miniszterek voltak a címzettek?

Ennek oka, hogy valamilyen formában mindegyikőjük felelősségi körét érinti a korrupciós ügy. Vagy azért, mert felügyelik az európai uniós források és állami vagyon felhasználását, vagy azért, mert a kormányzati informatikával kapcsolatos hatáskörökkel rendelkeznek. Pintér Sándort azonban külön ki kell emelni, hiszen az amerikai hatóságok által megnevezett, korrupcióban érintett szervek közül több is (ORFK, NISZ Zrt.) az ő felelősségi körébe tartozik.

Milyen választ adtak a miniszterek a kérdéseire?

Semmilyet. Egyetlen feltett kérdésemre sem válaszoltak.

Egyik miniszter sem?

Nem, sőt, a miniszteri válaszok szóról-szóra megegyeznek. Egyértelmű, hogy a válaszaikat egy összehangolt központi utasításra írták, amely független az abban szereplő konkrét esettől, a leírt körülményektől és kérdésektől.

Mit tartalmazott ez az egyenválasz?

A miniszterek kijelentették, hogy a konkrét ügyben sem ők, sem a magyar parlament nem rendelkezik hatáskörrel, ráadásul az ügyről bővebb információjuk sincsen, mivel senki nem közölt velük vonatkozó adatokat.

Ez utóbbi állítás kifejezetten felháborító, hiszen az összes magyar lap, még a lakájmédia is a tényeket ismertetve írt az esetről, ráadásul az amerikai hatóságok megállapításai és véleményei nyilvánosak, beleértve a Microsoft és az amerikai Igazságügyi Minisztérium megállapodását is. Ez utóbbi dokumentumban a Microsoft a korrupciós ügyleteket tényként ismeri el és ezt az írásbeli kérdések mindegyikéhez csatoltam is.

„A fenti válaszával tehát a kormány az amerikai hatóságokat, a magyar újságírókat és az országgyűlési képviselőket egységesen senkizte le.”

A korrupcióval érintett közbeszerzésekről sem mondtak semmit?

Nem. A kormány mindössze annyit közölt, hogy a Microsoft szoftvereket szabályos közbeszerzések útján szerzik be. Megfogalmazásuk azért furcsa, mert kizárólag a jelenleg folyamatban lévő közbeszerzésekről szól, a kérdés tárgyát képező közbeszerzésekről semmit nem mondanak.

Nem is mondhatnak, hiszen „a Microsoft tényként ismerte el, hogy befolyásolták a közbeszerzéseket és a közbeszerzések befolyásolásában állami szereplők is részt vettek.” Ezzel azonban hallgatólagosan elismerték, hogy a korábbi közbeszerzések nem voltak szabályszerűen lefolytatva.

Eddig csak a miniszterekről volt szó, de ahogyan elmondta, a Legfőbb Ügyészhez is beadványt intézett. Polt Péter is a miniszterekkel megegyező módon válaszolt?

Nem. A Legfőbb ügyész még a minisztereknél is szűkszavúbb volt és csak annyi írt, hogy mivel a beadványom feljelentésként értékelhető, azt a nyomozó hatóságoknak megküldi. Ez azért érdekes, mivel napokkal ezelőtt már egy hasonló kérdésre a legfőbb ügyész ugyan ezt a választ adta.

Beadványomban azonban külön rákérdeztem arra, hogy jelenleg milyen állapotban van a Microsofttal kapcsolatos büntetőeljárás. Joggal várható el, hogy egy ilyen horderejű ügyben a hatóságok azonnal intézkednek. Polt Péter azonban a jelek szerint nem tud, vagy nem akar tudni a jelenleg folyamatban lévő, Microsofttal kapcsolatos eljárásról vagy egész egyszerűen elfelejtette, hogy az ügyben korábban már nyomozást rendelt el, hiszen válasz nélkül hagyta a nyomozás állásáról szóló kérdésemet.

Milyen további lépések várhatóak a Microsoft-botrányban?

További 10 beadványom sorsa még kérdéses, ezeket a minisztériumok nem tudják majd ilyen könnyen félresöpörni, hiszen ezen beadványokban olyan konkrét eljárások megindítását kezdeményeztem, amely közvetlenül alkalmasak a korrupt közbeszerzések felülvizsgálatára. Ezen szervek között ráadásul többségben nem minisztériumok szerepelnek.

Ami azonban fontosabb, hogy nem értünk egyet a kormány azon álláspontjával, amely szerint az Országgyűlésnek nincs hatásköre az eset kivizsgálására. Az Alaptörvény világosan fogalmaz. A közhatalom forrása a nép és ezt a hatalmát a nép a választott képviselői útján gyakorolja. Ez azt jelenti, hogy a választott képviselők testülete, az Országgyűlés az, amelyik a saját hatáskörét meghatározhatja, nem a kormány. Azt, hogy az Országgyűlésnek mire van hatásköre, majd az Országgyűlés eldönti, a Kormány ebbe nem szólhat bele.

Éppen ezért az Magyar Szocialista Párt vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte. Kezdeményezésünket támogatja a Párbeszéd, a Jobbik és a DK is, vagyis meg lesz a kellő számú aláírás ahhoz, hogy ez a kezdeményezés az Országgyűlés elé kerüljön.

Mire számít a vizsgálóbizottság felállításával?

Pusztán az amerikai hatóságok által nyilvánosan elérhető bizonyítékok is elegendőek ahhoz, hogy a korrupcióval kapcsolatos politikai felelősséget vizsgálni lehessen. Ezáltal a biztosság felállítása a kormánypárti képviselőket egy egyértelmű döntés elé állítja: „Akarják-e, hogy a Mircrosoft-ügy kivizsgálásra kerüljön és megállapítást nyerjen, hogy ki felelős a korrupcióért, vagy elismerik, hogy érintettek az ügyben azáltal, hogy falaznak a korrupt cimboráiknak.”