Az Orbán-kormány vétóval fúrhatja meg a Norvég Alap és az EU megállapodását
A magyar kormány vérre menő vitát folytat saját támogatásáról. Szerinte jogtalanul vette el 77 milliárd forintos támogatását a norvég-izlandi-liechtensteini trió, ezért most uniós szintre emeli a keménykedést.
Az idén nyáron eldőlt: a Norvég Alap 77 milliárdos támogatását elbukja Magyarország, a pénz elveszítéséhez több éves vita vezetett. A konfliktus 2014-ben robbant ki, amikor a kormány megtámadta a Norvég Alapból, a civileknek járó keret elosztását koordináló, Ökotárs Alapítványt, mondván az „sorosista” szervezet. Noha a civil szervezeteknek járó támogatás csak töredéke az alap teljes összegének, a vita gyakorlatilag arra szűkült: ki koordinálja ezeknek a pénzeknek az elosztását. Erről július második feléig kellett volna megállapodni a norvég és a magyar kormánynak.
Az, hogy a norvégok szigorúan betartották a határidőt és a szerződést, alighanem a kormányt is meglepte. Pert is belengetett a magyar fél, de Norvégia szerint (amely képviseli még az alapban lévő Izlandot és Liechtensteint is) a szerződés világos, a határidő elmulasztása jogvesztő.
Az Orbán-kormány vétója miatt várhatóan 30 éves fennállása alatt első ízben nem fog elfogadni közös zárónyilatkozatot brüsszeli találkozója után az Európai Unió tagállamait, valamint Izlandot, Liechtensteint és Norvégiát magában foglaló Európai Gazdasági Térség (EGT) – értesült a Népszava több, egymástól független diplomáciai forrásból.
„A magyarok túszul ejtették a közös nyilatkozatot, hogy ezzel befolyásolják a Norvég Alapról szóló kétoldalú vitájukat Norvégiával. Minden utat elzártak a kompromisszumhoz” – fogalmazott a lapnak egy tagállami diplomata. Így nem maradt más hátra, mint közös nyilatkozattervezet nélkül nekivágni az ülésnek.
Izland, Liechtenstein és Norvégia szorosan kapcsolódik az európai integrációhoz, használja a belső piacot és cserébe felzárkóztatási támogatást nyújt az unió fejletlenebb országainak. Ez a Norvég Alap, amelyből 14 másik tagállammal együtt Magyarország is részesedik.
Hamarosan elkezdődnek a felek között a megbeszélések arról, hogy mekkora legyen a három ország pénzügyi hozzájárulása a kevésbé fejlett EU országok gazdasági és társadalmi felzárkóztatásához 2021-2027 között. Itt fog eldőlni, hogy a Norvég Alapból mekkora támogatások érkezzenek a jelenlegi pénzügyi időszakban. A három ország már jelezte, hogy kész megkezdeni a tárgyalásokat és a huszonhetek is véglegesítették az álláspontjukat. Ám akár csak a többit, ezt a megállapodást is konszenzussal kell majd elfogadni. Viszont a pénzek folyósítása a többi tagállamnak – hogy Izland, Norvégia és Liechtenstein hozzáférjen a közös piachoz – vélhetően ennek ellenére megtörténik majd.
