„Az ördög kevésbé lesz ördög” – Orbán nem lép vissza, csak taktikázik
„Senki nem gondolhatta komolyan, hogy Orbánék leveszik a napirendről a közigazgatási bíróságok felállításának az ügyét, amely körül nyilvánvalóan politikai játszmát folytatnak, kivárva, hogyan dőlnek el a Fideszt és a kormányt érintő fontos kérdések az Európai Néppártban, illetve az Európai Unió vezető testületeiben” – szögezte le Fleck Zoltán. „Nem lehetnek illúzióink: az ördög kevésbé lesz ördög” – tette hozzá a jogszociológus, aki továbbra is tartja, hogy Orbán totális politikai vereséget szenvedett, amikor határidő nélkül elhalasztotta a közigazgatási bíróság rendszer elindítását, „ám a jogalkotási projektet tekintve csak akkor szenvedett volna vereséget, ha a jogalkotásban a választók megakadályozták volna a kétharmadot”.
Amiatt kerestük meg Fleck Zoltánt, hogy a Népszava – kormányzati forrásból szerzett értesüléseire hivatkozva – azt írta: ősszel ismét napirendre kerülhet az önálló közigazgatási bíráskodás megteremtése. A kormány mindenképpen létrehozná a rendszert, amire az is utal, hogy az Alaptörvényben benne marad a közigazgatási bíráskodást megteremtő mondat: „Bíróság a rendes és a közigazgatási bíróság” – írta a lap.
Emellett a halasztást tartalmazó törvényjavaslatot ugyan benyújtották a Háznak, de arról még nem szavaztak, miközben azonban Áder János köztársasági elnök „jogszabályi előírásoknak megfelelő jelölt hiányában” nem tett eleget a rá rótt törvény kötelezettségnek, s határidőig (május 31-ig) nem tett javaslatot az új bírósági rendszer csúcsszerve, a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének a személyére.
„Nyilvánvalóan egy politikai játszmát játszik Orbán, mindaddig tart majd a halasztás, amíg el nem dőlnek a számára fontos kérdések az európai uniós színtéren: egyészt, hogy mi lesz a Fidesz sorsa az Európai Néppártban, másrészt, hogy milyen, az Európai Bizottság vezetését érintő személyi döntések születnek” – fejtette ki megkeresésünkre Fleck Zoltán, megjegyezve, hogy a jelek szerint a Fidesz biztosjelöltjének, Trócsányi László igazságügyminiszternek a sorsa menetközben már megpecsételődött Brüsszelben. (Megjegyezzük, hogy erről brüsszeli értesülések is szólnak, egy ilyen például itt olvasható.)
Hozzátette, hogy akárhogyan is dőlnek el ezek a kérdések, olyan garanciákat nem kérhetnek Orbántól, hogy soha ne jöjjenek létre ezek, mivel „a Nemzeti Együttműködés rendszerének egyik lényegi pontja az a hatalomfelfogás, amelynek konkrét része az önálló közigazgatási bíróságok”. A Fidesz ebben soha nem fog visszalépni – állítja a jogszociológus, aki szerint egyértelmű volt a kezdetektől, hogy taktikai lépés volt a határidő nélküli halasztás bejelentése.
„Ha ősszel ismét napirendre kerül a közigazgatási bíróságok rendszerének a felállítása, akkor is fenntartja-e, hogy Orbán totális politikai vereséget szenvedett, ahogy korábban portálunknak állította?” – kérdeztük Fleck Zoltántól. „Igen, ez politikailag, de csakis politikailag, áll” – válaszolta, majd kifejtette: a NER lényegét tekintve azonban akkor lehetne csak vereségről beszélni, ha tényleg korlátoznák a Fidesz szuverenitását a jogalkotásban, de ezt a választók nem tették meg, újból kétharmadot kapott a kormánypárt.
Ugyanakkor az más kérdés, hogy az Európai Unió milyen jogállami követelményeket, milyen kontrollintézményeket ír elő, illetve, hogy komolyabban elindítja-e a 7. cikkely szerinti eljárást. „Állíthatnak olyan korlátokat, amelyek befolyásolják a jogalkotást is, de ez még nem áll fenn, egyelőre még folyik a politikai küzdelem, amelynek során Orbánnak egyszerre kell jeleznie a kompromisszumkészségét és azt, hogy nem enged beleszólást az ügyeibe” – mutatott rá egy érdekes helyzetre Fleck Zoltán.
