Az öregedés lassítható – a szakértő elárulja, hogyan

Sárközy Erika szerint, az időskori jólét kapcsán az első asszociáció az egészség, úgy tartja a mondás, „csak egészség legyen” a többi majd jön magától. De egészség az nincs. Rosszak az egészségi statisztikák, a nyugdijkorhatárt elért emberek nagy többsége már eleve 2-3 krónikus megbetegedéssel küzd, és valójában az egészséges öregedés az átlagemberek számára teljesíthetetlen. De az öregedés lassítható! És ebben maguk az emberek tehetik a legtöbbet.

Eléggé köztudott, hogy a fizikai mozgás a betegségek vagy két tucatját előzheti meg és lassítja az agyunk természetes öregedését. A legtöbb betegség mögött pedig az egészségtelen táplálkozási szokásaink állnak. Tanulságos az is, hogy a nők miért élnek tovább, mint a férfiak/a nyugdíjas társadalom 64 százaléka nő, 36 százaléka férfi/. A biológiai előnyök mellett a magyarázat: a nők többet beszélnek, többet járnak emberek közé, többet tanulnak az egészség fenntartásáról, hamarabb fordulnak orvoshoz és szívesebben próbálnak ki új dolgokat. Azt gondoljuk, fontos szerepet játszhat a sok női sajtótermék, meg a bulvárlapok, amelyek fontos funkciót töltenek be az egészséges életmód propagálásában. Lehet, hogy szükséges ismeretterjesztő sajtó a férfiak számára is.

Mert jelenleg azzal kell együtt élnünk, ahogy Monspart Sarolta mondta egyszer, hogy az özvegyasszonyok országa lettünk.

Egy egyszerű hasonlat, ami segíthet megérteni, hogy mi az, ami rajtunk múlik. Képzeljük el, hogy a testünk egy bonyolult üzem, akár egy autó, mi vagyunk a tulajdonosai, az üzemvezetője. Felelősek vagyunk ezért az üzemért, ám ehhez jól kell ismernünk a működését. Értenünk kell a hibajelzéseit. Felelősek vagyunk a karbantartásáért: az üzemanyagért, vagyis a táplálékért, amit elfogyasztunk, a helyes használatért, például a rendszeres megmozgatásáért, és a szervizelésért, a rendszeres szűréseken.

Hozzátette, a sikeres, minőségi idősödés azonban nem pusztán az egészségi állapoton múlik, sőt, kisebb szerepet játszik benne, mint gondolnánk. A lényeg az élettel való elégedettség.

Rövidebb-hosszabb távon sok minden tölthet el elégedettséggel, „fiatalosan nézek ki” „az én gyerekeim törődnek velem”, „sok barátom van”, „jól tudom kezelni a számítógépet.” stb. De a másokhoz képesti elégedettségnél van egy mélyebb igény és ezt igazolták a kutatások: célokat és értelmet találni az életünkben, hasznosságélményt keresni.

De vajon a környezetünk felkészült-e arra, hogy hasznosságot, értelmet tulajdonítson az idősebb emberek létének? Ha a káros, hamis sztereotípiákra, gondolunk, ha az idősek általában „haszontalan” korszerűtlen, beteges tömegként jelennek meg a sztereotípiákban, akkor a válasz: nem.

Elmondta, az emberiségnek nincs kollektív emlékezete az öregedő társadalomról, hogy hogyan lehet ez fenntartható, élhető, minden generáció számára. Ezt közösen kell kikínlódnunk. Ehhez ad egy lehetséges keretet a CédrusNet innováció.

A CédrusNet három új gondolat köré építette a szemléletváltozást az idősödésről.

Az első gondolat, hogy életszakaszokban idősödünk. Erre kell tervezni. Bonyolult társadalmi folyamatok eredményeként új, egyre hosszabb életszakasz keletkezett a felnőtt kor és az öreg között.... Ez a szakasz. kb. 55 és kb. 78-80 éves kor közé tehető. Ez nagyon sok új kérdést vet fel és ezzel foglalkozik a CédrusNet.

A második: az idősödés egy horizontális társadalmi ügy, a társadalom minden szektorát és egyedét érint. Nem lehet pusztán idősügyként kezelni. Ez foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi városfejlesztési stb. ügy...– is. Semmi nem működhet a megszokott módon.

A harmadik új fogalom: a program lelke, a szenior tudásmenedzsment. Azt jelenti, hogy az élet- és munkatapasztalatok értékesek és hasznosíthatók, az idősödők kompetenciája fejleszthető. És ez a feladat.

A szenior tudásgazdálkodás gyakorlata könnyen lehet a szemléletváltozás és az érintettek érdekeltek együttműködésének mozgatórugója a településeken.

Hozzátette, muszáj úgy gondolkodnunk, hogy az idősödők hatalmas tömege nem teher, hanem erőforrás.

A projektjeik ezekre a felismerésekre és az új értékekre épülnek. Ezek: lépéstartás a korral, befektetés új ismeretek megszerzésébe, közösségi részvétel, második karrierre készülés, szolidaritás, egészségtudatosság.

Jó példája ennek például a Szuper Nagyi program, ami nem szokványos szakmai kurzus. Nemcsak arról tanulnak a résztvevők, hogy milyenek a mai gyerekek és a szüleik, mi változott az ő tapasztalataik óta, hanem önmagukról is. Tantárgy a digitális fejlesztés, az egészséges életmód, a kommunikáció, még a vállalkozási ismeretek is. Nemcsak társadalmi vállalkozók lettek, hanem elégedettebb emberek és korszerűbb nagymamák, értőbb szülők a saját családjukban is – mondta Sárközy Erika.