Az ukránok ellenséges államként tekintenek Amerikára és Magyarországra
Miközben Donald Trump Washingtonban a tőle telhető leglátványosabb módon megpróbálta megszégyeníteni Volodimir Zelenszkijt, ugyanakkor az orosz agresszió ellen több mint három éve harcoló Ukrajnát ellehetetleníteni próbáló, a háborút kirobbantó Putyinnak ajándékkal felérő lépéseket tett. Nos, mindeközben titokban még tárgyalásokat is kezdett Ukrajna legitim elnökének potenciális kihívóival. Az amerikai elnök viselkedése kiverte az ukránoknál biztosítékot – ezt több felmérés is mutatja. Trump már régebb óta sürgeti az elnökválasztás kiírását Ukrajnában, s illegitimnek nevezi Zelenszkijt – ahogy egyébként teszi Putyin is. Ám az ukránok nem így vélik: ma már 58 százalékuk szerint nem szabad elnökválasztást tartani a háború idején. Zelenszkij közben toronymagasan vezet az esetleges elnökjelöltek között, pozíciója – Trumpnak is köszönhetően – erősödött.
Meglehetősen érdekes információkat tett közzé a Politico európai kiadása: Trump négy munkatársa titkos megbeszéléseket folytatott több olyan ukrán politikussal, akik lehetséges kihívói lehetnének Zelenszkijnek. Konkrétan Julija Timosenko korábbi (2007-2010) ukrán miniszterelnökkel és Petro Potrosenkoval, akit Zelenszkij váltott az elnöki székben (2014-2019). Ennek hírét három ukrán képviselő és egy republikánus külpolitikai szakértő is megerősítette. A tárgyalások középpontjában egy mielőbbi elnökválasztás kiírásának kérdése állt. Mint ismert, a választásokat már hónapokkal ezelőtt meg kellett volna tartani, ám ezt mindaddig nem akarják megtenni, amíg tartanak a harcok, mondván: az az oroszok kezére játszana, miután nagyon sok potenciális szavazó a frontokon harcol. A nyilvánosság előtt amúgy mindkét említett ukrán politikus ellenzi a választások kiírását a béke megteremtése előtt. A Politico megkeresésére Timosenko szóvivője nem kívánta kommentálni a hírt, Porosenko sajtósa pedig úgy reagált, hogy egyelőre nem akarnak választást, pusztán biztosítani szeretnék a háború utáni szabad, igazságos és egyenlő versenyt biztosító voksolás megtartását.
Az ukránok többsége sem akar a harcok idején szavazni. A Gradus közvélemény-kutatónak a Fehér Házban történtek után készített felmérése szerint az ukránok 58 százaléka ezt mondta. Mindenesetre az látszik, hogy az ukránok körében kontraproduktív volt a Zelenszkij méltóságát sértő, őt megalázó helyzetbe hozó trumpi taktika: egy hete még csak 52 százalék ellenezte a választások mielőbbi megtartását.
Trumpék bizonyosak abban, hogy Zelenszkij elveszítene egy választást, miután szerintük az ország már belefáradt a háborúba, s óriási a közfelháborodás a korrupció miatt. Tény, az utóbbi időszakban Zelenszkij népszerűsége valóban mérséklődött, ám még mindig toronymagasan vezet a riválisai előtt, beleértve Timosenkót és Porosenkót is, ahogy ezt a legfrissebb (az Ovális Irodában történtek után) készített közvélemény-kutatás is mutatja.
Forrás: Survation
De nem csak erre volt hatással Donald Trump színre lépése, s mindaz, amit az elmúlt napokban az ukrajnai háború kapcsán az amerikai elnök mondott, sugallt és lépett. Szintén a Gradus március 1-jén készített felmérése szerint jelentősen romlott az USA megítélése az ukránok körében. A kérdésre, hogy a felsorolt országok közül melyeket ítél barátinak, illetve ellenségesnek, a következő kép bontakozott ki.
Forrás: Gradus
Mint látható, az Egyesült Államok ma már nem toplistás a barátinak tartott országok között, sőt, a megkérdezetteknek csupán a 13 százaléka érzi annak, miközben 29 százaléka ellenségesként tekint rá.
Ha cinikusak akarunk lenni: Orbán Viktor most tényleg büszke lehet, hogy ott liheg az Egyesült Államok nyomában. Magyarországot az ukránoknak csak a 3 százaléka tartja barátinak szemben a 47 százalékkal, akik ellenségesnek ítélik. Így nem sokkal állunk rosszabbul, mint Észak-Korea, Kína, Belarusz és Irán. (Oroszország nem szerepelt a felmért országok között.)
S még egy érdekes eleme egy minapi felmérésnek. A már fent idézett Survation közvélemény-kutató azt is megvizsgálta, hogy az ukránok szerint mely országoknak kellene szerepet vállalniuk a béke megteremtésében. Hiába játszotta Orbán Viktor a békegalambot, feleslegesen repkedett szerte és szét a glóbuszon a béke megteremtőjének szerepében tetszelegve, másokkal egyetértésben az ukránok sem kérnek ebből. Nézzék csak!
Forrás: Survation
S hogyan gondolkodnak az ukránok arról, hogy mi az elfogadható megoldás a számukra? A válaszadók 39 százaléka szerint folytatni kell a harcot, de ha nincs katonai előretörés, akkor meg kell fontolni a tárgyalások megkezdését. Ugyanilyen arányban vélik fontosnak a mielőbbi tárgyalások elindítását. A megkérdezett 16 százalék bízik a győzelemben: ilyen arányban mondták ugyanis azt, hogy a győzelemig kell harcolni. S miközben az Egyesült Államok – Putyin narratíváját követve – területei egy részének feladását szorgalmazza, az ukránoknak mintegy a fele ezt erőteljesen ellenzi. 49 százalékkal szemben 37 százalék véli úgy, hogy nyitottnak kell lenni a béketárgyalások részeként erre is (14 százalék nem tudott válaszolni a kérdésre).
