Az uniós vezetők Ukrajna megsegítéséről, a szíriai átmenetről és Trump visszatéréséről tárgyalnak

Az Európai Unió 27 vezetője csütörtökön Brüsszelben egynapos csúcstalálkozót tart amelynek legfontosabb témái az orosz-ukrán háború, a szíriai hatalomváltás, a grúziai válság, a migrációs politika és a Donal Trump vezette Egyesült Államokkal való kapcsolat lesz – írja az Euronews.

Ez az első csúcstalálkozó, amelyet António Costa vezet, amióta december 1-jén átvette az Európai Tanács elnökségét a blokk új jogalkotási ciklusának részeként. Emmanuel Macron francia elnök a Chido ciklon után Mayotte-ban kialakult katasztrofális helyzet miatt nem vesz részt a találkozón, őt Olaf Scholz német kancellár képviseli.

A hosszú napot a vezetők Ukrajnával és Volodimir Zelenszkij elnök személyes felszólalásával kezdik, aki több katonai támogatás és szigorúbb szankciók mellett fog érvelni Oroszországgal szemben.

Zelenszkij becslése szerint országának több mint egy tucat légvédelmi rendszerre van szüksége, amelyek kulcsfontosságúak az ukrán városok és erőművek védelméhez Oroszország könyörtelen bombázása ellen. Az ukrán vezető szerda este vetette fel a témát a Mark Rutte NATO-főtitkár által rendezett találkozón, amelyen részt vett az uniós vezetők egy kiválasztott csoportja, köztük Giorgia Meloni olasz és Andrzej Duda lengyel államfő.

"Ez egy nagyon jó alkalom arra, hogy Ukrajna biztonsági garanciáiról beszéljünk" – mondta Zelenszkij Rutte mellett állva.

"Nagyon fontos, hogy ezt a két napot Brüsszelben arra használjuk fel, hogy találkozzunk minden partnerünkkel, és ugyanaz legyen – ami nagyon fontos – nem megosztott (hanem) Európa közös álláspontja arról, hogy hogyan lehet Ukrajnát biztosítani, hogyan lehet minket, a népünket megerősíteni."

A csúcstalálkozóra Kijev számára veszélyes időszakban kerül sor, mivel az orosz erők egyre nagyobb teret hódítanak keleten, és észak-koreai katonák harcolnak a kurszki térségben, akik közül néhányan már meghaltak amerikai és ukrán tisztviselők szerint. Észak-Korea részvétele, amely a becslések szerint mintegy 11 ezer emberre tehető, kiterjesztette a háború méreteit, és Oroszországnak fontos mentőövet dobott a súlyos veszteségek pótlására a szárazföldön.

Zelenszkij figyelmeztetett, hogy Észak-Korea akár 100 ezer katonát is küldhet Oroszország megsegítésére.

Miután az ukrán elnök elhagyja a termet, az állam- és kormányfők "Az EU a világban" című, elvont hangvételű megbeszélésre térnek át, amely lényegében Donald Trump január 20-ra tervezett visszatérésével foglalkozik.

Trump második elnöksége tovább fokozta az EU mélységes aggodalmát, mivel egyre jobban tartanak attól, hogy a republikánusok hamarosan egy olyan elsietett megállapodást fognak szorgalmazni a háború befejezésére, amely fájdalmas területi engedményekkel járna Kijev számára és nagyobb katonai felelősséggel az európaiak számára – esetleg egy békefenntartó misszió formájában.

Trump ismételt fenyegetése, miszerint a külföldi árukat általános vámokkal sújtja, szintén növeli a nyugtalanságot. A gazdag amerikai piac korlátozásai még lejjebb taszíthatják az EU-t a gazdasági stagnálás és az ipari hanyatlás spiráljában.

A tárgyalásokon azonban nem születik részletes kézikönyv arról, hogyan kell bánni a hírhedten szeszélyes milliárdossal: a vezetők nem akarnak elé vágni Trump lépéseinek, mivel a megelőzés téves politikai döntésekhez vezethet.

Közös következtetéseikben – amelyek tervezetét az Euronews látta – a 27-ek hangsúlyozni fogják azt az elvet, hogy "Ukrajnával kapcsolatban semmilyen kezdeményezés nem (történhet) Ukrajna nélkül", és felszólítanak a katonai támogatás – például légvédelmi rendszerek, lőszerek és rakéták – "sürgős fokozására". A diplomaták szerint a végső cél az, hogy Kijev a lehető legerősebb pozícióba kerüljön az Oroszországgal folytatott jövőbeli tárgyalások előkészítéséhez.

"Az európaiak erősen egységesek abban, hogy az Ukrajnának nyújtott európai támogatást folytatni, sőt erősíteni kell, és nem szabad lazítanunk erőfeszítéseinken" – mondta egy magas rangú diplomata, aki névtelensége megőrzése mellett nyilatkozott.

Ez az egység azonban egyre feszültebb. A magyar Orbán Viktort Zelenszkij megrovásban részesítette, amiért úgynevezett "karácsonyi tűzszünetet" javasolt, míg a szlovák Robert Fico azt javasolta, hogy az EU "a fegyverszállítóból béketeremtővé váljon".

Szíria bizonytalan jövője

Ukrajna és Trump mellett a csúcstalálkozó napirendjén a másik fő téma Szíria és a hatalomváltás lesz, miután 24 évig Bassár el-Aszad brutális uralma alatt állt.

A hét elején az EU először vette fel a kapcsolatot a Hayat Tahrir al-Sham (HTS) lázadói erővel, amely az Aszadot megbuktató offenzívát vezette, és új politikai korszakba tereli a háború sújtotta országot. A kapcsolatfelvétel nagyköveti szinten történt, és a vezetők egyelőre úgy tervezik, hogy ez így is marad, mivel az al-Kaidával való korábbi kapcsolatai és az emberi jogok megsértésével kapcsolatos többszörös vádak miatt a HTS továbbra is feketelistán szerepel az ENSZ és ezen keresztül az összes uniós ország által terrorista szervezetként.

A rendszerváltás óta a HTS és vezetője, Ahmed al-Sharaa intézményesebb, mérsékeltebb személyiséget öltött magára, ígéretet tett a valamennyi lázadó frakció feloszlatására, és sürgette Oroszországot, hogy "gondolja át" ellentmondásos katonai jelenlétét az országban.

"Szíriának egységesnek kell maradnia" – mondta al-Sharaa a héten. "Társadalmi szerződésnek kell létrejönnie az állam és az összes vallás között, hogy garantálni lehessen a társadalmi igazságosságot."

A csoport felszólította a nyugati országokat, hogy szüntessék meg a terrorista minősítést és a sokrétű szankciókat, amelyeket Aszad önkényuralma ellen vezettek be.

"Nem vagyunk naivak azzal kapcsolatban, hogy honnan jönnek ezek az emberek, és mi volt a múltjuk, de mondtak egy-két olyan dolgot, amiért felelősségre vonhatjuk őket" – mondta egy másik ország magas rangú diplomatája. "Meglátjuk, hogyan ülepedik le a por az események után".

Ursula von der Leyen, aki a héten Törökországba utazott, hogy a szíriai átmenetről tárgyaljon az egyik kulcsfontosságú regionális szereplővel, Recep Tayyip Erdoğan elnökkel, azt mondta, hogy a szankciók enyhítése fokozatosan fog történni, a HTS által a helyszínen végrehajtott intézkedéseknek megfelelően.

"Valódi előrelépést kell látnunk egy inkluzív politikai folyamat felé" – mondta.

Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy az Európában befogadott szíriai menekültek visszatérésének szigorúan önkéntes alapon kell történnie, mivel a véres polgárháborút követően feldúlt országon belüli helyzet továbbra is túlságosan ingatag és kockázatos. Ausztria eközben 1000 eurót ajánlott fel minden egyes szíriai menekültnek, aki vissza akar térni.

A csütörtöki napirenden szerepel majd a migráció is, bár döntések nem várhatóak. A legutóbbi, októberi csúcstalálkozó jelentős fordulópontot hozott, amikor a vezetők jóváhagyták a migrációs eljárások kiszervezését "visszatérési központok" formájában, azaz távoli országokban található táborok formájában, ahová az elutasított menedékkérőket áthelyeznék.

A jogi és pénzügyi vitákkal terhelt terv még mindig a kezdeti szakaszban van.

Az állam- és kormányfők emellett rövid megbeszélést folytatnak Grúziáról, amelyet egymást követő éjszakákon át tartó tüntetések ráznak meg, mióta Irakli Kobakhidze miniszterelnök egyoldalúan bejelentette a tagsági tárgyalások 2028-ig történő felfüggesztését.

Az EU-párti tüntetőkkel szembeni erőszakos fellépés kaotikus összecsapásokhoz vezetett az utcákon, ellenzéki személyiségek letartóztatásához, több jelentés szerint sérültek és letartóztatások százaihoz, ami az egész blokkban elítélő hangot váltott ki.

Magyarország és Szlovákia a hét elején megakadályozta az első kísérletet, hogy az EU szankciókat szabjon ki az elnyomásért felelős grúz tisztviselőkkel szemben. B-tervként a Bizottság javaslatot készít elő a grúz diplomaták vízummentességének felfüggesztésére, amely intézkedés kevésbé szigorú, mint a szankciók, de csak minősített többségre van szükség.