Balázs Péter: a jogállamisági eljárás a választások előtt megindulhat Magyarország ellen

– Tovább éleződik a helyzet az Európai Parlament többségét adó politikusok és az Európai Bizottság között, mert Ursula von der Leyen az Európai Bizottság vezetőjeként még mindig nem indította meg a jogállamisági eljárást Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. Miért nem teszi?

– Ez az ellentét a két intézmény különböző funkcióiból is származik, nem biztos, hogy csak a konkrét üggyel kapcsolatban merül föl. Az Európai Parlament pártpolitikai szempontokat képvisel. Ott az európai tagállami pártok – mivel európai párt nincsen – csoportjai képviselnek különböző pártszempontokat. Az Európai Bizottság egy végrehajtó intézmény, a technikai, jogi, adminisztratív szempontokat kell, hogy képviselje. Úgy is szokták mondani, hogy a szerződések őre. Itt most Ursula von der Leyen részéről nem politikai akaratot kell keresni, mert ő nem politikai szereplő, ő az Európai Bizottság elnöke. Tehát ő azt nézi, hogy az összes szabályt betartva, mi a következő lépés. És akkor még nem mondtunk el mindent, mert van két további bástyája ennek az épületnek, az Európai Bíróság, amely a jogszerűségen őrködik, és az Európai Tanács, ahol  a tagállami érdekek csapnak össze. Mikor az ember a bizottságban ül – nekem ez megadatott, hogy onnan is láttam a világot –, akkor a négy intézmény összjátékára kell nagyon érzékenyen figyelni, arra, hogy kinek mi a szempontja, törekvése, érdeke, és lehetőleg közös megoldásokat találni. Attól, hogy az Európai Bizottság másfajta végrehajtást próbál keresztülvinni, nem biztos, hogy ellene van az ügynek. Sőt, én olyanokat is olvastam Ursula von der Leyentől, hogy ők gondosan jegyzik a jogállami kihágásokat, és amikor eljön az ideje, visszamenőleg is meg fogják ezeket vizsgálni. Emlékezetes, hogy tavaly decemberben Angela Merkel úgy tudta leszerelni a lengyel kormányt, hogy ne vétózzon: forduljanak az Európai Bizottsághoz, és kérdezzék meg, jogszerű-e az a feltétel, amit beépítettek az uniós költségvetésbe. Orbán ott volt a háttérben, egyedül a lengyelek álltak mellette, és miután a lengyelek is kiszálltak ebből, ő ott maradt egyedül, már nem tudta folytatni. Őt magára hagyták, de vele nem nagyon törődtek, mert a németeknek a lengyelek voltak fontosak. Akkor Magyarország és Lengyelország a bírósághoz fordult, és én úgy tudom, hogy ebben az ügyben a bíróság még ősszel állást foglal, és úgy látom, hogy a bizottság szeretné megvárni ezt a bírósági állásfoglalást. 

– Erre is hivatkozott Ursula von der Leyen, hogy ezt meg akarja várni…

– Pontosan. Ő egyensúlyoz. Ugye, ez egy kötéltánc ilyenkor: jó, az Európai Parlamentet tiszteljük, az a dolga, hogy a politikai érdeket mondja ki. És az Európai Parlament itt nagyon erősen a jogállamiság érvényesítése mellett foglal állást, és sürget. Ez a dolga. Az Európai Bizottság próbál pontos eljárási rendeket követni, de neki figyelnie kell az Európai Bíróságra, és, persze az Európai Tanácsra is. Ugye, az Európai Parlamentben a pártzászlók, az Európai Tanácsban a nemzeti zászlók vannak. Itt a négy intézmény között kell egyensúlyozni. Én egyáltalán nem látom veszélyben ezt a jogállamisági dolgot, sőt, tovább erősödik, mert erős politikai nyomás is van rajta az Európai Parlament részéről, ami a többi intézményt, főleg az Európai Bizottságot és az Európai Bíróságot sürgeti.

– Most az Európai Parlament azzal fenyegette meg az Európai Bizottságot, hogy beperli, ha hamarosan nem lépnek fel Magyarországgal szemben…

– Ez része ennek az európai szinten játszódó demokratikus politikai játszmának. Igen, megteheti. Ez a dolga. A képviselők azért vannak ott, hogy kinyissák a szájukat, és politikai követelményeket támasszanak. 

– Akkor ez tulajdonképpen egyfajta taktikázás Ursula von der Leyen részéről?

– Ez nem taktika, ő teszi a saját dolgát. Semmi rejtett taktika nincs ebben, ő mindent kimond. Azt mondja, én szeretek szabályosan eljárni, úgy gondolom, hogy megvárnám a bíróság állásfoglalását. Attól még politikai tekintetben ezt nyugodtan lehet sürgetni.

– Meddig tudja húzni ez az eljárás megindítását?

– Maximum az Európai Bíróság állásfoglalásáig.

– Lehetséges, hogy ennek köze van ahhoz, hogy megvárja amíg Angela Merkel távozik? 

– Ez már nagyon közel van. Merkel gyakorlatilag leköszönt, mindenkitől elbúcsúzott. Most tett nemrég búcsúlátogatást Moszkvában és Kijevben, úgyhogy ő tulajdonképpen már leköszönt, és már csak azt várjuk, hogy ki jön utána. Pont mához egy hónapra, szeptember 27-én fognak Németországban választani. Most már mindenkit az foglalkoztat, hogy Merkel után ki lesz a kancellár, és milyen koalíció tudja Németországot kormányozni. Én nem hiszem, hogy Merkellel még számolnának, Merkel négy periódus után dicsőséggel befejezte a politikai pályafutását, ő már nem számít. Ezt már akkor érzékeltük, már azon látszott, amikor a Fidesznek kitették a szűrét az Európai Néppártból. 

– Tehát nagyon valószínű, hogy a jogállamisági eljárás megindul Magyarországgal szemben.

– Igen. 

– Azért az nagy kérdés, hogy a 2022-es magyarországi választások előtt, vagy után…

– Igen. E percben van esélye annak, hogy a választások előtt.