Balázs Péter: egyre jobban háttérbe szorítja magát a Fidesz Európában
Az utóbbi időben érzékelhetően felgyorsult a folyamat, amelyben a Fidesz kiszorítja magát a szövetségesek meghatározó és szalonképes csoportjából. Már a mérsékelten jobbos pártcsalád sem kínál helyet, kizárólag a szélsőségesek fogadnák be tagjaik közé. Minderről Balázs Péter volt külügyminiszter és uniós biztos beszélt a KlikkTV Mélyvíz című műsorában.
Balázs Péter szerint ugyanakkor észrevehető, hogyan változik a Fidesz véleménye olyan ügyekben, amelyekkel eddig következetesen szembement. Több ponton meghátrált és engedni kényszerült az EU-ban és a NATO-ban képviselt – mindent tagadó és ellenző – álláspontjából. Az uniós kérdésekben tájékozott volt diplomata úgy véli, a tavaly decemberi „kávézás” indított el minőségi változást Orbánnál. (Az EU csúcson Orbán kávészünetet tartott, amíg a többi 26 tagország állam- és kormányfője egyhangúan Ukrajna uniós csatlakozásának megkezdéséről szavazott.) Orbánnak a főbb témákban tervezett vétói sorban „kicsorbultak”. Hosszas kötözködés után fel kellett adnia a svéd NATO-tagság ellenzését, a NATO-főtitkár budapesti látogatása után simulékonyabb lett a közös akciókat illetően és kemény ellenkezés után végül beleegyezett a „holland fickó”, Mark Rutte NATO-főtitkárrá választásába.
Folyamatosan szorul vissza a Fidesz Európában, már a mérsékelten jobbos pártcsaládban is szalonképtelennek tartják Orbán Viktort. A miniszterelnök sérelmezi, hogy az EP-választásokon győztes Néppárt adja az unió csúcspozícióit, miközben neki láthatóan nem osztanak lapot. Az EP-választásoknál felállított úgynevezett „erőtérkép” szerint a Néppárt a legerősebb, utána jönnek a szociáldemokraták a második helyen, még a térképen vannak a liberálisok és a zöldek, miközben közéjük sorol be a mérsékelt jobbszél. Orbánnak már csak a szélsőjobbos Marine Le Pen frakciójában kínálnak helyet, a mérsékeltebb olasz kormányfő, Giorgia Meloni határozottan elutasította a Fidesz befogadását. Orbán valahova szeretne tartozni, mert abban az esetben képviselői anyagi támogatásra és tisztségekre számíthatnak. Ha viszont beáll a szélsőségesek közé, az nemzetközi bélyeget süt rá, ami nyomot hagy az államközi kapcsolatokban is – emlékeztetett Balázs Péter. Ugyanakkor Meloni is szeretne részt venni az osztogatásban. Be is nyújtotta igényét, legalább egy bizottsági alelnöki posztra, vagy valamelyik fontos gazdasági tárcára, illetve a leendő védelmi biztos pozíciójára.
Orbán nem tudja lenyelni, hogy Giorgia Meloni olasz miniszterelnök elutasítja a Fidesz csatlakozását az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) EP-frakciójához, miközben befogadja a vállaltan szélsőséges, nacionalista, magyarellenes román AUR pártot. Balázs Péter szerint Meloninál ott lehet a határvonal, hogy az olasz politikus nem akarja az Európai Uniót szétverni, a jogállamot lebontani, és határozottan elítéli az oroszok Ukrajna elleni agresszióját.
Az európai helyzetet elemezve, nem kerülhető meg a kérdés, hogy mi történik Franciaországban, várható-e összefogás a szélsőséges Nemzeti Tömörülés elnöke, Marine Le Pen ellen. Macron merész húzását az előrehozott választásokat illetően az EP-vereség váltotta ki. De fontos tudni – mondta Balázs Péter –, hogy a nemzetgyűlési választások más játékszabályok szerint zajlanak, és Macron abban bízik, hogy ott nem lesz többsége Le Pennek. A szélsőjobbos Le Pen úgy spekulált, hogy az ifjú és igen népszerű Jordan Bardellát teszi meg miniszterelnöknek. Ő maga az elnökségre pályázik, Macronnal akar ringbe szállni, de kérdéses, hogy ez sikerülhet-e.
A volt külügyminiszter szerint dupla sokk érte Európát, nem csak az egyik nagy alapító, Franciaország rendült meg, a németeknél is repedések vannak a három pártból álló koalícióban, miközben Németországban ősszel három keleti tartományban lesznek választások. Ennek kimenetele azért veszélyes, mert mindhárom választás az egykori keleti tartományban lesz, ahol a társadalom támogatja a szélsőséges jobboldali pártokat.
A KlikkTV Mélyvíz című műsorát itt nézhetik meg.
