Balázs Péter: nem biztos, hogy az EP-választásokon Európa-szerte előretör a szélsőjobb

Millei Ilona 2024. február 5. 14:15 2024. feb. 5. 14:15

A németországi tüntetésekből az látszik, hogy a német közvélemény túlnyomó többsége ellenzi a szélsőjobboldali előretörést. Így értékelte a Hírklikknek Balázs Péter professzor a hétvégén tartott újabb nagyszabású demonstrációkat. A volt külügyminiszter és uniós biztos szerint a földolgozatlan, megemésztetlen történelemből profitál az Alternatíva Németországért (AfD) nevű párt, amely a legmarkánsabban jeleníti meg a szélsőjobb vonásokat, de vannak más formációk is. Mint mondta, mozog a német politikai világ, de egyáltalán nem biztos, hogy a júniusi európai parlamenti választásokon előretör a szélsőjobb. 

Mintegy 200 ezren, csak Berlinben 150 ezren tüntettek Németországban az Alternatíva Németországért (AfD) ellen a hétvégén. Ön szerint az újabb tüntetések nyomán el lehet szigetelni ezt a pártot?

Ez nem az első tüntetés volt, az elmúlt hetekben többször is tömegek mentek ki a német a városok utcáira, és tüntettek a szélsőjobb ellen. A szélsőjobb vonásokat valóban az AfD jeleníti meg a legmarkánsabban, de egyéb formációk is jelentkeztek. Az egyik a Die Werteunion (Értékszövetség) nevű kezdeményezés. Úgy tűnik, hogy volt egy titkos találkozó szélsőjobb figurákkal, amin állítólag még egy CDU-képviselő is részt vett. Ez váltotta ki a tüntetéseket, és látszik, hogy a német közvélemény túlnyomó többsége ellenzi a szélsőjobboldal politikáját. 

Miért tört most mégis elő?

Ez egyfajta ellensúly megnyilvánulása, először csak az új, tehát a keletnémet tartományokban kezdett feljönni az AfD. Most mit látunk? Erős tüntetéseket. Sőt, érdekes jelenség az is, hogy alakult egy szélsőbaloldali párt is, a „Sahra Wagenknecht Szövetség” (az értelemért és az igazságosságért), és elég jól indult. Az egyik német televízióban láttam olyan elemzést, hogy a hívei főleg az AfD-től jöttek át, olyanok, akik kemény szélsőséges megoldásokat szeretnének, és tulajdonképpen mindegy nekik, hogy azok szélsőjobboldaliak, vagy éppen szélsőbaloldaliak. Tehát mozog a német politikai világ. Ez még változhat a júniusi EP-választásig, amikor is Európa-szerte szélsőjobb előretörést várnak a prognózisok. De egyáltalán nem biztos, hogy sokak reményei be is válnak. 

Németországban attól tartanak, hogy az AfD három kelet-német államban is győzhet a szeptemberi tartományi választásokon. Bár a múlt hét elején a Forsa közvélemény-kutatása kimutatta, hogy az AfD támogatottsága – július óta először – 20 százalék alá esett, de a párt továbbra is a második legnépszerűbb politikai erő Németországban. Miért pont a keleti államokban lett népszerű, és kezd följönni Németország-szerte? 

Ebben a kutatásban arról a három keleti tartományról van szó, ahol tartományi választás lesz, a prognózis ezekre vonatkozott. S hogy miért keleten jött fel az AfD? Mert amikor még két német állam létezett, az NDK-ban, vagyis Kelet-Németországban kevésbé tudták feldolgozni, kibeszélni a náci múltat. Nyugat-Németországban, egy szabad, demokratikus világban ez megtörtént. A múlt feltárása, bevallása, a bűnök megbánása egy fontos folyamat, és ezt az NDK-ban elfojtották, szőnyeg alá söpörték. Ezek törnek föl, és a földolgozatlan, megemésztetlen történelemből profitál az AfD. 

Végül is megtanulta a II. világháború leckéjét Németország, vagy sem?

A tüntetések azt mutatják, hogy igen, jó úton halad.