Bár Orbánék tagadják, 2023 a megszorítások éve lett
A kőkemény megszorítások éve lett 2023-ból a magas infláció miatt, bárhogy is igyekszik ezt tagadni az Orbán-kormány. A szociális ügyekre, az egészségügyre fordított kiadások reálértéke drasztikusan csökkent. A Pénzügyminisztérium (PM) első háromnegyedévi költségvetési beszámolója erre világít rá. Ráadásul a kilátásaink sem rózsásak.
Idén több ágazat, köztük a szociális és az egészségügy is kevesebb pénzt kap, mint amennyi az infláció miatt indokolt lenne. Sajnos a kilátások sem bíztatók, jövőre folytatódik a nadrágszíjhúzás. GDP-arányosan hat százalék körüli költségvetési kiigazításra kell sort keríteni néhány év leforgása alatt, ami nagy gazdaságpolitikai kihívás.
Szeptember végéig a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap szociális ellátásokra (családi, jövedelempótló támogatásokra, közgyógyellátásra) 563 milliárd forintot költött – ez 4,5 százalékos emelkedés az előző évhez képest. Mivel idén az infláció éves átlagban 17 százalék felett alakul, a szociális ellátások reálértéke 12 százalékkal csökken – derül ki a PM számaiból. Nem sokkal jobb a helyzet nyugdíjaknál sem: a nyugdíjkiadások ugyan 22,4 százalékkal emelkedtek, de a nyugdíjak csak 15 százalékkal nőttek januárban. A kormány novemberben fizeti ki az elmaradt 3,1 százalékos nyugdíjemelést – ám ezzel is épp csak teljesül a reálérték-megőrzés feltétele. (A nyugdíjkiadások azért nőttek ennél gyorsabban, mert a frissen megállapított nyugdíjak összege magasabb, mint az időközben elhunytaké volt). Tetten érhető a megszorítás az egészségügyben is: a gyógyító-megelőző kiadásokra az első kilenc hónapban az állam 1711,8 milliárd forintot költött, ez alig öt százalékkal magasabb összeg a tavalyi kiadásoknál, vagyis az egészségügyre fordított kiadások reálértéke is 12-13 százalékkal csökken az idén. Nem véletlen, hogy a kórházak tartozásai augusztus végén 79,6 milliárd forintra rúgtak – írta meg a Népszava.
A részben a kabinet által gerjesztett inflációs hullám teljesen szétzilálta a költségvetést: szeptemberben ugyan vékonyka 33,7 milliárd forintos többlettel zárt a büdzsé, de a kilenc havi hiány így is megközelítette a 3265 milliárd forintot, ami az eredetei éves terv 96 százaléka. A hiány már most 19 százalékkal magasabb a tavalyinál. A kormány nemrégiben be is jelentette, hogy nem tudja tartani a hiánycélját, ezért azt a GDP 3,9 százalékáról 5,2 százalékra emelte. Ezzel az év végi várható hiány a pénzforgalomban 4450 milliárd forintra emelkedhet, ami 1050 milliárd forinttal magasabb az eredeti tervnél.
A PM a tervezettnél lényegesen magasabb hiányt azzal magyarázza, hogy „elhúzódó orosz-ukrán háború és a brüsszeli szankciós politika kedvezőtlen világgazdasági környezetet és energiaválságot eredményezett”. A magas hiányt azzal is magyarázzák, hogy az első kilenc hónapban mintegy 1106 milliárd forintot fizetett ki az állam a rezsitámogatásokra. Ez igaz is, ám az érem másik oldala, hogy a kormány ezek fedezetére 900-1000 milliárd forintnyi különadót is kivetett, vagyis a hiány elszállása nem magyarázható a rezsitámogatásokkal.
Az ok sokkal prózaibb: a lakossági kereslet összeomlása, az adóbevételek elmaradása. A bevételi oldalon a tervekhez képest már bő ezer milliárd forintnyi adó hiányzik, ennek tetemes része – 900-950 milliárd forint – az áfa. Január és szeptember között 5064 milliárd forint áfa folyt be az államkincstárba – ez 19,3 milliárd forinttal és 0,4 százalékkal magasabb a tavalyi szeptember végi beszedéstől. Vagyis az áfabevételek reálértéke 17-18 százalékkal csökkent egy év alatt, és ezt csak részben magyarázza a kiskereskedelmi forgalom 10 százalék körüli visszaesése. A helyzet szeptemberben sem sokat javult, a kilencedik hónapban 711 milliárd áfa folyt be, ez 1,9 százalékkal magasabb a tavalyinál. Vagyis szeptemberben sem jött el a fogyasztási fordulat a boltokban, ami nem segíti a gazdasági növekedés beindulását sem. Ezzel szemben a személyi jövedelemadó-bevételek tartják magukat: az első kilenc hónapban beszedett 3214 milliárdnyi szja ugyan elmarad az időarányosan elvárható mértéktől, de lemaradás jóval kisebb, mint a többi adónemnél. Szeptemberben a szja-bevételek 16 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly, amely messze meghaladja az áfabevétel 0,4 százalékos növekedését.
Az idei költségvetés már elúszott, a kormány nem is tudja korrigálni, nagy kérdés, hogy mit tesz a már elfogadott, de teljesen használhatatlan 2024-es költségvetési tervvel. (Azzal, hogy az idei áfabevételek 900-1000 milliárdoddal alacsonyabbak lesznek, a tervezési alap teljesen hibás.) Jövőre a kormány az államháztartási hiányt a GDP 5,2 százalékáról, 2,9 százalékra akarja lecsökkenteni, ami azt jelenti, hogy a megszorítás jövőre is folytatódik.
