Magyarország úszik az adósságban
2025 harmadik negyedév végén a GDP 75,2 százaléka volt az államháztartás bruttó adóssága – derül ki a szerda reggel megjelent részletes pénzügyi számlákból. Ez azt jelenti, hogy nagyon nehezen, szinte sehogy nem teljesül majd a csökkenő adósságrátára vonatkozó feltétel, hiszen a 2024 végi 73,5 százalék alá leszorítani nehéz lenne innen az arányt.
Szerda reggel publikálta a részletes pénzügyi számlák adatait a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A statisztika szerint a harmadik negyedév végén az előzetesen becsült 75,1 százaléknál még egy hajszállal magasabb, 75,2 százalék volt az államháztartás bruttó adóssága.
Ez ugyan érezhető csökkenést jelent a második negyedéves 76,1 százalékhoz képest, azonban még mindig lényegesen magasabb a tavaly év végi 73,5 százaléknál. Így az év utolsó három hónapjában még jelentősebb adósságcsökkenésre lenne szükség, hogy a tavalyi szint alá szoríthassa a kormányzat az eladósodottsági mutatót.
A Portfolio szerint erre jelenlegi tudásunk szerint kicsi az esély, szinte minimális, hiszen nem látszanak olyan nagy adósságlejáratok a negyedik negyedévben, melyek komoly adósságcsökkenést okoznának. Tavaly úgy sikerült legalább mérsékelni az adósságráta emelkedését, hogy az év utolsó napján az ÁKK mintegy 1000 milliárd forintnyi kötvényt vásárolt vissza a jegybanktól, idén azonban egyelőre nem jelentettek be hasonló tranzakciót. Vagyis ha csak nem történik még ma valami „csoda”, akkor jó eséllyel 2025-ben zsinórban a második alkalommal emelkedik a GDP-arányos adósságráta.
A forint erősödésében még bízhattunk volna, egyelőre azonban azon a fronton sem állunk jól. Szeptember végéhez képest most minimális, nagyjából 1 százalékos erősödésben van a magyar deviza az euróval szemben, ez legfeljebb néhány tized százalékpontot jelent az adósságrátában, ami kevés lehet ahhoz, hogy 73,5 százalék alá essen az év végére.
Az MNB adatai szerint az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adósságából 2025 harmadik negyedévének végén 56 326 milliárd forintot tettek ki az hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, 7118 milliárd forintot a felvett hitelek és 702 milliárd forintot a betétek. Az adósságállományon belül 21 510 milliárd forint (33,5 százalék) volt a devizában denominált tartozás, a külföldi hitelezőkkel szemben 24 287 milliárd forint, a belföldi szektorokkal szemben pedig 39 860 milliárd forint tartozás állt fent.
