Bárándy Péter: háborúpárti csak az lehet, aki a háborút kirobbantotta

A szuverenitás elleni támadás ürügyén Bárándy azt feszegette, jogilag megfogható-e, kodifikálható-e az, hogy valaki háború- vagy békepárti. Az ügyvéd szerint a kérdés felvetése is „hülyeség”, háborúpártinak csak az minősíthető, aki a háborút kirobbantotta. A békepártiság pedig sok mindent jelenthet: támogathatja valaki az értelmetlen békét is, az is lehet békepárti, aki úgy akarja a békét, hogy a megtámadott tegye fel a kezét és dobálja el a fegyvereit. Olyan béke kell, ami az agresszornak nem enged – tette hozzá a jogi szakértő. 

A kérdés az, lehet-e mindezt kodifikálni, vagy csak üres fenyegetés a hatalom részéről. Az ügyvéd szerint ott húzható markáns különbség, hogy nemzetbiztonságról vagy állambiztonságról beszélünk-e. A nemzetbiztonság az ország népességének a biztonságát jelenti, a diktatúrában pedig a titkosszolgálat az állambiztonságot védi. Feladata a fennálló államrend és az államrendet megtestesítő személyek és azok hatalmának a biztosítása. Így kodifikálható lesz a békepártiság és a háborúpártiság, mert „békepárti az, aki az aktuális hatalommal azonos véleményen van és háborúpárti az, aki ezzel szembenáll.”

Bárándy feltette a kérdést: mit jelent az, hogy egy hivatal a szuverenitást védi, és az ezzel szemben fellépőket vonhatja felelősségre, ültetheti szégyenpadra. Elsők között az Ügyvédi Kamara jutott eszébe, miután – átgázolva ügyvédi titoktartáson – arról érdeklődtek: ügyvédek milyen külföldi anyagi segítséggel járnak el, védik vagy támadják a magyar állam valamiféle szuverenitását. Az Országos Kamara elnöke ezt nagyon helyesen visszautasította, a hivatal ott koppant, majd következett a Transparency International és az Átlátszó. Erre mondta az ügyvéd, hogy ez nem más, mint zaklatás, mert például a Tranparencynek küldött kérdésekre a válaszok mind megtalálhatók a szervezet nyilvános honlapján, működése teljességgel átlátható. 

A Szuverenitásvédelmi Hivatal (közismert becenevén a „szuvihivi”) olyan állami szerv, amely az eljárásakor a malomkövei közé kerülő személlyel vagy szervezettel szemben nagyon szabadon járhat el. „Nem vonatkoznak rá azok a garanciális szabályok, amelyek egy büntető eljárásban bármely érdekeltre vonatkoznak és a ‘gyenge félnek’, aki bekerült a gépezetbe, biztosítanak bizonyos jogokat. Itt ilyenek nincsenek.” A törvény azt mondja ki, hogy „vizsgálódást folytathat”, bármit is jelentsen az. „Jogorvoslati lehetőség nincs, bárkit (bármilyen állami szervet) megkereshet, attól adatokat, segítséget kérhet, és a segítségnyújtás keretében számára átadott lehetőségekkel úgy él, ahogy akar.” Feladatköre teljesen meghatározatlan. 

A műsorban szó volt arról is, jogilag mit lehet kezdeni olyan mocskolódásokkal, amik például Magyar Péterrel szemben elhangzottak. Az ügyvéd azt tanácsolta, hogy bár a nyilvánosságra került közlések alkalmasak arra, hogy büntetőügy induljon, de van olyan eset, amikor egy politikusnak ezt célszerűbb elengedni. A közlést tevő személye beárazza a közlés értékét.