Bárándy Péter: ki a külföldi? Az unió? Akik mi vagyunk
Ennek a hatalomnak a 14. évében vagyunk, és alapvető változás nem történt, lassan romlunk – mondta 2023-ra visszatekintve Bárándy Péter, volt igazságügyi miniszter a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. Hozzátette, a bírók nagy része a függetlenségre szocializálódott, noha a vezérlést elvették, miután erősödött a Kúria meghatározó szerepe és elvett egy csomó önálló döntési lehetőséget az ítéletet hozó bírótól. „A szocializáció nem múlik el nyomtalanul. Ez az erőváltás a jelenlegi hatalom természetével és akaratával ellentétes, csak az uniós pénzért teszi meg. A kormány meghozott egy döntést, de utána minden mozdulatával gátolni fogja ennek az érvényre jutását” – utalt az igazságszolgáltatási reformokra, amelyek az évet jellemezték.
„A 14 évvel ezelőtti igazságszolgáltatási igazgatásnak sok hibát fel lehet róni, de biztosította az egész igazságszolgáltatás függetlenségét, amit 2010-ben megszüntettek, és most külső nyomásra, az uniós pénzek visszatartásával sikerül azt elérni, hogy bizonyos morzsákat vissza lehet kavarni a függetlenséget biztosító igazgatásai metódusba” – fogalmazott az ügyvéd. Emlékeztetett, amikor aláírtuk a szerződést az unióval, annak része volt, hogy egy bíró megkereshesse az uniót, ha kérdése van azzal a jogszabállyal kapcsolatban, amely alapján döntenie kell. Ezt néhányan meg is tették, és volt, aki fegyelmit kapott érte. A bírókat presszionálták, hogy ne tegyenek ilyet, mert úgy járhatnak, mint a társuk – tette hozzá. Bárándy Péter szerint most hoztak egy jogszabályt, amellyel oda jutunk, ahol voltunk, hogy a bíró megkeresheti előzetes döntéshozatali eljárásnál az uniót, hogy konform-e az adott jogszabály, ami alapján neki ítéletet kell hoznia. „Én nem tudok könnyekig meghatódni, hogy abból, amit elvontak, bizonyos százalékot visszaadnak, kényszer hatása alatt.”
Nem beszélhetünk jogállamról egy olyan ország esetében, ahol évek óta rendeleti kormányzás van, már a rendeleti kormányzás elrendelése is alkotmányellenes.
A jelenleg uralkodó pártállam vezetőjére ráépítik a rendeleti kormányzást, pedig a parlamenten mindent keresztül lehet vinni, átalakították a választási metódust, úgy, hogy szinte lehetetlen a rendszeren belül a hatalomváltás, de átalakították a média rendszerét is úgy, hogy a lakosság nagy része csak a machinált hírekhez és hírmagyarázatokhoz jut hozzá – mondta Bárándy Péter a jelenlegi hatalomgyakorlásról. „Mégis mindig fölébred bennük egy jól észlelhető félelem, és akkor még hoznak döntéseket, mint most a szuverenitásvédelmi törvényt vagy az önkormányzati választási rendszer megváltoztatását, de ahogy a Stop Soros! rendelkezései, úgy ez sem fogja a nemzetközi fórumok próbáját kiállni, bár a jövő júniusi választáskor hatályban lesz.”
A szuverenitásvédelmi törvénynek az a lényege, hogy dermesztő hatása legyen.
„Jól gondold meg, hogy indulsz-e, jelölsz-e, vállalsz-e jelöltséget, mert, ha külföldről szerzel támogatást – miután belföldről nem tudsz –, akkor büntetőjogilag felelősségre vonható leszel, hiszen egy bűncselekményt is kreált ez a törvény, ahol három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetik azt a magatartást is, ha egy jelölt vagy jelölőszervezet olyan szerződést köt, amely leplezi a külföldi támogatást.”
És ki a külföldi? Az unió? Akik mi vagyunk? Az nekünk külföld? És ha Brüsszelből jön egy támogatás, az külföldi? – sorolta a kérdéseket Bárándy Péter. „Amorf szabályozások, de az is amorf, hogy most esküt tesznek rá, hogy a sajtóra nem vonatkozik, de nyelvtani értelmezés szerint vonatkoztatható a sajtóra.”
Létrehoznak egy hatóságot, amely nem közigazgatási tevekénységet folytat, akkor milyent? – folytatta megint egy kérdéssel, aztán emlékeztetett arra, hogy az Államvédelmi Hatóságnak saját jogai voltak a pofozkodásra, a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak ilyen nincs, de igénybe veheti a titkosszolgálatokat, kérhet tőlük segítséget, információkat, és azok kötelesek kiadni. „Bárkiről, bármilyen szervezetről információkat szerezhet be, majd ebből jelentést ír, és hivatalos bejelentőként szerepel ennek az elnöke. A jogszabályban benne van, hogy nem folytathat közigazgatási eljárást, és ebből fakad például, hogy nincs jogorvoslati lehetőség. Már ez önmagában összeegyeztethetetlen az alkotmányos működéssel és az uniós kívánalmakkal is. Előre ki lehet jelölni azokat a pontokat – van benne legalább tíz –, ami biztosan nem állja ki az alkotmányosság és az uniós jogállami szemlélet próbáját.”
A KlikkTV műsorát itt nézhetik meg.
