Barsi Balázs: egy év alatt tizennégy havi munkát végeznek a mozdonyvezetők

A MÁV ugyanazon az állásponton van, mint amikor a kollektív munkaügyi vitát december elején lezártuk, nem ismeri el, hogy reálkereset veszteségük volt a vasutasoknak, a mozdonyvezetőknek, a motorvonat vezetőknek és úgy gondolja, hogy az a bérmegállapodás, ami megköttetett az ezt a problémát teljes körűen kezeli – írta le a helyzetet az érdekvédő.

„Nem a munkáltató fogja megállapítani, hogy egy követelés jogszerű vagy nem, hanem a bíróság és most arra hivatkozik a munkáltató – ez újabb elem, mert tavaly nyáron ez még nem volt, amikor megkötötték a bérmegállapodást –, hogy ez tulajdonképpen egy kollektív szerződésnek minősülő megállapodás, ahol a Mozdonyvezetők Szakszervezetének semmi keresnivalója nincs.”

Barsi Balázs elmagyarázta, hogy azért következtek be ezek az események, mert tavaly nyáron nem írták alá a bérmegállapodást. Akkor még ott szerepelt a szakszervezet neve az aláírók között, de amikor azt mondták, hogy nem kívánják aláírni, akkor gyorsan kiradírozták – tette hozzá.

„A szakszervezet tagsága nem fogadja el, hogy ne kompenzálják a tavalyi nulla százalékos béremelés és a magas infláció miatti reálkereset veszteséget. 543 ezer forint bruttó összegről szól ez a huzavona, mozdonyvezetőnként, átlagosan. Mi semmi mást nem kértünk, csak azt, hogy amennyire romlott az infláció miatt a keresetünk, annak a kompenzálása történjen meg.”

Való igaz, hogy 700 ezer forint körüli a bruttó keresete ma egy állami vasúti mozdonyvezetőnek, de ebben benne van az az éves többletmunka is, ami a túlórákból fakad – reagált arra, hogy számos kritika éri a mozdonyvezetőket, amiért magas a keresetük és még sztrájkolni is akarnak.

„Majdnem minden mozdonyvezető plusz egy 13. és egy 14. havi munkát is elvégez egy év alatt, olyan magas a túlóra. Ez átlagosan közelebb van a 300, mint a 200 órához. Múlt évben már a szabadságokat sem tudták kiadni mindenhol, mert akkor leállt volna a személyszállítás Budapest környékén, mert nem volt annyi mozdonyvezető.”

Ha olyan sokat keresnek a mozdonyvezetők, akkor miért van létszámhiány – mutatott rá.

Barsi Balázs a létszámhiány okáról is beszélt. Tíz jelentkezőből mindössze négy alkalmas arra, hogy elkezdhesse a mozdonyvezető képzést és ezután olyan pszichikai terhelésnek van kitéve, ami nagyon elhasználja az embert – tette hozzá.

„Ez csak akkor látszik, amikor történik valami, mert, ha minden megy a rendes kerékvágásban, akkor fel sem tűnik. Vannak olyan munkakörök, amelyek az átlagosnál jóval nagyobb terhelésnek vannak kitéve és a mozdonyvezetői hivatás is ilyen.”

Egyébként a létszámhelyzetből adódik az is, hogy egyre inkább nő a mozdonyvezetők terhelése, ami már számos esetben a vasúti törvényben előírt tíz órás korlátot alulról súrolja. Ez azt jelenti, hogy tizenkettő órából tíz mozdonyvezetéssel telik, állandó figyelemmel, koncentrálással – mondta Barsi Balázs.

Az érdekvédelmi vezető rámutatott, a sztrájktörvény határozza meg ilyen esetben mi a teendő és az utasok mennyire fogják megérezni a munkabeszüntetést. „Ez azt jelenti, hogy az elővárosban a vonatok 66 százalékának kell közlekednie a meghirdetett sztrájk időpontjában, a távolsági és mellékvonalbeli közlekedésben pedig a vonatok 50 százalékának.”

Emlékeztetett, 2012-ben a sztrájktörvényt úgy módosították, hogy ezeket a jogokat nehezítsék. A Mozdonyvezetők Szakszervezete nem fog semmibe belemenni, ami jogszerűtlen és be fogja tartani az erre vonatkozó törvényi előírásokat – tette hozzá Barsi Balázs a Klikk FM Politikai nagyító című műsorában. Tárgyalási forduló jövő héten lesz, de ezen a héten a felek vélhetően megismerik, hogy a bíróság első fokon jogszerűnek tartja-e a mozdonyvezetők követeléseit.