Becsapósra sikerült egy-két feladat a történelem érettségin
Ma 66 ezer diák középszinten, 8 ezer emelt szinten érettségizett történelemből. Répárszky Ildikó, a Történelemtanárok Egyletének alelnöke szerint nagyon sok feladattípus ismerős lehetett a gyerekeknek, nagy meglepetéseket nem okozhatott, többségük jól megoldható volt. Egy-két feladat esetleg becsapósra sikerült. Például a rövid feladatokban egy olyan, a II. világháború elejével kapcsolatos feladat volt, amelyben a térképhasználatra nagyon nagy hangsúlyt helyeztek. Ráadásul beletettek egy olyan térképvázlatot, ami eléggé hiányos volt. Azok, akik nem annyira barátkoznak a térképpel, vagy nem jó a térbeli tájékozódásuk, valószínűleg kínlódtak vele. Máté Bíborkát, az ADOM Diákmozgalom szóvivőjét közvetlenül az emelt szintű érettségi megírása után kaptuk telefonvégre. Ő azt mondta, a diákok szerint nehéz volt a vizsga, a tesztkérdések hideg zuhanyként érték őket, azoknál könnyebbre számítottak.
Répárszky Ildikó, a Történelemtanárok Egyletének alelnöke szerint nagyon sok feladattípus ismerős lehetett a gyerekeknek, nagy meglepetéseket alapvetően nem okozhatott. Éppen ezért a többségük jól megoldható volt. Egy-két olyan feladat volt, ami esetleg becsapósra sikerült. Legalábbis azt vélelmezi, hogy az egyik esszékérdés, ami a hűbériséggel volt kapcsolatos, megtévesztette a gyerekeket, mert nagyon sokan a jobbágyságra asszociáltak belőle. Pedig az nem jó, úgyhogy emiatt egy kicsit aggódik. A másik, rövid esszé egy ideológiát kérdező feladat volt, amit elég problémás a gyerekeknek megfogalmazni. A Szovjetunióval kapcsolatos volt, de igazából a sztálini rendszerre, a kommunista ideológiára kérdezett rá, és ezt jól megfogalmazni nehéz a diákoknak. Úgyhogy ezt a két rövid esszét picit nehéznek gondolja. A rövid feladatokban a többség abszolút megírható volt. Egy olyan, a II. világháború elejével kapcsolatos feladat volt, amelyben a térképhasználatra nagyon nagy hangsúlyt helyeztek, és ráadásul beletettek egy olyan térképvázlatot, ami eléggé hiányos volt. Azok, akik nem annyira barátkoznak a térképpel, vagy nem jó a térbeli tájékozódásuk, valószínűleg kínlódtak vele.
Elég sok szövegértős feladat volt, ami tulajdonképpen háttértudást igényel, de alapvetően a szövegből is megválaszolható. Ez van, akinek jó hír, mert akinek jó a szövegértése az örült, hogy nem kell hozzá sok ténytudás. Akinek meg kevésbé jó a szövegértése, biztos nem örült ennek.
Nagyon sok olyan téma volt, ami újra és újra előfordul az érettségin. A XVIII. századi magyar etnikai viszonyok, Hunyadi Mátyás, az athéni demokrácia szinte minden évben szerepel az érettségin. Ezek jól ismert, jól felkészülhető témakörök voltak. Hogy tanárszemmel könnyű volt, vagy nehéz, azt azért nem könnyű megválaszolni, mert az a diák, aki tudja magáról, hogy a szöveget jól megérti, annak nagyon könnyű volt, de aki tudja magáról, hogy ez nem olyan könnyű neki, vagy a térképpel nem tud mit kezdeni, annak nehezebb. Azt sem tudni, hogy a gyerekek most hogyan tudtak felkészülni az érettségire, annyi bizonytalansági tényező volt, hogy a válaszadás nagyon egyéni lehetett. Azoknak, akik az előző évek érettségisorait végigcsinálták, sok feladat és forrás ismerős lehetett. Aki nem így készült, vagy nem így készítették, annak lehet, hogy nehezebb volt.
Az összes feladat csaknem fele az 1849-től napjainkig terjedő időszakra vonatkozott, az utolsó 12-es rövid feladat az Alaptörvényhez kapcsolódott. Ennyire napjainkig terjedt. Ez nem csak egyszerűen kronológiailag értendő, hanem a mai politikai rendszert ismerni kellett, mert az külön témakör. Erre is lehetett készülni. Olyan intézményekre kérdezett rá a feladat, amik kerettantervi fogalmak.
S, hogy a diákok könnyebbre számítottak? A tételeket egy feladatbankból húzzák ki, a feladatsort nem most csinálták. Hogy mikor, azt senki sem tudja. Az érettségi nem úgy működik, hogy most írják a tételeket, hanem vannak a feladatsorok, amiket lektorálnak – nem tudja, hányat, mert nem volt sosem a bizottság tagja –, és abból húznak. Az is lehet, hogy a mai egy két-három évvel ezelőtti feladatsor volt. Bár nagy különbségek lehetnek, Répárszky Ildikó mindenesetre reméli hogy a mai érettségi jól sikerült a diákoknak.
Máté Bíborka az ADOM Diákmozgalom (Alternatív Diákközpontú Oktatásért Mozgalom) szóvivője:
Csak nem most ért véget a történelem érettségi?
De igen, épp most végeztem. Nehéz volt. Emelt érettségit írtam, nekem egy kicsit nehéz volt. A többiek szerint is az volt. Legalábbis azoknak, akikkel beszéltem róla.
Melyik része volt nehéz?
A teszt, amikor kérdésekre kellett válaszolni. Hideg zuhanyként ért minket. Könnyebbre számítottunk.
Milyen tesztkérdések voltak?
Antonius időszakáról kérdeztek, a Frank Birodalomról, a hidegháborúról.
Korban meddig jutottak el a tesztkérdésekben?
A II. világháborúig.
Időpontokat, eseményeket, neveket kellett tudni?
Mindent. Az eseményeket alakító tényezőket, előzményeket, következményeket, időpontokat, neveket, történéseket. Szóval, mindent.
A teszten kívül milyen feladat volt még?
Esszéírás. Ez mindenkinek, akikkel beszéltem jól ment. Legalábbis úgy érezzük, hogy jól sikerült. Persze, én csak az emelt szintű érettségiről tudok nyilatkozni. Ebben voltak esszékérdések a középkortól kezdve, egészen a mai napig. Például, hogy a segélyeket hogyan osztja szét az állam.
Ez ment önnek?
Igen, az esszékérdések egészen jól mentek.
Nagyon drukkos napokat él át, Bíborka?
Igen, nagyon. Nagyon nehéz, de már nemsokára végzünk.
Eddig mi volt a legnehezebb, a matek, a magyar, vagy a történelem?
Én matematikából fel vagyok mentve. A többiek beszámolója alapján, a matek volt a legnehezebb. Szerintem a töri.