Becsület és jogállam az orbáni Magyarországon

Kemény szavak! Aki kimondta, bizonyára érti is őket. Jámbor földi halandó számára a jogállam és a becsület nem éppen szorosan összekapcsolódó fogalmak, habár természetesen nem ellentétes értelműek. A becsület ugyanis - hihetnénk - erkölcsi kérdés, a jogállamiság pedig, amely lényege szerint törvényekben rögzített védelem az ország polgárai számára - jogi kérdés.

Próbáljuk meg tisztázni, hogy egyáltalán miről van szó!

Az értelmező szótárban ez olvasható becsület címszó alatt: 1. A társadalom erkölcsi eszményének megfelelő magatartás mint követelmény. 2. Kötelességtudás. 3. (jog) Az egyénnek mint személynek kijáró társadalmi megbecsülés. 4. Tisztelet, illem.

Jogállam: jogrenden, demokratikus törvényeken és intézményeken alapuló állam.

Vagyis: elkülönült végrehajtó hatalom (kormány), független törvényhozás (parlament) és  független törvénykezés (bíráskodás). Szabad és tisztességes választások, szabad sajtó, valamint független ellenőrző szervek és testületek.

A kormányfő megfogalmazása alapján úgy tűnik, az akadémiai értelmező szótár és Orbán Viktor fogalom-értelmezése eléggé eltérő. Azt kell hinnünk, hogy a miniszterelnök új tartalmat adott a két szónak, és kissé önkényesen összekapcsolta őket, mint Magyarországon elválaszthatatlan két gondolati elemet.

A honi politikai életben Orbán Viktor a mindenség mércéje. Megszólalásaiban rendre témát, munkát ad hazai és külföldi politikai elemzőknek és politikusoknak, akik gyakorta nem tudnak mit kezdeni az új (bár jobbára nem is eredeti) fogalmakkal. Ilyen például az illiberális állam vagy a keresztény szabadság. És most itt van a legújabb lelemény: a jogállam Magyarországon becsület kérdése. Ehhez most fenyegetés társult: "Amikor kérdőre vonnak bennünket vagy megkérdőjelezik a magyar jogállamiságot, akkor belelépnek a becsületünkbe, és javaslom, ezt jól fontolják meg! ... Nem javaslom, hogy oda jussunk Európában, hogy egyik miniszterelnök vagy bármely tisztségviselője az uniónak egy másik országába ellátogat, hogy megmossa a fejét jogállamiság-ügyben, mert akkor sok minden lesz, de európai egység nem" - fogalmazott Orbán Viktor.

Ugyan miért most? És miért így? Valaki rápiríthatott Orbán Viktorra a jogállam tárgyában, mégpedig szemtől szembe. A Velencei Bizottság, az Európa Tanács, a Tavares és a Sargentini jelentés, a brüsszeli bizottság ezer és egy intelme, elmarasztaló európai bírósági ítéletek és a tények sora nem volt elegendő figyelmeztetés Orbán Viktor számára, hogy Magyarországon a jogállam romokban hever. Nem elég a 7. cikkely életbe léptetését célzó eljárás megindítása, nem elég Trócsányi László bukása, a miniszterelnöknek most jutott eszébe, hogy megsértődjön, és erkölcsi kérdést faragjon a Magyarországot ért bírálatokból.

Orbán Viktor nyilvánvalóan a maga szabta értelmezést tekinti mértéknek a dolgok megítélésében. Például a Fidesznek nyíltan előnyt garantáló választási rendszer működhet, mert az jogszerű és tisztességes. Az állam által szervezett és irányított korrupció  jogszerű és tisztességes, mert hiszen az nem korrupció, hanem verseny. A rendőrség hipp-hopp, a lakájsajtó megszellőztette gyanú alapján tarthat házkutatást ellenzéki jelöltnél, kormányfői parancsra rászabadulhat védtelen civil szervezetre, ez jogszerű és tisztességes. A főügyészség a törvénynek fittyet hányva gusztusa szerint válogathat bűnesetek között, hogy melyiket vizsgáltatja és melyiket nem. Ez is jogszerű és tisztességes. A közszolgálatinak csúfolt televízió hazudozhat, a főbíró lehet ellenőrizhetetlen, az Alkotmánybíróság csak Orbán ízlése szerint értelmezheti az Alaptörvényt, az Állami Számvevőszék csak ellenzéki pártokat büntethet jogorvoslat nélkül, az egyházak anyagi előnyökért kiszolgálhatják a kormány-politikát, ez mind jogszerű és tisztességes.

És ha a megnyomorított, megcsonkított ellenzék és az ellenzéki sajtó mindezt bizonyító erővel feltárja, a napvilágra hozott jogsértéseknek és disznóságoknak semmi következménye nincs. A külföldi szakértői és politikai bírálatokat pedig csakis a bevándorláspártiak Magyarország elleni sötét összeesküvése, Soros György manipulációi magyarázzák, mert aki a magyar kormányt bírálja, az hülye, megvesztegetett, magyarellenes, galád csahos migránssimogató. Magyar (fő)hivatalosság hibát, pláne jogsértést  2010. óta nem követett el, ballépése nem volt, mindig az igazat mondta, ezt ő maga mondta, s ennél hitelesebb forrás nincs.

Magyarországon már jó ideje nem működik a jogállam - már természetesen akkor, ha a jogállam szó értelmezése még a régi, közmegyegyezésen alapuló jelentést hordozza. Az orbáni jogállam valami egészen más. Új szótár kell hozzá! És újfajta becsület is!