Beláthatatlan ideig magánalapítványok fogják irányítani a magyar felsőoktatást
A Fidesz kezében lévő alapítványokra bízzák a magyar felsőoktatási rendszer irányítását: egy kormányzati alapokból és vagyontárgyakból álló 1,7 milliárd dolláros alapítvány kezébe adta a Mathias Corvinus Collegiumot – írta a London School of Economics Global Risk Insights kutatócsoportja a honlapján közzétett hosszú cikkben.
A cikk szerzői megállapították: Orbán Viktor kiterjesztette kormányzó pártjának mandátumát arra, hogy egyoldalúan a kezébe vegye a magyar egyetemi rendszer irányítását. Orbán autokratikus hatalmának további konszolidációját mutatja, és az intézményi legitimitás kleptokrata korrupció általi veszélyeztetését jelzi a pénzügyi transzfer hatalmas volta – a GDP 1 százalékát teszi ki –, és az, hogy szándékosan a Fideszhez kötődő magánérdekeket vontak be.
A geopolitikai implikációkat még nem lehet számszerűsíteni, de jelentős hatása lehet a pénzpiacokra és a választási politikára, hogy Orbán politikai motivációval annektálta a magyar felsőoktatást. Ismertette a cikk a vonatkozó törvényt, majd megállapította: annak megváltoztatásához még akkor is kétharmadra lenne szükség, ha győz is az ellenzék a jövő tavaszi választáson, a kétharmad pedig meglehetősen valószínűtlen egy olyan politikai ökoszisztémában, amelyet Orbán mindenhol jelenlévő támogató hálózatai uralnak.
Vagyis úgy tűnik, hogy beláthatatlan ideig magánalapítványok fogják irányítani a magyar felsőoktatást. Az MCC igazgató tanácsának vérfertőző összetétele és a magyar felsőoktatás hatékony privatizálása olyan parlamenti manőver, amelynek célja Orbán illiberális agendájának hosszú távú támogatása, és szélesebb értelemben a Fidesz populista-nacionalista prioritásainak előmozdítása. A szerző részletesen szólt a sajtó és az igazságszolgáltatás ellenőrzés alá vonásáról, és a sajtóról megállapította: egyre inkább emlékeztet a kommunista rezsimek állami sajtójára, amelynek az volt a célja, hogy szabályozza az objektív és tényszerű tájékoztatás fogyasztását, és elnyomja az ellenzéki hangokat. Így a Fidesz irányítja a szociopolitikai narratívát, és megakadályozza a kormány tevékenységének átláthatóságát és számon kérhetőségét.
A Fidesz kétharmadának köszönhetően, a felsőoktatás, a sajtó és az igazságszolgáltatás átalakítása gondosan ki van cövekelve – írta a szerző. A magyar felsőoktatás bitorlása Orbán által a felszínen, látszólag azt a célt szolgálja, hogy utat nyisson egy nacionalista, keresztény elitnek, és közben védje a Fidesz kulturális prioritásait a választásokon is, az egyre jobban összefogó ellenzékkel szemben. Az MCC kistafírozása stratégiai lépés arra az esetre, hogy a Fidesz 2022-ben elveszítheti a hatalmát, de legalábbis a kétharmadát. Ha ez megtörténik, a Fidesz konzervatív, globalizálódás-ellenes agendája hosszú időre védve, és szándékosan terjesztve lesz a Fidesz felsőoktatási rendszer feletti uralma révén. Nehezen látható előre, hogy mi és hogyan történik majd, ha a jelenlegi ellenzék jóval nagyobb teret szerez a parlamentben, és hogy a változások, a további út hogyan befolyásolja majd a pénzügyi piacokat.
Jelentős aggodalmat válthat ki, és csökkentheti a befektetők bizalmát, ha Orbán még a választás előtt módosítja az alkotmányt, hogy meghosszabbítsa a miniszterelnök mandátumát, vagy más antidemokratikus, destabilizáló változtatásokat vezessen be. Az ország továbbra is negligálja az EU normatíváit, különösen a jog uralma tekintetében – írta a szerző, és számos példát sorolt fel a mezőgazdasági támogatások rossz elosztásától az LGBTQ+ embereket támadó, legutóbbi úgynevezett pedofil-törvényig és az egyetemi rendszer annektálásáig. Az EU reagálásához be kellene indítani az úgynevezett jogállamisági mechanizmust, de az EU Bizottsága, mint mindig, habozik kényszerítő eszközt alkalmazni Magyarország antidemokratikus visszafejlődése ellen, és fokozza a frusztrációt, amelyet számos tagállam kifejezésre juttat az Orbán-kormány diszkriminatív törvényeivel és járványszerű korrupciójával szemben.
A bizottság vonakodása jelezheti azt is, hogy gyakorlati jogi intézkedésekre készül a strukturális reform lehetővé tétele érdekében. Közepes távon nem világos, hogy az intézményi legitimáció a magyar kormány különböző ágaiban mutatkozó csökkenése milyen mértékben befolyásolja majd a magyar szavazókat a választás előtt. Az uniós támogatások majdani elosztása körüli bizonytalanságok, valamint a látszólag koordinált politikai manőverek bonyolult, nagyrészt nem felmérhető folyományai elősegíthetik azt, hogy rövid távon politikai instabilitás alakuljon ki, és feszültebbé tegyék Magyarország geopolitikai kapcsolatait – figyelmeztetett a szerző.
