Parlament elé került a törvény, amely elvágná a politikusokat a sportvezetői posztoktól

Benyújtották az Országgyűlésnek „A sport területén működő szervezetekben való részvétellel kapcsolatos egyes összeférhetetlenségi szabályok megállapításáról” című törvényjavaslatot – közölte Kálnoki-Kiss Attila sportért felelős államtitkár. Bejegyzésében azt írta, hogy a jogszabály célja a sportszervezetek működésének és vezetésének szabályozása a fair play szellemében, és az, hogy ne politikai kapcsolatok határozzák meg a szakmai tevékenységet és a sportfinanszírozást.

A Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes által jegyzett dokumentum a forrás szerint több közéleti és állami pozíció betöltőire vonatkozna. Ide tartoznának az országgyűlési képviselők, az európai parlamenti képviselők, a megyei közgyűlési elnökök, a közvetlen vagy közvetett többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és vezető állású munkavállalói, valamint a kormányzati szolgálati jogviszonyban álló, politikai szolgálati, biztosi vagy szakmai felsővezetőként dolgozó kormányzati igazgatási tisztségviselők.

A javaslat alapján az érintettek a tisztségük ideje alatt, valamint annak megszűnése után négy évig nem tölthetnének be a törvényben meghatározott sportvezetői tisztségeket és munkaköröket. A benyújtó indoklása szerint ezzel biztosítható, hogy a sportágazat politikai, kormányzati befolyástól és külső érdekérvényesítéstől mentesen működjön.

A tervezet egy másik, objektív sportvezetői integritási követelményt is megállapítana. Ez a szabály nem attól függne, hogy az érintett sportvezető tölt-e be vagy töltött-e be közéleti, illetve állami tisztséget. A javaslat szerint nem tölthetne be ilyen sportvezetői tisztséget vagy munkakört az, aki olyan időszakban volt vezető az adott szervezetnél, amikor állami sportcélú támogatás felhasználása során szabálytalanságot állapítottak meg.

A kizárást a tervezet szerint akkor is alkalmazni kellene, ha az érintett vezető személyesen nem vett részt a szabálytalanságban, nem volt érte felelős, vagy az nem volt neki felróható. A kizárási idő négy évig tartana attól a naptól számítva, amikor a szabálytalanságot megállapító értesítést kézbesítették a támogatott szervezetnek.

A személyi összeférhetetlenségi szabályok csak azokra a sportszervezetekre vonatkoznának, amelyeknél a tárgyévet megelőző évben az igazolt sportolók létszáma elérte az 500 főt. Az integritási kizárási szabály viszont a forrás szerint az igazolt sportolók számától függetlenül alkalmazandó lenne.

A javaslat nem szüntetné meg automatikusan azok sportvezetői tisztségét, akik a hatályba lépéskor már hivatalban vannak. A kizárási szabályok a hatályba lépés utáni új tisztségviselő-választásra, kinevezésre, újraválasztásra, újbóli kinevezésre és új vezetői jogviszony létesítésére vonatkoznának.

A tervezet a korábbi támogatási szabálytalanságokat is figyelembe venné, ha a támogatói értesítés kézbesítése óta még nem telt el négy év. A tisztségre vagy munkakörre jelölt személynek annak betöltése előtt nyilatkoznia kellene arról, fennáll-e kizáró ok, nincs-e ilyen ok, vagy eltelt-e a négyéves időtartam. A már sportvezetői tisztséget betöltőknek is nyilatkozniuk kellene az összeférhetetlenségi ok fennállásáról.

Kálnoki-Kiss Attila júliusban már beszélt arról a HVG-nek, hogy szabályozási lehetőségek merülhetnek fel a politikus sportvezetők szerepvállalásával kapcsolatban. A forrás szerint később Pósfai Gábor, a sportért is felelős belügyminiszter is többször nyilatkozott a sport politikától való leválasztásának szükségességéről, szeptember közepén pedig Magyar Péter miniszterelnök jelentette be egy kormányzati tájékoztatón a szigorú sportbeli összeférhetetlenségi szabályokat.

A társadalmi vita lezárulta után benyújtott javaslat következő állomása a november elejére tervezett általános vita lehet. Kálnoki-Kiss Attila szerint, ha a jogalkotási folyamatban nem történik változás, november végén sor kerülhet a törvény zárószavazására is.