Biden elbúcsúzott és maradt
Az amerikai elnök lényegében búcsúbeszédet mondott szerdán este a televízióban, bár jelezte, hogy nem hajlandó lemondani és a hátralévő hat hónapban is aktívan kívánja betölteni hivatalát. A beszédre azért volt szükség, mert Joe Biden – bár tanácsadói, pártjának vezetői hetek óta sürgették, mondjon le az elnökjelöltségről – egészen múlt vasárnapig makacsul kitartott amellett, hogy folytatja a kampányt, amely bírálói szerint bizonyosan pártja vereségéhez vezetett volna.
A drámai folyamat június 27-én kezdődött, amikor Biden a Donald Trumppal vívott televíziós vitában csúfosan alulmaradt, miután többször belezavarodott mondanivalójába és láthatóan memória-zavarokkal küzdött. Az elnök és csapata igyekezett azzal védeni kínos szereplését, hogy egyszeri alkalom volt, mert európai utazásain keveset aludt. Amikor azonban ezek a jelenségek folytatódtak és Bidenen látszott, hogy még a biztonságos járással is gondjai vannak, szinte valamennyi demokrata pártvezető és törvényhozási képviselő ellene fordult. Ő azonban heteken át megmakacsolta magát, mondván: csak ő képes megverni ellenjelöltjét. Miután aztán Covid-fertőzése miatt már lábra sem tudott állni, vasárnapra kénytelen volt meghátrálni. Rövid nyílt levélben adta tudtul visszavonulását a jelöltségtől, majd hozzátette: támogatja, hogy alelnöke, Kamala Harris lépjen a helyébe.
A tévébeszéd célja a fenti történet magyarázata lehetett, de az elnök egy szóval sem utalt arra, hogy esetleg elhibázott valamit, vagy hogy bármilyen szerepe lehetett a dolgok ilyetén alakulásában. Egyfolytában méltatta 50 éves közéleti pályáját, főleg elnökként elért sikereit. Először 1988-ban indult az elnökségért és élete nagy sikerének tekintette, hogy ezt a nagy célját – végül 2020-ban – elérte. Érzelmes hangot is megütött, amikor arról beszélt: csak Amerikában fordulhat elő, hogy egy szerény körülmények között élő, dadogó gyerekből országának elnöke válhat. Biden az egyik legfiatalabb szenátor volt országa történetében – és a legidősebb elnök. Barack Obama alelnökeként szolgált nyolc évig, majd követte elnökét a Fehér Házba, ahol ő is két cikluson át remélt maradni.
„Meggyőződésem, hogy elnöki teljesítményem, a világban játszott vezető szerepem, az elgondolásaim Amerika jövőjéről mind amellett szólnak, hogy megérdemlek egy második elnökséget. Ám semmi nem lehet fontosabb, mint demokráciánk megvédése, ezért a személyes törekvéseket is félre kell tenni” – fogalmazott. Mint mondta, azért döntött így, mert ez a legjobb út a nemzet egyesítésére. „Tudom, hogy szükség van hosszú évek tapasztalatára a közéletben, de eljön az idő, amikor új, friss, fiatalabb hangokra van szükség és ez nálunk most érkezett el. A demokrácia megvédése forog kockán, és ez sokkal fontosabb, mint bármilyen cím. Úgy döntöttem, hogy a legjobb mód az ország egyesítésére, ha átadom a fáklyát a következő nemzedéknek.” Ha nem is keserűen, de világosan éreztette: meggyőződése, hogy elnöksége történelmi szempontból sikeres volt és fájdalmas, hogy nem kapott módot befejezni mindazt, amit elkezdett – és másodszor is megakadályozni, hogy egy Donald Trump juthasson be a Fehér Házba.
Jóllehet Biden „béna kacsának” tekinthető Donald Trump vagy Kamala Harris január 20-i hivatalba lépéséig, az elnök leszögezte: továbbra is követi kitűzött céljait. Ezek között szerepel a Legfelsőbb Bíróság megreformálása. Ez kétségkívül elsőrendű feladat, miután a testület a Trump által kinevezett bírák segítségével szélsőségesen konzervatív, erősen vitatható intézkedéseket hoz. Így például eltörölték az abortusz szabadságáról szóló törvényt, legutóbb pedig lényegében büntetlenséget irányoztak elő Trumpnak az ellene folyó számos bűnvádi eljárásban. Szólt arról, hogy tovább fáradozik majd a rák visszaszorításáért. Erre személyes ösztönzése is van: Beau nevű fia 36 évesen ritka daganatos betegségben halt meg. Szólt arról is, hogy tovább dolgozik a NATO erősítéséért, az ukrajnai orosz invázió megfékezéséért, valamint fegyverszünetért Izrael és a Hamász közötti harcokban.
Kamala Harrisról az elnök annyit mondott, hogy „tapasztalt, kemény és alkalmas a feladatra”. Figyelmeztette az amerikaiakat, hogy választaniuk kell a demokrácia megvédése vagy elvesztése között, gondoljanak választási döntésüknél arra, milyen elveket képvisel ez a társadalom. „A nagy dolog itt Amerikában, hogy nem uralkodnak királyok vagy diktátorok, itt a nép uralkodik. A történelem a mi kezünkben van – a ti kezetekben” – fordult a választókhoz. Az elnök a Fehér Házból beszélt, ezúttal hibátlanul, csak némi rekedtséggel, alig 11 percig. Körülötte voltak családtagjai és vezető tanácsadói.
Az Egyesült Államok 46. elnöke kétségkívül fellendítette a Covid csapásai után az ország gazdaságát, segített óriási beruházásokat a megújuló energiákba és fő érdeme, hogy a 2020-as választáson aratott győzelmével megakadályozta Donald Trump visszatérését a Fehér Házba. Biden megerősítette a transzatlanti szövetséget, jó kapcsolatokat ápolt az Európai Unióval. Több mint 50 éven át szolgálta országát politikusként, miközben magánélete sem volt könnyű: két gyermeke halt meg és első feleségét is elveszítette.
Trump válasza a szokásos gyorsasággal és hangnemben érkezett: „A nyomorék Joe Biden Fehér Ház-i beszédét alig lehetett érteni és rettenetesen rossz volt” – írta az elnökjelölt közösségi portálján. Más republikánusok már korábban kezdték hangoztatni: ha Biden nem alkalmas továbbra is részt venni az elnökválasztási kampányban, akkor nem lehet alkalmas az elnöki hivatal betöltésére sem. Volt már felmérés, amely Kamala Harris 2 százalékos előnyét mutatta Trumppal szemben, így nem meglepő, hogy az utóbbi a korábbiaknál durvábban támadja új vetélytársát, akit „radikális, szélsőbaloldali őrültnek” nevezett.
A Demokrata Párt a tervek szerint már augusztus 1-jén, jó két héttel az elnökjelölő kongresszus előtt hivatalosan is jelöli Kamala Harrist, majd 10 nap múlva bejelentik alelnök-jelöltjüket. Barack Obama, aki nyolc évig állt az ország élén, kész tevékenyen támogatni Harris kampányát.
