Blöff a magasnyomású gazdaságpolitika
Nagy Mártonnak és Matolcsy Györgynek munkaköri kötelessége lenne együttműködni, de egy, a jegybank működését jól ismerő forrásunk szerint nem ez okozza a problémákat a magyar gazdaságban. Nagyobb gond, hogy a kormány nem tartja magát az ígéreteihez, a devizapiac pedig tudomásul vette, hogy a forint ellen könnyű spekulálni, ezért az euróárfolyam már a két éve nem látott 415-ös szintnél mozog.
Matolcsy György el akarta lehetetleníteni, és Orbán Viktornak köszönheti azt, hogy ez nem sikerült – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexnek. Arról is beszélt nemrég, hogy soha nem lesznek már jóban a pozíciójában utolsó hónapjait töltő jegybankelnökkel. Bár korábban is voltak konfliktusaik, igazán 2020 áprilisában, a koronavírus-járvány alatti válságkezelés kapcsán vesztek össze Matolcsyval. Végül a jegybankelnök még tavasszal kirúgta akkori alelnökét szakmai hibákra és a vezetési stílusára hivatkozva, júniusban pedig Nagy a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója lett. Az utóbbi négy évben élelmiszer- és benzinárstopokkal, árfigyelő rendszerrel, kötelező kiskereskedelmi akciókkal, a 2022-es választásokat megelőző pénzosztással, valamint az extraprofitadóval vétette észre magát az országos politikában.
Nagy még az olyan, a kormányzatban fontos szerepet betöltő miniszterekkel sem fél konfrontálódni, mint Szijjártó Péter. A nemzetgazdasági miniszter az elektromosautó-ipar volatilitása miatt nem tartja feltétlen jó ötletnek, hogy a kormány az akkumulátor-gyártás mellett kötelezte el magát. Nagy később további hatásköröket vehetett át Szijjártótól, például, ma már ő határozhatja meg, melyik országokból érkezhetnek vendégmunkások Magyarországra. A miniszter tehát azon kevés politikusok közé tartozik, akiknek a véleményére Orbán Viktor ad.
Nem a balhé miatt 415 forint az euró
A jegybank és a kormány közötti konfliktus fő témája, hogy a kormány inkább a növekedést táplálná alacsonyabb kamatokkal, a jegybank pedig hűtené a gazdaságot a pénzügyi és árstabilitás érdekében, magasabb kamatokkal. Az együttműködés hiánya azonban nem tesz jót a gazdaságnak egy, a jegybank működését jól ismerő forrásunk szerint. „A gazdasági minisztériumok és a Magyar Nemzeti Bank között hosszú évek óta nagyon csekély az együtt gondolkodás, együttműködés. Ez nem személyes szimpátia, vagy ellenszenv kérdése: mindkettejük munkaköri kötelezettsége együttműködni” – mondta a neve mellőzését kérő gazdasági szakértő a Hírklikknek.
A forint leértékelődésében viszont korlátozottnak látja a konfliktus szerepét, sokkal inkább a jegybank korábbi működése alapozhatta meg, hogy a héten ismét 415 forint közelébe emelkedett az euró-forint árfolyam. „Ennek nem kellene így lennie, hiszen 2023-ban és 2024-ben pozitívak a külső mérlegek, tehát tankönyv szerint a forintnak stabilnak, vagy felértékelődő pályán kellene lennie. Hosszú éveken keresztül, egészen 2022-ig a Magyar Nemzeti Bank a kormánnyal hallgatólagos egyetértésben azt képviselte, hogy nem érdekli őket az árfolyam, és a forint – egyedülállóan a közép-európai régióban – folyamatosan veszített a nominális árfolyamában. A piac tudomásul vette ezt a beidegződést, hogy a forint ellen könnyű spekulálni” – mondta a közgazdász.
Az sem tett jót az árfolyamnak, hogy a magyar gazdaságpolitika iránti nemzetközi bizalom gyenge lábakon áll. Az elmúlt két-három évben ugyanis a magyar gazdaság pályája ellentétes a kormány által előre bejelentett iránnyal. „A kormány több mint 8 százalékos növekedést jelzett előre 2023-2024-re, ehhez képest nulla növekedés van két év alatt. Mindkét évre jelentős költségvetési kiigazítást ígért a kormány, és egyik célt sem tudta teljesíteni” – emlékeztetett a szakértő. Az sem világos, hogy a NATO és az Európai Unió tagállamaként milyen potenciált lát a kormány az általa semlegesnek nevezett gazdaságpolitikában. A közgazdász szerint a fenntartható növekedési pálya csak külső kereslet által vezérelt lehet, de ilyen forgatókönyv nem várható, hiszen Európa, különösen Németország nem száguld.
„Azt is mondják, visszatérnek a magasnyomású gazdaságra, amelynek semmilyen feltétele nincs meg Magyarországon, és egyébként is egy blöff. A tőkejuttatás a kkv-knek, a gyors béremelés, a lakástámogatás nem biztosít fenntartható növekedési pályát. A kormány egyedül a belső keresletet tudja élénkíteni, aminek a hatására romlani fog a külső egyensúly. Ez egy olyan gazdaságpolitikai program, amit a szakértő elemzők nem kedvelnek” – mondta a közgazdász.
Az elmúlt másfél évben a jegybank viszonylag kiszámítható, a piacoknak tetsző konzervatív politikát folytatott. Ez folytatódhat, miután már kiderült, Varga Mihály lesz az új jegybankelnök. Matolcsy György jelenlegi mandátuma 2025. március 3-án jár le. Nagy Márton szerint a Magyar Nemzeti Bank és a kormány kapcsolata az új jegybankelnök személyének hatására elmozdulhat a jelenlegi mélypontról, sőt, nagymértékben javulni fog.
A bizonytalanság ellenére, a kormány hangzatos tervekkel várja a következő éveket. Az ígéretek szerint a bruttó minimálbér három lépcsőben, 2027-ig 374 600 forintra emelkedik, a garantált bérminimum bruttó összege pedig 2025-ben 348 800 forint lesz. Eközben a kormány 2025-ös tervei is csak óriási szerencsével lennének fenntarthatók, mint azt a Hírklikk is megírta.
