Bod Péter Ákos: a keletre mutyizás nem fér bele a fejlődő Európába
2024 a növekedés éve lesz, és lehet mondani, hogy túl vagyunk a nehezén, de nem így van. A növekedés liftje tavaly levitt minket a pincébe, és most felvitt minket két emeletet, de még mindig csak az elsőn vagyunk, a tárgyaló pedig a tizenötödiken van – így szemléltette Bod Péter Ákos a kormány által hangoztatott gazdasági növekedést a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. Az egyetemi tanár, közgazdász hozzátette, kockázatos időket élünk, és a világban óriási fordulatok vannak. Rengeteg a bizonytalanság, mint a Vörös-tengeren zajló szállítás, amely miatt nem jön az áru, az alkatrész, gyárak állnak le, és ehhez jön még egy olyan politika, amely a saját démonjaival küszködik, mint a migránsok elleni küzdelem és a gyermekvédelem.
A szakember beszélt a költségvetésről is, amely kipukkadt 2020-ban, de ez sokakat nem izgatott, mert máshol is probléma volt, de aztán 2022-ben is kipukkadt, és most tudtuk meg, hogy 2023-ban is.
„Visszamutogatni már nem lehet, és azt, hogy a dolgok nem mennek jól, azt mindenki érzi.”
Bod Péter Ákos felhívta a figyelmet arra, hogy a GDP 3,9 volt, a norma pedig 3 százalék lenne és ettől az évtől be is akarják tartatni. „A kormánynak két opciója van, az egyik az, hogy óriási adókat vet ki, a másik, hogy kifizetéseket tart vissza, de ez nem illik abba a szövegbe, amit az évértékelőnek nevezett pártrendezvényen a miniszterelnök nem az országhoz, hanem a sajátjaihoz intézett, és azt mondta, nehéz év volt 2023, de majd növekszünk és dől a tőke.”
Ezt megcsinálta Gyurcsány 2006-2008 körül és Orbán Viktor tanult abból a helyzetből, plusz választások is lesznek – mutatott rá a közgazdász. Szerinte, ha folytatódik a hitelfelvétel, azt nem biztos, hogy a világ ugyanúgy elfogadja, mint korábban, mert közben az inflációs válság levonult, Európában rendeződnek a helyzetek. A hitelminősítők azt fogják látni, hogy a 27-ből mindössze három országnak zsugorodott tavaly a nemzeti jövedelme, ezek egyike pedig Magyarország. Mint mondta, azt is látni fogják, hogy az államadósság irdatlan nagy volt tavaly, sokkal nagyobb, mint bárkinek a környéken. „Beindulhatnak olyan folyamatok, hogy vagy nem lehet megfinanszírozni a gazdaságot, vagy nagyon sokba kerül, vagy alkudozni kell, vagy engedni, vagy valahova fordulni kell hitelért, és akkor itt a kockázatos év.”
Emlékeztetett, a jövedelmi különbség Magyarország és Ausztria, Magyarország és Szlovákia, Dél-Magyarország és Erdély között nyílik, de nem a mi javunkra. „Temesváron, Kolozsváron, Aradon ma már a munkabérek meghaladják a dél- és kelet-magyarországit, és erről nehéz beszélni is, mert nem így nőttünk fel. Mindenki látja, hogy milyen az egészségügy, az oktatás, hogy a vonatok vagy járnak vagy nem járnak, hogy a posta vagy van, vagy nincs, az egész államapparátusnak a hatásfoka gyenge és pénz kellene bele.”
„Nem dől, hanem jön a pénz Brüsszelből”
Sokan azt gondolták, hogy 2022-ben elég jól éltünk, tavaly volt egy kis infláció, de azt mondták, jobb idők jönnek, és ezek a jobb idők nem fognak jönni, mert nem tud úgy osztogatni az ötödik évben a kormányzat, mint eddig – mondta a szakember. Folyamatos a lecsúszás – fogalmazott.
Decemberben és januárban jöttek jelentősebb összegek az unióból, de azt az összeget, ami rendelkezésre áll a megújításhoz, azt Románia és Szlovákia megkapta, Lengyelország meg fogja kapni, miközben Magyarországra annak a fele jön körülbelül, mert jelentős részt visszatartanak. „A magyar kormányzat teljesítget, a pénzek meg jövögetnek.”
Bod Péter Ákos felhívta a figyelmet, hogy ő a politikai jobboldalon van, nem a baloldalon, és a hangoztatott jobbra fordulás azt jelentené, hogy hisznek a piacpártiságban, a vállalkozásban, a versenyben, és ebbe nem fér bele a Fidesz, mert nem jobboldali párt. „A normái szerint a gazdaságpolitikája egy etatista, államközpontú, fejlesztő, inkább ázsiai típusú a modellje. Én nem hiszem, hogy olyan szelek jönnének, amelyek ezt segítenék.”
Kelet-Közép Európában a háborútól is függően van egy feljövő, erősödő Lengyelország, Románia, és a Baltikum, amelyek keresik a szövetségeseket – tette hozzá a közgazdász. „Ez növekedési pólus, de mi nem vagyunk benne ebben a körben, és nem tudok elképzelni olyan külpolitikai fordulatot, amely igazolná azt, hogy itt, Magyarországon, a kínai gyárakra fűzzük fel a magyar jövőt, miközben a pártok európai identitást akarnak. Ebbe nem fér bele ez a keletre mutyizás, az ügyeskedés, nem illeszkedik sem Kelet- Európába, sem abba az Európába, amely szeretne modernizálni, digitalizálni, zöldülni.” Bod Péter Ákos szerint, lehet, hogy ez az átállás a szektorban egy kicsit megbicsaklik, mert a farmerek nem örülnek ennek, de csak lelassulhat és nem törhet le. „Ebből pedig kilóg ez a magyar vircsaft, és ha ez így megy tovább, ezt kint is látják és elkezdik beárazni.”
A KlikkTV műsorát itt nézhetik meg.
