Bod Péter Ákos: a magyar kapitalizmussal rengeteg baj van

Aki a tudományban mozog, annak nagyon fontos az igazság. Hamar megfogják, ha adatot lop, nemlétező statisztikát használ, vagy füllent. Ez egy nagyon szigorú világ. A politika viszont más. A politikusok jönnek-mennek. Azt gondoltam még ’75-ben, hogy nem fogok politizálni, nem is lettem párttag – emlékezett vissza a kezdetekre Bod Péter Ákos. Aztán mégis elkezdte és megkereste a neki való pártot. Röviddel utána már szakpolitikus lett, mint ipari-kereskedelmi miniszter az MDF kormány tagja volt, azután a Magyar Nemzeti Bank elnöke, majd Londonban négy országot képviselt a Fejlesztési Bankban. Ezek után döntött úgy, hogy tanítani fog.

2006-ban visszatérhetett volna a „nagypolitikába”, de ahogy mondja, az a pillanat, amikor ezen gondolkodott, elmúlt. Azóta sem lépett be egyetlen pártba sem, viszont támogat kezdeményezéseket, mozgalmakat, amelyeknek segít önmagukat kifejezni, ha már ez a szakmája. Így került be a Márki-Zay csapatba, hogy segítsen a program építésében. „Azok a pártok, amelyek kénytelenek voltak leülni egy asztalhoz, csiszolódtak egymáshoz. Pedagógusként mondhatom, hogy nagyon tanulságos volt és egyáltalán nem fölösleges.”

Azóta lát olyan politikai mozgásokat, amiket ott megtanultak, megértettek, elfogadtak és amelyeket nem felejtenek el egy darabig. Így Bod Péter Ákos el tudja képzelni, hogy például a Jobbik vezetője tényleg azt gondolja, hogy „hülyeségeket beszélt és ezt le kell zárni”. Utalt itt Gyöngyösi Mártonra, aki az amerikai nagykövetnél széder-esti vacsorán vett részt, miközben hírhedt antiszemita kijelentései voltak korábban. 

A politikában vannak, akik máshogy látják a világ egy részét. Azt, hogy legyen verseny és ne az állam mondja meg, hogy ki nyer, ez két különböző világ. Az egyik a kapitalizmus, a világgazdaság világa. a másik pedig egy feudális – magyarázta a közgazdász, aki szerint a kapitalizmust lehet jól is csinálni, de a magyarral rengeteg baj van. Ugyanis a versenyhez szabadság kell, természetesen szabott keretek között, illetve kell hozzá egy olyan ügyészség, amelyik, ha disznóságot talál, akkor annak utánamegy. 

A piacgazdaság az a jobbközép gondolata, ami tehát több versenyt és kevesebb állami támogatást jelent. A balközépben pedig szociáldemokrata értékek vannak. De ami most van, még államosításnak sem lehet nevezni, mert az egy rendes szocdem program lenne – gondolkodott hangosan –, hiszen mindent továbbpasszolnak maguknak. Ez nem más, mint a „haverok kapitalizmusa”, ami viszont nem egyedi, mert pont ezt lehet látni Amerikában is. De ott, ahol tisztességesen elválnak a hatalmi ágak, sokáig nem lehet ezt csinálni. Az USA-ban is küzdenek ellene és ott van büntetés is. 

Ha az ellenzék győzött volna, akkor milyen gazdasági változtatásokat vittek volna véghez? – kérdezte Bolgár György. Vannak nyilvánvaló dolgok, amelyekben közmegegyezés van – kezdte válaszát Bod Péter Ákos. – Ilyen például az egykulcsos adó, ami a világnak ezen fertályán nem jó. Hiszen ugyanolyan százalékban veszi el az állam az adót attól, aki az éhenhalás küszöbén van, mint aki egymillió fölött visz haza. Az utóbbi annyival kevesebbet takarít meg a pénzéből, míg a másik már nem tud a gyereknek cipőt venni a fizetéséből. 

Szerinte rögtön lehetne javítani a jövedelemelosztáson, így igazságosabb és hatékonyabb lenne. Emellett az euro bevezetésére kidolgoztak egy öt éves tervet. Ugyanis nagyjából ennyi idő kellene ahhoz, hogy lemenjen az infláció és a deficit és teljesüljenek az uniós pénz bevezetéséhez szükséges feltételek. De ehhez el kellene köteleznie magát a magyar elitnek, ahogyan azt tették a szlovákok, a szlovénok, a románok, a horvátok, a bolgárok, a baltikumiak. A lengyelek még tűnődnek, a csehek pedig olyan jó helyzetben vannak, hogy megengedhetik, ha egy darabig kimaradnak még, mert a cseh korona elég jó pénz. De ugye, nem ők győztek.

Majd azt is megjegyezte, hogy Magyarország pénze most viszonylag jól áll, ami elég sokba kerül, mert ehhez nagyon magas kamatszint kell. A nagyon magas kamatot kifizeti a jegybank, az MNB veszteségét kifizeti az államháztartás, a költségvetés, amit meg majd mi fizetünk ki adó formájában. A magyar gazdaság is növekedett az elmúlt 13 évben, amihez szerencsésen hozzájárult az is, hogy a nemzetközi pénzügyi válság záró évétől, 2010-től mindenkinek elkezdődött egy felívelő szakasza. A jelenlegi mutatókon azonban el lehet gondolkodni, hiszen miközben mi szépen haladunk, a románok leelőztek minket. Azt meg, hogy az emberek mit gondolnak, az nem a valóság kérdése, hiszen nem tudnak mihez viszonyítani. Aki nem tudja, hogy máshol mi van, az csak a saját dolgaiból tud kiindulni. A szavazók egy jelentős része szerint pedig ez úgy jó, ahogy van, ami inkább azt tükrözi, amit reggeltől estig hallanak – vélte Bod Péter Ákos.

A Klikk Tv Tíz című műsora ide kattintva nézhető meg.