Csak átmeneti hatása lehet az árrésstopnak, az infláció az idén 5-5,5 százalékos lesz

A Központi Statisztikai Hivatal pénteken közzétett gyorstájékoztatója az inflációs ütem lassulásáról adott számot. A fogyasztói árak átlagosan 4,2 százalékkal haladták meg az előző év azonos hónapi értékeket – márciusban az ütem még 4,7 százalékos volt. A maginfláció 5,7 százalékról 5 százalékra mérséklődött, a nyugdíjas infláció mozgása és mértéke megegyezett az átlagos inflációéval. 

Forrás: KSH

Az élelmiszerek ára 5,4 százalékkal emelkedett 2024 áprilisához képest, ezen belül a tojásé 26,9, a liszté 23,7, az étolajé 23,4, a csokoládé és kakaóé 20,0, a kávéé 19,8, a gyümölcs- és zöldségléé 14,5, a tejé 7,5, a kenyéré 6,8 százalékkal. A szolgáltatások 7,0 százalékkal drágultak, míg a háztartási energiáért 3,5 százalékkal többet kellett fizetni átlagosan. A járműüzemanyagok árának alakulása lefelé húzta az inflációs mutatót a maga 7,1 százalékos csökkenésével. 

Egy hónap alatt, 2025. márciushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal nőttek, az élelmiszerek ára ezen belül azonban 1,3 százalékkal mérséklődött. Ez utóbbi adatban már benne van a kormány által elrendelt léptetett árrésstop hatása is. A kormány nem is győzte verni (képletesen) a mellét, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter közleményben tudatta, hogy „az indokolatlanul magas áremelések szükségessé tették a beavatkozást, ezért a kormány a magyar lakosság, kiemelten a családok és a nyugdíjasok védelme érdekében árréscsökkentést vezetett be”. A kormány adatai alapján a március 17-én bevezetett árréscsökkentés hatására 905 termék ára mérséklődött átlagosan 19,3 százalékkal. 

Kérdés, mennyire és meddig tarthat ki ez a hatás. Tényleg hat az árrésstop? Esetleg a kép álságos? Kordában tartható-e ilyen módon az infláció? Mellár Tamást kérdeztük.

„Semmiképpen nem tudják kordbában tartani a drágulást, az adminisztrációs intézkedésekkel rövid távon ugyan el lehet érni pozitív hatásokat, ám hosszabb távon nem” – mondta az országgyűlési képviselő, a Központi Statisztikai Hivatal egykori elnöke. Egyben felhívta a figyelmet arra is, hogy nem is olyan jelentős a csökkenés ahhoz képest, hogy sok termékre vezetett be árrésstopot a kormány, s e mellé erős ellenőrzést is ígért. Fontos az is, hogy a maginfláció még mindig 5 százalékon áll, ami azt jelenti, hogy reális az elemzők többségének az 5-5,5 százalékos inflációs prognózisa az idei esztendő egészére. Átmenetileg, egy-két hónapig lehet tehát javítani az értékeken, de hosszabb távon nem – húzta alá.

Forrás: KSH

És még nem is számoltunk a második félévben borítékolható választási osztogatási csomaggal – emlékeztetett Mellár Tamás, megjegyezve: a kormány tervei szerint mindenképpen beindul egy-két kedvezmény-kiszórás. Ez esetleg megnöveli a keresletet, ami pedig valószínűleg meglöki az inflációt – vezette le a folyamatot.

A szakember érdekesnek tartja, hogy miközben a kiskereskedelmi forgalom csökken, az infláció nem igazán. Ebből azt a következtetést is le lehet vonni, hogy tulajdonképen a mérséklődés nem csak az adminisztratív intézkedéseknek köszönhető, hanem annak is, hogy a lakosságnak nincs megfelelő vásárlóereje, nem mutat megfelelő keresletet, ahogy azt az élelmiszerüzletek forgalmán is tapasztalható. A kormány persze magyarázza a bizonyítványt, hivatkozik a kiskereskedelmi forgalom csökkenésében arra, hogy éppen hova esett a húsvét, de ha a forgalom jelentősebben nőtt volna, akkor az infláció mérséklődne, mégpedig komolyabban, mint ahogy most látjuk. „De erről szó nincs, ezért gondolom, hogy az év második felében, a kormányzati osztogatás után adminisztratív eszközökkel nem fogják tudni megfogni az inflációt, még akkor sem, ha bizonyos csökkenést azzal el lehet érni, de csak átmenetileg” – szögezte le.

Mellár éves szinten 5-5,5 százalékos drágulási ütemet vár, hiába akarja – és hiszi – a kormány, hogy 4 százalékon marad majd. Ez már csak azért is irreális, mert semmilyen komoly fundamentum nem jelez tartós csökkenést - mutatott rá. Mint ugyanis kifejtette: nincsenek meg a tartós csökkenés piaci feltételei. Az eső negyedévben a GDP mérséklődött, az ipari kibocsátás zsugorodott, s ha visszatérünk ahhoz, hogy a kereslet-kínálat határozza meg alapvetően az árakat, egy csökkenő kereslet mellett a kínálat még jobban csökken – és most ez a helyzet –, aminek önmagában is van egy inflációs nyomása. A folyamat lényegét az éves szintű kereslet és kínálat határozza majd meg, az pedig nem látszik, hogy mitől is lenne változás. A külföldi tőke nem nagyon tud bejönni, az ipari termelés még mélyrepülésben van, szerkezetváltozáshoz pedig sem idő, sem szándék nincs. Csodákra várni pedig nem érdemes és nem is lehet – mondta Mellár Tamás.