Bod Péter Ákos: az extraadó, a beruházások leállítása pont a szent teheneket kerüli ki

A most bevezetett extraadó nem áll távol egyfajta marxi megközelítéstől az extraprofit szinonimájaként. Erről és az újonnan bejelentett – több mint unortodox – gazdasági megszorítások hátteréről is beszélt Bod Péter Ákos a Klikk TV Mélyvíz című műsorában Németh Péter vendégeként.

A kormány azzal árnyalta a klasszikus marxi fogalmat, hogy extraprofit a multikon – finomított a definíción az MNB volt elnöke. „Ez persze nem sokat jelent, mert mindenki, akit nem szeretnek, az multi, akit szeretnek, az nemzeti tőkés vagy stratégiai partner. Ezek szerint az autógyárak nem multik, a telefónia, a biztosítótársaságok pedig azok, mivel nem tudnak elmenni, tehát zsarolhatók.”

A közgazdász professzor szerint már maga az „extraprofit” elnevezéssel is elidegeníteni, ellenszenvessé kívánják tenni a váratlan és jelentős elvonást, amivel önmagukat igyekeznek igazolni. „Amikor egy vállalatot szeretnek, akkor vállalati eredményről, társasági adóról beszélnek. Büszkén hirdetve, hogy Európában nálunk a legalacsonyabb a vállalati adókulcs.”

Mint minden hihető hazugságnak, ennek is van alapja, hiszen ha vannak gazdasági egyensúlytalanságok, akkor keletkeznek rendkívüli veszteségek – és nyereségek. „Mint például a MOL-nál, ami erkölcsileg erősen megkérdőjelezhető módon veszi a piacon most igen olcsó orosz olajat. Pedig itt tényleg nagyon nagy nyereség keletkezik.”

A fent idézett bejelentéssel többek között az a gond, hogy pillanatnyilag ágazati adónak tűnik. „Egy élelmiszerláncnak például olyan nagyon nagy, brutális nyeresége nincs a ropin vagy az üdítőkön. Most viszont kap a nyakába egy újabb terhet.”

Az Orbán-kormány eddigi technikája a bevételeket illetően főként abban merült ki, hogy másoktól vont el pénzt. Most kiadáscsökkentéssel is próbálkoznak, bár ezek mértéke kisebb, mint az elvonásoké. Ez eddig még nem ismert beruházások leállítását is jelenti, holott már régóta figyelmeztették a kormányt, hogy nem kellene ilyenekre feleslegesen szórni a pénzt.  

„A magyar állam nagyon falánk és nagyon szeret költeni.” A tervezett pluszelvonásokat pedig előbb-utóbb mi, a fogyasztók  fizetjük, mivel ránk terhelik az extraprofitot elszenvedő cégek és vállalatok.

A tervezett beruházás-leállítással azonban „van egy kis bibi. A beruházási projekteket odaígérték valakinek. Paksot odaígérték Putyinnak, a kínaiaknak a Fudan-t és a Belgrád-Budapest vasutat, ígértek Szíj Lászlónak, Mészárosnak. Itt az az ember félelme, hogy a szent teheneket kikerülgetik, a gazdasági fűkasza meg talál, akit talál.”