Bod Péter Ákos: egy fél stadionnyi jegybanki veszteség nem lenne gond, de a kétezer milliárd már az
A kamatemelések körül mindig van izgalom. A héten nem emelt a Fed kamatot, de emelt az EKB, viszont megjelent egy cikk a kabinetminisztertől, aki azt írta, nem kellene küzdeni az infláció ellen, hanem meg kellene jelölni az inflációs célt. Nagy Márton szavai után nem rendült meg a piac és ebből is az látszik, hogy a politikusok összevissza beszélnek – mondta a Klikk TV Mélyvíz című műsorában Bod Péter Ákos közgazdász. A Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szerint a magyar monetáris rendszer egyik problémája, hogy van egy kicsike valuta, illetve van egy nem túl jó nemzetközi pénzügyi megítélésű ország – mert a mi besorolásunk a bóvli fölött van egy vagy kettő fokozattal, függően a minősítőtől, de nem túl messze attól. Ez is a piacon van, de ez használt autó, amit megvesznek, de nem annyiért – fogalmazott.
Izgalmak vannak a forint körül és ezeket ellensúlyozza a nemzeti bank a magas kamattal, de ez sokba kerül nekünk, a vállalatoknak és az államnak is – mondta Bod Péter Ákos.
Nem stimmel és nem jó szöveg, hogy ha nem jönnek az uniós pénzek, akkor jönnek a befektetők
Úgy néz ki, nem jön a pénz, vagy nem annyi, és nem időben és akkor nem azt mondja a felelős, hogy gond van, ezért a költségvetést átszabjuk vagy arrébb tolunk beruházásokat vagy azt, hogy van egy B-tervünk, hanem azt mondja, ami egész komikus, hogy az állam ostoba módon költi el a pénzt – idézte Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert. „Ezt lehet mondani a kocsmapult felett és ez még a kisebb baj, de azt is állítja, majd jön a működő tőke és megoldja a helyzetet.”
A helyzet
Kettős a probléma, az egyik, hogy gond van a finanszírozással, mert az a pénz, amit az unió ide szokott zúdítani – az elmúlt 15 évben két Marshall-segélynyi pénz jött ide –, az bement a nemzeti bank tartalékába, az tartotta a forintot viszonylag stabilan és még úgy is gyengült.
Megjelent a szemünk előtt az n+1-dik akkumulátorgyár és kiderült, hogy 300 milliárdos befektetés, de ez nem igaz – hívta fel a figyelmet a szakember.
„Idehoznak egy vasat, egy technológiát, az nem pénz, azzal nem lehet finanszírozni. A papíron bejövő pénzáramlást növeli, de ez egy bemondott adat, ez nem egy számlán megjelenő összeg, hanem egy gépsor. Senki nem tudja, hogy mennyi, ezt nem megveszik és eladják, nem befizetik, hanem beépítik vasbetonnal. Beépül egy halom pénz, ami növeli a magyarországi tőkeállományt, de az nem a mi pénzünk, hanem a kínaiaké.”
Hozzátette, ha nem jön az uniós hitel és nem jön az ingyen pénz, de kell a pénz, akkor kimegy a piacra és felveszi a hitelt, csak nem mindegy, hogy 3,5 vagy hat-hét százalékon. „Ezzel el tud vegetálni az állam, de megterheli a következő generációkat, hiszen vissza kell fizetni.”
Senki nem tudja a választ, hogy megérkeznek-e az uniós pénzek – mondta Bod Péter Ákos arról, hogy a magyar kormány szerinte belátta, már nem számíthat rá az év végég. „A kiadásfaragások és a kellemetlen adóemelések, mint például, a banki megtakarításokra kivetett pótadó azt mutatja, hogy nagyon kell a pénz.”
MNB – 2 ezer milliárdos veszteség
Attól függetlenül gond van, hogy általában a nemzeti bankok nem olyanok, mint egy kereskedelmi bank, nem kötelességük nyereségesnek lenni, de vigyázniuk kell, hogy a vagyonuk ne vesszen el. „10 milliárd forint a jegyzett tőkéje, ami nem nagy, de ott áll mögötte az államkincstár, és ha nyeresége van, akkor szokásosan befizeti a tulajdonosnak – aki az állam, aki képviseli, az pedig az államkincstár –, de ha vesztesége van, akkor megkapja az államkincstáról.
Bod Péter Ákos elmondta, hogy árfolyamnyereséggel hogyan lehet játszani. „Nem kell büszkének lenni rá, de az is előfordul, hogy ha a devizatartalék kemény valutában van, dollárban vagy euróban és a forint gyengül, akkor a devizatartalék forintnagysága nő. Az árfolyamnyereség nem jó hír, következménye annak, hogy a forint gyengült, de a nemzeti bank úgy tett, mintha ez igazi nyereség lenne és elköltötte. „És az állam pénzügyminisztere úgy tett, mintha rendben lenne, ha ilyen nyereség keletkezik. Akkor ne zongorát és hegedűt vegyenek belőle, hanem költse el a magyar állam, ekkor lett a szólás, hogy elvesztette közpénz jellegét…”
A veszteség most visszanyerte közpénz jellegét, mert ezt most ki kell fizetni – hívta fel a figyelmet.
A veszteség
A Magyar Nemzeti Bank kénytelen irdatlan magasan tartani a kamatokat, amelyeket azokra a pénzekre fizet, amiket befogad a bankoktól. Ezzel vonja ki az inflációt okozó túl sok pénzt a piacról, és megfizeti ezt a kamatszintet, miközben nyújtott az MNB is hitelt vállalkozóknak hozzávetőleg két százalékért. 16 százalékot bukik és miután nagyüzemben csinálja, sokat bukik.
„Amíg az eddig felhalmozott korábbi nyereségből futja, addig nincs gond, de az már elapadt valószínűleg, ezért kell most a kormánynak benyúlnia az adófizetők zsebébe és feltőkésíteni a bankot.”
Attól, hogy megváltoztatták a törvényt, ugyanúgy vissza kell adni, csak öt évre széthúzták – tette hozzá. „Nagy gond a 2 ezer milliárd, ha 22 millió lenne akkor azt mondanám, hogy egy fél stadion, azt még kibírná a költségvetés.”
A Klikk TV műsorát itt tekinthetik meg.
