Bodnár Zoltán: Orbánhoz hűnek kell lennie az új bank vezetőjének
„Egyáltalán nem gondolom örvendetes eseménynek, hogy állami beavatkozással egy ilyen intézményt kreálnak a piacon” – nyilatkozta a Hírklikknek Bodnár Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke, aki beszámolt aggályairól a holdinggal kapcsolatban. A bankár azt is elmondta, hogy miért volt fontos a kormánynak a Budapest Bank becsatlakozása a létrejött cégbe, és arról is beszélt, hogy milyen jövő áll az új pénzintézet előtt.
Az MTI közölte, hogy a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságának cégnyilvántartási bejegyezésével létrejött hétfőn a Magyar Bankholding Zrt., amelyben a három résztvevő ugyanolyan arányban rendelkezik tulajdoni részesedéssel. A három pénzintézet összesen csaknem 1,9 millió ügyfelet szolgál ki, és a belföldi bankfiókhálózat közel felét, több mint 920 fiókot ők működtetik. Együttes mérlegfőösszegük megközelíti az 5800 milliárd forintot, ami a második legnagyobb Magyarországon.
Bodnár Zoltán elmondta, hogy az effajta pénzügyi holdingok elsődleges célja, hogy a teljes piacot lefedve, egy univerzális bank jöjjön létre és ezzel csökkentse a kockázatot, amit a pénzintézeteknek vállalniuk kell. Jelen esetben, a Budapest Bank a mikro- és a kkv-szektorban a legerősebb, amíg a Takarékbank vidéken, az MKB pedig a nagyvállalatoknál és a vagyonosabbaknál ér el jó eredményeket. Azonban a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnökének több problémája is van a létre jövő Magyar Bank Holding Zrt.-vel.
Aggályainak elsődleges forrása, hogy nem egy természetes piaci folyamat miatt jött létre az óriási pénzintézet, hanem kifejezetten állami befolyásolás útján, ami miatt azt feltételezi a bankár, hogy kifejezetten piactorzító hatása lesz. Az OTP-nek nem azért keletkezett vetélytársa, mert egy másik cég nagyobb költséghatékonysággal és magasabb színvonallal tudja kiszolgálni ügyfeleit, hanem azért, mert az állam belenyúlt a piacba.
A Budapest Bankot az állam bőven a piaci ár felett, 198 milliárd forintért vásárolta meg. Emiatt volt fontos a kormánynak, hogy belépjen harmadik elemként a holdingba. Bodnár úgy gondolja, hogy „ember nincs”, aki ekkor összeget hajlandó lenne kifizetni a bankért, így ezt a sikertelen befektetést úgy lehet eltüntetni, ha egy ilyen összeolvadás formájában, a bank másik két pénzintézettel együtt kerül értékelésre. Az állam tőke-mérlege szempontjából az lesz a kérdés, hogy az összevont pénzintézetben kimutatott állami részesedés értéke eléri-e ezt a közel 200 milliárd forintot, s ha igen, akkor el tudja-e rejteni a kormány a félresikerült invesztíciót.
Az állam az Európai Beruházási Bankkal kötött megállapodása arról szól, hogy még idén privatizálni kell a Budapest Bankot, és Bodnár szerint, ez sürgette az egyezség létrejöttét – nem a vírus okozta gazdasági visszaesés.
A bankár úgy véli, a kormány ezzel az egyesüléssel egy olyan pénzintézetet hoz létre, ami teljesen NER-kompatibilis. Azonban az, hogy az állam odakényszerít új ügyfeleket és ügyleteket, még nem lesz elég ahhoz, hogy sikeres legyen az új cég, mert jelenleg mindhárom bank nagyon rossz költséghatékonysággal működik. A helyzet tovább romolhat abban az esetben, ha nem tudják megfelelően összehangolni a különböző bankok rendszereit, ráadásul az informatikai háttér összeolvasztása igen sok időbe fog kerülni. A bankár úgy látja, hogy a költséghatékonyságot olyan intézkedésekkel lehetne növelni, amelyek leszűkítik a jelenlegi nagyon széles ügyfélkört – azonban a holdingnak pont ez az egyik legnagyobb erőssége. Bodnár szerint, tovább rontja az új cég esélyeit, hogy nincs olyan, igen erős tulajdonos, aki szakmailag megbízható lenne.
Bodnár azt gondolja, hogy egyszerűen azért lesz Vida József a cég elnök-vezérigazgatója, mert ő élvezi leginkább Orbán bizalmát.
