Bolondos január, farsangos február

2025. februárban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 0,2 százalékkal mérséklődött, naptárhatástól (és szökőnaphatástól) megtisztítva 3,3 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 3,5, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,0, az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,4 százalékkal bővült az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,6 százalékkal maradt el az előző havitól.

• Szembetűnő, hogy a 2025. február/2024. február hónapjában a forgalmi volumen növekedése (3,3 százalék) jelentősen alacsonyabb, mint a 2025. január/2024. január összevetését mutató érték (4,7 százalék).
• Ennek megfelelően, az élelmiszervásárlási volumenindex is kedvezötlenül alakult, míg a 2025.február/2024. február mindössze 3,5 százalékos növekedést mutat, addig a 2025. január/ 2024. január 4,7 százalékost.
• Igy tehát nem csoda, hogy a februári volumenindex 0,6 százalékkal alacsonyabb, mint a januári.

Ami viszont magyarázatra szorul, legalábbis számomra,

• A kormány, a munkaadók és a munkavállalók megegyezésének értelmében, 2025. január 1-től a minimálbér havi bruttó összege 9 százalékkal 290 800 forintra, a garantált bérminimumé (ezt a köznyelvben szakmunkás minimálbérként és tévesen diplomás minimálbérként is emlegetik) 7 százalékkal bruttó 348 800 forintra emelkedett. Az erről szóló kormányrendelet tavaly december 12-én jelent meg a Magyar Közlönyben a 394/2024. (XII. 12.) számmal. Ezeknek a bértételeknek a nettó összege február első napjaiban került kifizetésre, tehát az idei nettó minimálbér és nettó szakmunkás minimálbér először az év második hónapjának elején kerülhetett elköltésre. Közvetlen módon 800-900 ezer ember érintett a kötelező bértarifák emelése, indirekt módon pedig akár kétmillió munkavállalót is. Ennek ismeretében kérdezem: mi magyarázhatja azt, hogy februárban alacsonyabb volt a kiskereskedelem forgalmi indexe, mint januárban, mikor a fenti béradatok szerint „vastagabb” volt a dolgozók pénztárcája az év második hónapjában, mint az elsőben?
• Február 12-én (szerdán) 2,5 millió nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő honfitársunk megkapta a hőn áhított 13. havi nyugdíját. Hová tették a pénzt a 65 év felett lévő generáció tagjai, hiszen mint a forgalmi volumen index mutatja: februárban kevesebbet vásároltak a boltokban, mint januárban. Valami gyanús nekem. Lehet, hogy ez a 2,5 milliós társadalmi csoport (ahogy én szoktam hívni magunkat: a „kifutó széria”): a.) elment bevásárolni a szomszédos országokba, b.) eldugta a többlet zsozsót a konyhakredencben, c.) fogta magát, és elutazott Tenerifére vagy a Maldív szigetekre?!

A jövőbe látó és csodaváró Nagy Márton által vezetett Nemzetgazdasági Minisztérium „megnyugtató” választ adott kérdésemre: „a forgalom élénkülése a fogyasztói bizalom egyértelmű erősödését jelzi. A magyar háztartások egyre magabiztosabban terveznek, ami nemcsak a boltok forgalmán, hanem a turizmus élénkülésében is érezhető hatást gyakorol.” (Megjegyzés tőlem: ugye mondtam, hogy utazgatnak a nyugdíjasok, és nem a hazai boltokba járnak!) „A belgazdaságban kedvező folyamatok azonosíthatók”. (Hurrá!)

Kérem nyugdíjas honfitársaimat, hogy a fenti közleménnyel kapcsolatos észrevételeiket ne a Hírklikk szerkesztőségéhez, hanem a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, pontosabban a csúcsminiszterhez címezzék! Megértésüket köszönöm.

A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2024. augusztus 1.-i adása itt nézhető meg: