Tény ellenőrzés: az erkölcsi elégtételt követelő Rogán Antal ezúttal megbukott

Állítás 1.: nem a korruptság, hanem a politikai a ludas 

„Biztos voltam abban, hogy ez bekövetkezik, hiszen csak politikai okokból kerültem erre a listára. Ez egy politikai döntés volt, kifejezetten az amerikai demokrata kormány és Pressman nagykövet részéről. És ezt utólag a körülmények is egyértelműen igazolták. Azért is kerültem le ilyen gyorsan erről a listáról – fogalmazott az Indexnek Rogán Antal.

Ezzel szemben: nem az amerikai demokrata kormány indította el a Globális Magnitsky Törvény keretében az eljárást Rogán ellen, hanem a Biden előtti republikánus adminisztráció, amelynek élén Donald Trump állt. Az aprólékos, hosszadalmas nyomozás ugyanis azután indult el, hogy az eredeti beadványt az akkori (első) Trump-adminisztráció befogadta, s az abban mellékelt (bizonyíték-gyanús) hivatkozások alapján indult el az eljárás 2018-ban. Ha tehát Rogánnak igaza lenne, s politikai okból került fel a szankciós listára, akkor abban bizony a megelőző Trump-adminisztráció is vastagon benne volt, nélküle ugyanis el sem indulhatott volna az eljárás.

Az viszont tény, hogy politikai okból került le végül a listáról, s nem azért, mert bebizonyosodott, hogy az előző adminisztráció által hozott döntés igaztalan korrupciós vádak alapján született. Ezt az amerikai külügyminisztérium közleménye maga ismerte el, miután kimondta, hogy Marco Rubio külügyminiszter tájékoztatta Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminisztert a Rogánt érintő lépésről, amit azzal indokolt, hogy „Rogánnak a további listán tartása nem egyeztethető össze az Egyesült Államok külpolitikai érdekeivel”. 

Azaz, nem az állt a hivatalos közleményben, hogy – amúgy a vonatkozó törvény és eljárásrend által lefektetett – alapos eljárás eredményeként arra jutottak, hogy Rogán mégsem korrupt. Csak az, hogy az amerikai érdek azt kívánta. Az már csak a ráadás, hogy a közleményt Rogán „sorsáról” nem a Globális Magnitsky törvény szerinti eljárásért felelős két minisztérium – az igazságügyi és a pénzügyi – adta ki, hanem a külügy, amely külpolitika irányítója (az elnök ukázai alapján). 

Állítás 2.: egy újságcikk volt a „bizonyíték” Rogán ellen

„Nem volt semmilyen bizonyíték, csak az egy darab újságcikk, egy külföldi internetes portálon. Semmi konkrét állítás, csak általános vádaskodás. Az eljárást pedig David Pressman nagykövet úr kezdeményezte, aki azt gondolom, hogy politikailag messze elfogult volt Magyarországgal szemben, hiszen ő egy feladattal érkezett ide. Azzal a feladattal, hogy Magyarországot belepréselje az ukrán–orosz háborúba, de ez nem sikerült. Ezért Pressman nagykövet úr csalódott volt, és ez az ő személyes bosszúja – fogalmazott Rogán az interjúban. 

Ezzel szemben ez a pár mondat ezer sebből vérzik. Rögtön az első: az eljárást nem David Pressman kezdeményezte, hiszen – ahogy fent olvashatják – az indítványt 2018-ban Donald Trump idején fogadták be, s azután indult el az eljárás az ügyben.

Az sem igaz, hogy a bizonyíték egyetlen külföldi internetes portálon megjelent újságcikk lett volna. Csak az eredeti beadvány (amelyhez később kiegészítést is benyújtottak) mellékletében csaknem negyven külföldi és magyar újságcikk, oknyomozó írás, közlemény szerepel hivatkozásként, köztük a New York Times, a Financial Times, a Politico, a Columbia Journal of Transnational Law stb. (A teljes listát itt lehet böngészni.) Első lépésként megvizsgálják, hogy van-e alapja a beadványnak, és ha van, akkor hivatalból elindítják az eljárást. Majd az eredménytől függően vagy tesznek lépéseket, vagy nem. Rogán esetében pedig tettek. A lépést megelőzően ilyen esetekben az amerikai pénzügyminisztériumban működő korrupció és pénzügyi bűncselekmények ellen fellépő főosztály emberei alapos nyomozást folytatnak a célszemély(ek) után, adatokat gyűjtenek, s ők készítik elő az esetleges szankciókat. Az ottani munkát ismerők szerint annyira tapasztaltak, hogy még egy kis papírfecni alapján is vissza tudják göngyölíteni a pénzek eredtét egészen a forrásig.

Állítás 3.: Rogán-Pressman tárgyalás 

„Pressman nagykövet urat ittléte alatt az összes köztünk lezajlott tárgyaláson mindössze két dolog érdekelte, Ukrajna, valamint az LMBTQ-jogok.” – jegyezte meg Rogán Antal. 

Ezzel szemben, az emlékezetünkben nem nagyon rémlett egyetlen Rogán-Pressman találkozó híre sem, ezért megpróbáltuk nyomát találni a világhálón. Nos, a keresések egyike sem hozott eredményt. Ezután a mesterséges intelligenciát is megkérdeztük, mikor találkozott Rogán és Pressman. Az alábbi választ kaptuk: „Nincs nyilvános információ vagy hivatalos esemény, amely megerősítené, hogy David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete, és Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda minisztere személyesen találkoztak volna...A két politikus közötti interakciók inkább nyilvános fórumokon és hivatalos diplomáciai csatornákon keresztül történtek, személyes találkozóról nincs elérhető információ... és a nyilvános forrásokban nem szerepel olyan hivatalos esemény vagy találkozó, amelyen együtt vettek volna részt.”​ (Forrás: ChatGPT)

Állítás 4.: Pressman korábbi nyilatkozatait törölték

„Azt, hogy Pressman nem mondott igazat, bizonyítja az a tény is, hogy távozása után nyilatkozatait törölték a nagykövetség honlapjáról” – mondta Rogán, aki szerint azért nem beszélt a korrupciós vádakról a nagykövet négyszemközt, mert jól tudta, hogy nincs igaza, aki pedig ezzel tisztában van, az nem mer vádaskodni szemtől szemben.

Ezzel szemben, a korábbi nagykövetek nyilatkozatai sem találhatók meg a budapesti amerikai nagykövetség honlapján. Legalábbis mi egyetlen találatot sem kaptunk, amikor rákerestünk Pressman elődjének, Orbán nagy barátjának, az előző Trump-elnökség alatt budapesti nagykövetté kinevezett trumpista David Cornsteinnek a korábbi nyilatkozataira. (Tudják, arról az anti-diplomata üzletemberről van szó, aki – mint a 444.hu kiszúrta – a New York Times-nak számolt be arról, hogy amikor a miniszterelnök különgépén hazafelé repültek Washingtonból, a Trump-Orbán találkozóról, akkor a hosszú naptól kimerült két férfi „alsóneműre vetkőzött, szunyókált és trécselt a kanapékon”.)

Állítás 5.: amerikai kívánságcsomag

Rogán kifejtette, hogy a döntés a szankciós listáról való eltávolításáról nem is az ő személyes sikere, és nem is a magyar diplomácia sikere, hanem végre a magyar–amerikai kapcsolatok egy rendezett vágányra kerülnek. Donald Trump elnök úr hivatalba lépése óta a tárgyalások Magyarországról és az Amerikai Egyesült Államokról szólnak és nem pedig arról, hogy „van egy a balos ideológiájú amerikai demokrata kormány, amelyik a nézeteit rá akarja kényszeríteni a magyarokra, és Magyarországot meg bele akarja kényszeríteni a háborúba”. 

Valóban szép dolog a szuverenitás védelme, csak éppen furcsa annak a kormánynak a prominensétől hallgatni a fenti gondolatot, aki tisztában van vele, hogy eközben az amerikai kormány rá akar kényszeríteni a magyarokra ezt meg azt. 

A magyar úgy mondja: „Mindig az kiabál, akinek a háza ég” – s mennyire igaza van. Hiszen – minő furcsa egybeesés (!) – pont aznap mondott egy végtelenül érdekes beszédet a magyar fővárosban a budapesti amerikai ügyvivő, amikor Rogánt levették a szankciós listáról. S hogy miért volt érdekes ez a YouTube-on is elérhető a beszéd? Nos azért, mert Robert Palladino a Trump által Magyarországtól (és más közép-európai országtól) elvárt kívánságcsomaggal állt elő. Nevezetesen: fordítsuk a GDP 5 százalékát hadi kiadásokra; vásároljunk amerikai LNG-t; vegyünk amerikai atomerőművet; ne exportáljunk többet az USA-ba, mint amennyit onnan importálunk; álljunk le a Kínával történő üzleteléssel, kiemelten a high-tech területen; maradjanak a szankciók Oroszországgal szemben. A szuverentitására oly kényes Orbán-kormány egyik kulcsminisztere szerint vajon ez nem jelenti-e azt, hogy „a nézeteit rá akarja kényszeríteni a magyarokra”? Persze lehet, hogy nem az, hanem egy ennél is vadnyugatibb fogás: zsarolás, az erő túlzott használata. 

Az Index interjúja itt olvasható.