Bombát robbantott Magyar György: a Lánchíd állagmegőrzése a kormány nemzetközi kötelezettsége
A Lánchíd a világörökség része, és ennek megfelelően a magyar állam nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettsége annak állagmegőrzésére – állítja Magyar György ügyvéd. Erre blogjának egyik olvasója hívta fel a figyelmét. Ha nincs állagmegőrzés, elveszhet a világörökségi cím, ami az idegenforgalomban csapódhat le negatívan. Ugyan egy esetleges vagyonátadás esetén alapvetően a világörökséghez tartozó létesítmény tulajdonosa viseli a felelősséget az állagmegőrzésért, de akkor is az állam dolga, hogy ehhez biztosítsa a feltételeket. E gondolatmenet alapján: ha a Lánchíd tulajdonosa Budapest, joggal várhatja el, hogy az UNESCO egyezményének betartása érdekében akár a központi költségvetés terhére kapjon támogatást a világörökség részét képező híd felújítására.
Az UNESCO 1987. december 11-én vette fel a világörökségek közé Budapest Duna-parti látképét és a budai Várnegyedet, s mindennek része három Duna-híd is: az Erzsébet híd, a Lánchíd és a Szabadság híd. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete 1972-ben elfogadott világörökség-egyezményéhez csatlakozó́ államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a területükön fekvő világörökségi helyszíneket óvják és megőrzik a későbbi generációk számára.
Más szóval: ez a mindenkori kormányok kötelezettsége! – hívja fel a figyelmet a blogbejegyzés. Majd felteszi a kérdést: mi van akkor, ha ennek nem tesznek eleget? A válasz is megjön: elveszhet a világörökségi cím, ami persze nem jelent kézzelfogható anyagi veszteséget, de a minősítés visszavonása a turizmus szempontjából súlyos hátrányokat okozhat. (Így járt például Drezda 2009-ben, amikor a barokk belváros és az Elba-völgyi kultúrtáj elvesztette a világörökségi címet egy négysávos autópályahíd felépítése miatt.)
A Lánchíd pusztulásának ilyen következménye is lehet – hívta fel a figyelmet a blog egyik olvasója. Egyben utalt arra, hogy a világörökség részét képező létesítmények, illetve természeti értékek megőrzésében az államnak kiemelt feladata van.
A világon összesen 1121 helyszínt tartalmaz a világörökségi lista, és ezek közül nyolc van Magyarországon. Jó nekünk az, ha a kormány és a főváros áldatlan politikai csatározásai miatt elbukhatunk ebből egyet? Nem lenne elegánsabb, ha a kabinet már csak a nemzetközi egyezmény alapján is engedne, és érdemben, megfelelő összeggel hozzájárulna a Lánchíd – mint a világörökség része – felújítási költségeihez? – kérdezi Magyar György a blogjában.
Az írás idéz örökségvédelmi szakértőket, akik szerint egy esetleges vagyonátadás esetén, a világörökséghez tartozó létesítményeknél is alapvetően a tulajdonos viseli a felelősséget azok állagmegőrzéséért. A helyzet azért ennél bonyolultabb – fogalmaztak–, mert a tényleges tulajdoni helyezettől függetlenül, az állam dolga, hogy ehhez biztosítsa a feltételeket.
Vagyis: a fővárost – illetve bármely más tulajdonost – olyan helyzetbe kell hoznia, hogy képes legyen eleget tenni állagmegóvási kötelezettségének. E gondolatmenet alapján: ha tehát a Lánchíd tulajdonosa Budapest, joggal várhatja el, hogy az UNESCO egyezményének betartása érdekében, akár a központi költségvetés terhére kapjon támogatást a világörökség részét képező híd felújítására.
Vagy legalább ne vegyenek el a főváros saját bevételeiből újabb forintokat – teszi hozzá Magyar.
