Boros Péterné: a kormány beáldozta a központi közigazgatás tíz százalékát
A Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete (TBDSZ), és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) közösen kidolgozott javaslatot tett a kormány elé egy új, időtálló illetményrendszer bevezetésére. Egy komplett rendszert alakítottak ki, de nem számítottak rá, hogy a kormány húz egy új sávot, ami egyébként senkire sem vonatkozik, és tíz százalékkal lefaragják a létszámot. Így értékelte Boros Péterné, az MKKSZ elnöke a Hírklikknek a kormánytisztviselők és szakmai vezetők legújabb kormányzati béremelését.
A kormány úgy döntött, lehetőséget teremt arra, hogy emelkedjen a központi és területi kormányzati igazgatási szerveknél foglalkoztatott kormánytisztviselők és szakmai vezetők bére. A közszolgálati szakszervezetek kezdeményezésére indított, több hetes szakmai egyeztetés után módosul a kormánytisztviselői bértábla, az erről szóló rendelet hamarosan megjelenik a Magyar Közlönyben – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK).
Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke legelőször is azt tisztázta: hiába van egy egységes kormánytisztviselői törvény, a kormány intézkedése a közigazgatáson belül a központi közigazgatásra, azaz a minisztériumokra vonatkozik. Elmondta, a leginkább az fáj a kormányzati igazgatásban érintett szakszervezetnek, hogy a területi közigazgatást ez az intézkedés sem a bér, sem a létszám oldaláról nem érinti.
Hozzátette, az elképzelés viszont alátámasztja azt, amit a szakszervezetek korábban is mondtak: ez a fajta garancia nélküli rendszer egy bértömeg gazdálkodás (mert az, hogy ebben a törvényben van egy-két sáv, igazából nem jelent továbbra sem senkinek semmire garanciát), itt csak a munkáltatónak van joga bármire is. A szakszervezetek egy új, időtálló illetményrendszer bevezetését tartották volna jónak, ami ismét vonzóvá tenné a munkát keresők számára ezt a szektort. Ez azonban most abszolút perifériára kerül, nem is került szóba.
Hogy akkor miről is van szó? Arról, amit a szakszervezetek ugyancsak követeltek, hogy a kormány, mint munkáltató ellentételezze a 25,4 százalékos inflációt. Csakhogy az érdekképviseletek egyáltalán nem látják, hogy ez valóban megtörténik-e, hiszen ez egy teljesen elfedett, nem transzparens rendszer. Nincs benne semmi olyan, amit a munkavállalók szempontjából garanciának nevezhetnének.
Boros Péternétől megtudtuk azt is, hogy a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) legutóbbi ülésen a kormány képviselői közölték, ezt a béremelést olyan módon kívánják megvalósítani, hogy mivel elég sok EU-s projekt kifut, meg akarják szüntetni azokat a projektmenedzseri állásokat, amelyek ebbe belekerültek. A fórum következő, pénteki ülésén ezért a szakszervezetek ennek az intézkedésnek az „utórezgéseiről” kérnek tájékoztatást. Elsősorban arról érdeklődnek, miképpen alkalmazzák azt a – hatályba még nem lépett, de már elfogadott – európai parlamenti irányelvet, amely a bérek átláthatóságára vonatkozó bérszakadék felszámolásét célozza. Megkérdezik, miképpen tudják adott esetben bemutatni, van-e különbség a nők és a férfiak átlagos bérszintje között, és ha igen, mekkora. Mikor majd közösen meg kell vizsgálniuk a munkáltatóknak és a munkavállalók képviselőinek, hogy ez a bérdifferencia létrejön-e, akkor mit fog tenni a kormány ezzel a semmiféle garanciát nem tartalmazó bértömeg-gazdálkodással.
Boros Péterné szerint nagyon sok minden van ebben az új irányelvben, de abban biztos, hogy az egyenlő díjazás elvét mindenképpen be kell tartania. A bértömeg-gazdálkodásban egyébként azt sem fogja tudni kimutatni a kormány, hogy az európai uniós működéséről szóló szerződést például ebben a vonatkozásban hogyan tartja be.
Az MKKSZ elnöke úgy véli, a témáról még sokat fognak tárgyalni. Azt sajnálja, hogy az infláció ellentételezését ilyen módon kívánja a kormány megoldani, hiszen a bértömeg-gazdálkodásban érintett – felszámolandó – álláshelyek később majd hiányoznak. Azt is valószínűsíti Boros Péterné, ha több lesz a feladat, azt csak túlmunkával lehet teljesíteni, hiszen beáldozta a központi közigazgatás létszámának tíz százalékát. Miközben sok területen a háborús helyzetre hivatkoznak, itt tíz százalékos csökkentést hajtanak végre, noha az elnök szerint ilyen helyzetben épphogy meg kellene erősíteni a közigazgatást, mert új feladatok jelentkeznek.
Ami pedig továbbra is nagy kérdés a szakszervezet számára, hogy mi lesz a területi közigazgatásban, a nagyon alacsony béreknél hogyan akarja ellentételezni a kormány az inflációt. Igaz, ezt nem most, hanem később fogják megkérdezni, mert a jelenlegi intézkedés nem vonatkozik a területi közigazgatásra.
