Brüsszeltől Sorosig: Orbán politikai receptje a fölfelé árazott ellenség
Orbán Viktor humoráról, a közpénzek útjáról és az ügyészség helyzetéről is szó esett a KlikkTV Gentlemen című műsorában, ahol Farkasházy Tivadar, Koltai Róbert és Kuncze Gábor beszélgetett a magyar közélet aktuális kérdéseiről. A műsorban előkerült a politikai ellenségképzés, a korábbi színházi és közéleti konfliktusok, valamint több olyan ügy is, amely a vendégek szerint fontos szerepet játszik az elmúlt évek politikai vitáiban.
Koltai Róbert és az „illetékes elvtárs”
Koltai Róbert arról beszélt, hogy pályája során a politikával kapcsolatban gyakran egy-egy szerep mögé bújt, így született meg az „illetékes elvtárs” figurája is. Elmondása szerint ebből később nehézségei származtak, különösen azután, hogy a karaktert kezdetben Orbán Viktorra formálta. Farkasházy Tivadar felidézte, hogy maga is részese volt annak a történetnek, amikor a kilencvenes években egy rendezvényen Koltai az „illetékes elvtárs” szerepében találkozott Orbánnal.
Koltai szerint nem bánta meg sem a figurát, sem az akkori jelenetet. Úgy fogalmazott: „nincs mit megbánni”, majd arról beszélt, hogy szerinte a humorhoz az önirónia is hozzátartozna. Farkasházy ehhez kapcsolódva azt mondta, Orbán Viktor esetében akkor lenne igazán lehetőség nevetni rajta, ha egyszer saját magán is nevetne, vagy elismerné, hogy valamiben hibázott.
A beszélgetésben szóba került az is, hogy a politikai kommunikációban miért lehet szükség erős ellenségképekre. Farkasházy szerint azért kellett „fölfelé árazni” az ellenséget, mert dramaturgiailag nem működik, ha egy erős politikai szereplő lefelé támad. Szerinte innen érthető a Brüsszelről, Sorosról vagy más külső szereplőkről szóló kommunikáció is.
Közpénzből magánvagyon?
A műsor második részében már konkrét gazdasági és korrupciós ügyekről beszéltek. Kuncze Gábor több olyan esetet említett, amelyek szerinte azt mutatják, milyen bonyolultnak tűnhetnek a közpénzek felhasználásával kapcsolatos ügyek, miközben az alapmechanizmus sokszor egyszerűen elmagyarázható. A beszélgetésben szóba került a Volánbuszhoz kapcsolódó buszbeszerzési ügy, amelyről Kuncze azt állította, hogy közvetítő cégeken keresztül jelentős haszon keletkezhetett.
A vendégek példaként említették a lélegeztetőgépek beszerzését, valamint állami ingatlanok értékesítését is. Kuncze szerint ezeknél az ügyeknél azt kell megérteni, hogyan válhat a közpénz úgy magánpénzzé, hogy közben a folyamat a törvényesség látszatát kelti. A kereskedelmi szálláshelyek bővítésére adott támogatásokról szólva szintén egy olyan konstrukciót vázolt fel, amelyben az állami támogatással létrehozott ingatlan később magántulajdonban maradhatott.
A beszélgetésben Tiborcz István és az Elios-ügy is előkerült. Kuncze felidézte, hogy az uniós vizsgálatok után Magyarországnak vissza kellett fizetnie bizonyos összegeket az Európai Uniónak. Farkasházy erre reagálva azt mondta, hogy Kuncze különösen világosan tudja elmagyarázni a bonyolultnak tűnő közpénzügyeket. A beszélgetésben a kaszinóüzlet, a koncessziós díjak és a sporttámogatások, ezen belül a felcsúti futballakadémia finanszírozása is szóba került.
Sürgető kérdések az ügyészség körül
A műsor végén a legfőbb ügyész személyéről és az ügyészség működéséről is vita alakult ki. A vendégek szerint az ügyek felderítése időigényes lehet, ugyanakkor Farkasházy úgy látja, hogy bizonyos folyamatok már elindultak. A beszélgetésben elhangzott az a vélemény is, hogy a vizsgálatok során a kisebb szereplőktől haladnak a nagyobbak felé.
Kuncze Gábor szerint közben az ügyészségen belüli viszonyok tisztázatlansága is problémát jelenthet. Azt hangsúlyozta, hogy az alsóbb szinteken dolgozó ügyészek sok esetben csak a szakmai szabályok szerint járhatnak el, a döntések pedig magasabb szinten születnek. A műsorban szóba került az is, hogy egyszerre kerülhetnek elő jelentős súlyú és jóval kisebb horderejű ügyek, ami a vendégek szerint felveti az ügyészségi működés következetességének kérdését.
A legfőbb ügyész jelölésével kapcsolatban Koltai Róbert úgy fogalmazott, hogy a kialakuló politikai konfliktusok önmagukban akár a demokrácia működésének részét is jelenthetik. Kuncze ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az igazságtétel iránti társadalmi igény mellett az idő múlása is fontos tényező, hiszen bizonyos ügyeknél az elévülés miatt sem mindegy, mikor történik érdemi lépés.
