Brutális az infláció, és messze még a vége
Hajszál híján beigazolódtak az elemzői várakozások: augusztusban 15,6 százalékos volt az éves infláció Magyarországon. A brutális adatnál van még rosszabb hírünk is: az élelmiszerek árának növekedési üteme túllépte a 30 százalékot! És messze nincs vége: augusztusban még nem volt hatályban a rezsinövelés (az már csak a szeptemberi adatot fogja felfelé tolni), előttünk áll – a hírek szerint októbertől – az üzemanyag-árstop eltörlése, és akkor még nem szóltunk például az aszálynak az árakra gyakorolt negatív hatásairól vagy éppen a begyűrűző nemzetközi folyamatokról. Kemény hónapok állnak előttünk.
Nem okozott nagy meglepetést, mégis sokkszerűen hatott a Központi Statisztikai Hivatal ma reggel megjelent augusztusi inflációs gyorstájékoztatója. Álljanak itt a pőre számok: augusztusban 15,6 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest, és 1,8 százalékkal az előző hónaphoz viszonyítva. Az éves nyugdíjas infláció ezúttal is valamelyest meghaladta a fő adatot, 15,7 százalék volt. Megjegyzendő (ahogy az alábbi grafikon is mutatja), hogy az idén májusig rendre alacsonyabb volt a nyugdíjaskosár alapján számított infláció az összesítettnél, ám azóta hónapról-hónapra magasabb az érték.
Az Európai Unió statisztikai hivatala által alkalmazott módszer szerinti, az uniós összehasonlításra alkalmas, úgynevezett harmonizált index 18,6 százalék volt, a gyorsan változó külső hatásoktól megtisztított úgynevezett maginfláció (ami a jövőre megfelelőbben mutatja a támpontot) már nagyon megközelítette a 20 százalékot (19 százalék volt).
Az infláció trendjében tehát nincs törés, szépen menetel felfelé. Ahogy az alábbi grafikonunk mutatja: a fogyasztói árak emelkedésének dinamikája szinte megtorpanás nélkül felfelé tart. Hol van már a 2018. januári 2,3 százalékos infláció?
Forrás: KSH
Nagy meglepetést az augusztusi adat ugyanakkor nem okozhatott: nem csak azért, mert az elemzők is hasonlót vártak, hanem azért sem, mert ezeket a számokat a pénztárcánkon, a napi megélhetésünkön mi magunk is folyamatosan érezzük.
Különösen igaz ez az élelmiszerekre, amelyekért már majdnem harmadával kell többet fizetnünk, mint egy évvel korábban. Az élelmiszerek árának emelkedési üteme ugyanis 30,9 százalék volt, ráadásul egyes termékek még durvábban, ennek a kétszeresével drágultak. Köztük a szinte minden háztartásban napi fogyasztású margarin (66,9 százalék), kenyér (64,3 százalék), sajt (61,0 százalék). De csaknem ennyivel kerülnek ma többe a száraztészták (57,9 százalék) és a tejtermékek (54,7 százalék) is. A vaj és vajkrém (54,5 százalék), a péksütemények (45,4 százalék), a tojás (42,0 százalék), a rizs (40,9 százalék), a baromfihús és az édesipari lisztes áru (40,4 százalék) is borzasztóan megdrágult.
A palackos gázzal főzők számára különösen rossz hír, hogy az 27,4 százalékkal drágult.
Elmarad az ütemtől a szolgáltatások átlagos díjának 7,7 százalékos drágulása, ugyanakkor az mélyütés lehet sokak számára, hogy a lakásjavítás és -karbantartás 21,7, a járműjavítás és -karbantartás 18,1 százalékkal kerül többe, mint egy éve, a lakbérek ára pedig 12,5 százalékkal emelkedett.
Az élelmiszerek inflációja – mint az alábbi grafikonból is látható – ugyan általában meghaladja az összesített infláció mértékét, ám az utóbbi hónapokban az olló egyre inkább nyílik.
Forrás: KSH
Megjegyzendő, hogy a KSH által kimutatott élelmiszer-inflációnál nem is kicsivel magasabb a G7 portál által havonta végzett próbavásárlás eredményeként kijött augusztusi adat. A portál munkatársa négy nagy boltláncban – hónapról hónapra – ugyanazokkal az élelmiszerekkel tölti meg a kosarát. Augusztusban a kosárért 38 százalékkal kellett többet fizetnie, mint egy évvel korábban.
A vezetékes gáz és az elektromos energia lakossági árának augusztus 1-jétől hatályos változása a hazai módszertan szerint számított fogyasztói árindexben – az első magasabb összegű számlák kézhezvételét és kifizetését követően – a szeptemberi adatokban jelenik meg először” – hívja fel a figyelmet a KSH jelentése, ami azonban nem tér ki más, olyan várható hatásokra, amelyek úgyszintén meg fogják dobni a fogyasztói árakat.
Ilyen az üzemanyag-árstop elengedése – ami a várakozások szerint már októberben be fog következni. Mindenesetre vannak olyan vélemények, hogy a hatósági árak elengedése akár plusz nyolc-kilenc százalékponttal is megdobhatja az inflációt, más szóval, október után jön majd a nagy sokk, ha – ahogy egyébként a jelek mutatják – a rezsiemelés után az üzemanyag-sapkát is megszünteti a kormány.
És persze van számos egyéb hatás, részint az oroszok által Ukrajna ellen indított háború következményeként a világgazdaság és ezen belül az európai színtéren beindult általános folyamatoké, vagy éppen a magyar mezőgazdaságot is sújtó aszályé.
Szakértők mindezekre alapozva arra számítanak, hogy az év végére a 20 százalékot jócskán meghaladja majd az éves dinamika. Mellár Tamás, korábbi KSH-elnök, országgyűlési képviselő például portálunknak azt fejtegette, hogy „az év vége táján magasabb lesz az infláció, még akkor is, ha a KSH igyekszik bűvészkedni, nehogy 20 százalék fölé menjen”.
