Reális a 20 százalék feletti infláció veszélye
„Arra számítok, hogy az év vége táján a mostaninál jóval magasabb lesz az infláció, még akkor is, ha a KSH igyekszik bűvészkedni, nehogy 20 százalék fölé menjen” – mondta Mellár Tamás, aki arra számít, hogy a csütörtökön megjelenő augusztusi inflációs adat is „erőteljesen két számjegyű” lesz majd. A Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke, országgyűlési képviselő még rá is erősített: „abból, ami benne van a rendszerben, az következik, hogy 20 százalék körüli lehet a következő hónapokban a fogyasztói árak drágulási üteme Magyarországon”. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy bár kormányzati szinten mesterségesen próbálják visszafogni az inflációt, azaz elfojtott inflációs szakasz volt és ez még most is tart, de az inflációs nyomás ott van a gazdaságban.
Csütörtökön teszi közzé a Központ Statisztikai Hivatal a legfrissebb, augusztusra vonatkozó inflációs adatát. A júliusi drágulási ütem is bőven két számjegyű volt már: a fogyasztói árak átlagosan 13,7 százalékkal haladták meg az előző év hasonló időszakában mértet, ezen belül az élelmiszerek 27 százalékkal drágultak 12 hónap alatt. Kérdés: mennyire valós az, amit közzétesz a KSH. Nem azért, mintha azt állítanánk, hogy trükközik a hivatal, inkább amiatt, mert az élelmiszerek árstopja, a rezsidrágulás, az üzemanyag-ársapka miatt torz maga a kép is. Mindenesetre vannak olyan vélemények, hogy akár plusz 8-9 százalékponttal is megdobhatja az inflációt a hatósági árak elengedése, más szóval, október után jön majd a nagy sokk, ha – ahogy egyébként a jelek mutatják – a rezsiemelés után az üzemanyag-sapkát is megszünteti a kormány.
Mire számítsunk a mostani adatnál, illetve az év hátralévő részében? Hogyan alakulhat az infláció? Mellár Tamást kérdeztük.
„Arra számítok, hogy az év vége táján magasabb lesz az infláció, még akkor is, ha a KSH igyekszik bűvészkedni, nehogy 20 százalék fölé menjen, de ennek reális a veszélye” – válaszolta a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke, országgyűlési képviselő. Mint magyarázta: ha az árakat nem fognák vissza mesterségesen, ha szabadjára engednék őket, akkor – mindent összeadva – akár a 20 százalék feletti tartományba is felpöröghet az infláció. A rendszerben ugyanis ez benne van. Ennek egy része a választási osztogatással összefüggő túlfűtöttség következménye, a másik elem pedig a forint árfolyamának folyamatos leértékelődése, ami az uniós pénzek visszatartására és a gyenge magyar versenyképességre vezethető vissza.
Miközben Mellár állítja, hogy reális a 20 százalék körüli infláció, hangsúlyozza azt is, hogy sok minden történhet még a következő időszakban. Egy statisztikustól azt el lehet várni, hogy lássa, mi van most a rendszerben, de azt nem, hogy lássa jövőt, azt, hogy mi kerül még bele – mutatott rá. „Abból pedig, ami most benne van a rendszerben az következik, hogy 20 százalék körüli lehet a következő hónapokban a fogyasztói árak drágulási üteme Magyarországon” – mondott nem túlságosan biztató prognózist a korábbi KSH-elnök. Azt azonban még hozzáfűzte, hogy még lehetnek erre a 20 százalékra pluszt vagy mínuszt pakoló fejlemények, „de gyanítom, hogy inkább az utóbbira lehet számítani, részint a világgazdasági dekonjunktúra, részint a háború, részint pedig az uniós pénzekkel kapcsolatos fejlemények ugyanis inkább negatív, mintsem pozitív irányú hatást gyakorolnak majd”.
Ami a csütörtökön megjelenő inflációs adatot illeti, Mellár úgy véli, az is „erőteljesen két számjegyű” lesz, pedig általában augusztus az egyik legjobb hónap a fogyasztói árak alakulása szempontjából. Ilyenkor szokott a legalacsonyabb lenni a havi infláció, miután már a zöldség-gyümölcs ára lefelé megy, miközben a korábbi nagy áremelések lefutottak. A boldogabb békeidőkben augusztusban még akkor is gyakran volt nulla százalékos vagy negatív az infláció, ha amúgy az éves mutató pár százalékos volt – mutatott rá. Ám az idén nem számíthatunk ilyen kedvező adatra – hívta fel a figyelmet.
Vajon a KSH által számolt infláció mennyire fedi a valóságot? – kérdeztük. Mellár emlékeztetett arra – miként korábban éppen a portálunknak beszélt róla (lásd. keretes írásunkat) –, hogy vannak olyan módszertani kérdések, amelyeket meg kellene oldani. A KSH szisztematikusan alulbecsüli az inflációt. Ami érdekes: bizonyos termékcsoportok esetén kevésbé tudja ezt megtenni, például az élelmiszereknél markánsan jelentkezik a 20 százalék feletti drágulási ütem.
|
Módszertani problémák Mellár Tamás korábban portálunknak azt fejtegette, hogy a KSH két évvel ezelőtti fogyasztói kosárral operál, amit ugyan állítólag most már maguk is próbálnak frissíteni, de hogy milyen mértékben, azt nem tudni. Az is nagyon fontos, hogy milyen termékreprezentánsokat választanak ki a kosárba – jegyezte meg, hozzátéve: idehaza ezekkel is nagyon sok a probléma. Ha egy ilyen átszámítást elvégeznének, akkor jóval magasabb inflációs adat jönne ki – szögezte le. Egy másik nyilatkozatában pedig arról beszélt, hogy a KSH-ban olyat soha nem csinálnak, hogy ha kijön a szám, ami a három, akkor helyette hetet mondanak. Inkább azt mondják, ez valahol három és hét között lesz, és ha az a kedvezőbb, próbáljuk a hetet. Nyilván nincs ott egy olyan ember, aki azt mondja, hogy most ezt vagy azt a számot kell kiadni, de azért a megfelelés szelleme ott lebeg. |
Mellár Tamás arra is kitért, hogy különbséget kell tenni aközött, mekkora a tényleges infláció, és mekkora az inflációs nyomás. Magyarország vonatkozásában az utóbbi jelentős és fontos, mert kormányzati szinten próbálják visszafogni az inflációt – emlékeztetett, hozzátéve: nálunk elfojtott inflációs szakasz volt és ez most is tart, hiszen még fenntartják az üzemanyag-ársapkát (és az árstopot bizonyos élelmiszerekre), korábban pedig a rezsiárakra tartottak fent plafont – igaz, ezt most már elkezdték elengedni. Bár ez utóbbi augusztusban még nem jelentkezik az inflációban, de mint inflációs nyomás benne van a gazdaságban. „Amiből az következik, hogy amikor felengedik ezeket az árakat – a rezsinél szeptembertől ez már részleges megtörtént – akkor nagyon jelentős lesz a nyomás, igen erőteljesen fel fog pörögni az infláció”.
Mintegy 16 százalék lehet az infláció augusztusban
A Portfolio által megkérdezett elemzők átlagosan 15,7 százalékos inflációt várnak augusztusra. A nyolc elemző közül egy vár kicsivel 15 százalék alatti értéket, kettejük szerint viszont az MNB számításainál is magasabb lehet az áremelkedés, volt olyan, aki már 18 százalék feletti inflációt prognosztizál. Kifejezetten rossz hír, hogy a következő hónapokban az infláció további gyorsulására számítanak, a tetőzés ideje és szintje attól függ, hogy mi lesz az ársapkákkal. Ha októberben feloldják a korlátozásokat, akkor az inflációs csúcs 24 százalék körül várható október-november magasságában. Ha azonban az idén is fennmaradnak az ársapkák, akkor a tetőzés január-februárra várható 20-21 százalékon – olvasható a portálon.
