Budapest élni kíván a rákosrendezői területre vonatkozó elővásárlási jogával

Az erről szóló, Karácsony Gergely főpolgármester által jegyzett javaslatot a képviselők – név szerinti szavazással – 23 igennel, a Fidesz-KDNP képviselőinek 10 nem szavazata ellenében fogadták el.

A határozat értelmében a testület felhívja a BKM vezetőjét, hogy a társaság a magyar állam és az Eagle Hills Hungary Zrt. között 2025. január 16-án kötött szerződéssel összefüggésben, az abban foglalt feltételekkel és a tárgyát képező valamennyi ingatlan vonatkozásában az elővásárlási jogát gyakorolja, az elővásárlási jog megsértése esetén pedig éljen jogorvoslattal.

A képviselők felkérték Karácsony Gergelyt, hogy a BKM-mel együttműködve dolgozza ki az adásvételi szerződéssel érintett ingatlanok hasznosításának „olyan városfejlesztési és üzleti koncepcióját, amely a Fővárosi Közgyűlés vonatkozó rendeleteinek és határozatainak megfelel".

A javaslatban emlékeztettek rá, a rákosrendezői területet az állam versenyeztetés nélkül nettó 51 milliárd forintért eladta az Eagle Hills Hungary Zrt.-nek, a vételárat 2039-ig kell megfizetnie a vevőnek, ugyanakkor a vevő már az első 25 százalékos részlet megfizetésével tulajdonjogot szerez az ingatlanokon.

Az adásvételi szerződés beruházások elvégzésére vagy kármentesítésre vonatkozó kötelezettségvállalást nem tartalmaz, a szerződésben ezeket a kérdéseket későbbiekben megkötésre kerülő, külön megállapodásokra utalták a felek.

Az adásvételi szerződésben az állam tájékoztatta a vevőt, hogy egy ingatlan vonatkozásában a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt.-nek, jelenlegi nevén BKM-nek elővásárlási joga van – olvasható.

Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetőjének kezdeményezésére a képviselők rögzítették: ellenzik és elítélik, hogy a kormány által megkötött szerződés figyelmen kívül hagyja a Fővárosi Közgyűlés korábbi határozatában foglalt városfejlesztési elveket, mindössze 10 százalék zöldfelületi arányt határoz meg; rendkívül nagy számú gépkocsi-parkolóhely létesítését irányozza elő; valamint akár 250-500 méter magas toronyház létesítését is megengedi.

A Fővárosi Közgyűlés megállapította, hogy a tervezett beruházás a kormány és az arab befektető által ma tervezett formájában ellentétes Budapest épített örökségének megőrzésével, világörökségi státuszának fenntartásával, zöldfelületi arányának növelésével, közlekedési rendszerének fenntarthatóbbá tételével és a megfizethető lakhatási kínálat bővítésére vonatkozó városfejlesztési célkitűzésekkel, ezáltal a fővárosi lakosság érdekeivel.

A több mint háromórás vitában Karácsony Gergely arról beszélt: történelmi kihívás, hogy a városban lehessen minőségi életet élni a következő évtizedekben, ehhez pedig minőségi lakóövezetre és zöldövezetre van szüksége. Nem pedig arra van szüksége Budapestnek, hogy azzal vonuljon be a történelemkönyvbe, hogy itt épült a Közép-Európa legmagasabb épülete, vagy hogy további hárommillió turista jöjjön Budapestre „dubajozni", vagy hogy tönkretegyék a történelmi városképet – sorolta.

„Mi, pesti libsik állunk ki Gábriel arkangyal szentsége mellett" – jegyezte meg.

Úgy vélekedett, a kormány által dédelgetett projektnek nincs olyan eleme, amely ne lenne ellentétes Budapest és az ország érdekeivel. Hozzátette: a szerződés, amit az állam megkötött az arab befektetőkkel, nem szól másról, mint hogy Magyarország legértékesebb telkét miként lehet versenyeztetés nélkül eladni. A köz érdekét képviselő állam letette az összes fegyvert a beruházóval szemben; „ingyen nem lehet valaki ilyen hülye" – mondta.

Megjegyezte: a főváros elővásárlási jogát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) nem kérdőjelezte meg, és 30 napot adott arra, a főváros cége nyilatkozzon, él-e elővásárlási jogával.

Karácsony Gergely kiemelte: az elővásárlási jog nemcsak jogi eszköz, hanem a jogos igény megvalósítása, hogy a köz érdekét kell képviselni a magánérdekkel szemben. A köz érdeke pedig az, hogy a terület köztulajdonban maradjon, és olyan fejlesztés valósuljon meg magántőke bevonásával, ami a köz érdekét szolgálja. Nem 500 méteres felhőkarcoló fogja ezt a várost naggyá tenni, hanem, ha olyat építünk, ami a budapestiek életminőségét javítja – fogalmazott.

Emlékeztetett rá, a főváros 2019-ben kidolgozta a Parkváros koncepciót. Hozzátette: a rákosrendezői fejlesztés arról szól, hogy a város és az ország megtanulja, hogyan kell hasznosítani az egykori vasúti területeket. Nem túlzás, Budapest jövője múlik rajta – fogalmazott.

Arra a sajtóhírre reagálva, hogy a főváros „megint ingatlanspekulációba kezd", Karácsony Gergely megjegyezte: a Wallis cégcsoportot az MNV már korábban meghívta, hogy alakítson ki koncepciót Rákosrendező fejlesztésére. Mi még nem tartunk itt – mondta a főpolgármester, hozzátéve: a főváros nemzetközi pályázat révén fogja a területet fejleszteni.

Rózsa András (Momentum), Zugló polgármestere az ülésen arról beszélt, ismét a nagypolitika áldozatává válik a XIV. kerület, Zuglót „játszóterének" tekinti a kormány, és a területét „ajándékba osztogatja", a területet „fillérekért" adták el, ami „disznóság, vélelmezhetően a magyar történelem legnagyobb ingatlanmutyija".

Úgy fogalmazott, a Fidesz húsz éve hitegeti a kerület lakóit fejlesztésekkel, de az állatkert bővítéséből csak a Biodóm roncsa maradt, lebontották a Petőfi Csarnokot, nincs Közlekedési Múzeum, és a Vasúttörténeti Parknak is „búcsút inthetünk", miközben nem hosszabbították meg a 4-es metrót.

A kormány egy rémálmot akar Zuglóra erőltetni – fogalmazott a polgármester, majd hozzátette: támogatják, hogy a rákosrendezői terület fejlesztése legyen konszenzusos, közérdekű és zöld.

Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője a vitában arra hívta fel a figyelmet, Karácsony Gergely főpolgármester úgy akarja fejleszteni a Grand Budapest területét, hogy öt év alatt a „zsebkendőnyi méretű" Városháza parkot sem sikerült neki megcsinálnia.

A kormánypárti politikus azt mondta: az előző öt évben is Karácsony Gergely volt a főpolgármester, ráadásul előtte ő volt Zugló polgármestere is, mégsem csinált semmit a rákosrendezői terület fejlesztése érdekében, de most, hogy lenne valaki, aki fejlesztene egy területet, dolgozna, „pavlovi reflexszel keresztbe fekszenek".

Kiemelte, a területet megvásárlónak több tízmilliárd forint értékű rekultivációs feladata van. Úgy vélekedett, jobb, ha nem közpénzből van rendbe rakva a terület, hanem egy vállalkozó fizeti.

Jelezte: az építkezés több ezer új magyar munkahelyet jelentene, és lehetőséget a magyar munkavállalóknak, kis- és középvállalkozásoknak, emellett jelentős infrastruktúra-fejlesztést is hozna, továbbá a főváros negyedik legnagyobb parkja jönne létre.

Szentkirályi Alexandra kitért arra, hogy ezen a területen „korábban is voltak érdeklődők", a Wallis csoport „összeköttetésben áll" Bajnai Gordonnal és Veres Tiborral, a „guruló dollárokkal" és Karácsony Gergely „problémás pártfinanszírozásával", és ott voltak a Városháza eladása körüli botrányban is. Ugyanazok bukkannak fel, akik Karácsony Gergely körül mindig előkerülnek és köröznek a fővárosi ingatlanvagyon körül, mint a cápák – tette hozzá.

Felvetette, miként lehetséges, hogy a Wallisnak már konkrét látványterve van a terület fejlesztésére, és pikánsnak nevezte, hogy Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője főpolgármester-jelölti kampányát az ingatlanberuházó támogatta.

Szentkirályi Alexandrát több képviselő is felszólította, hogy tisztázza kapcsolatát a projekttel. A Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője megismételte Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter múlt heti nyilatkozatát, amely szerint nincs és nem is volt soha semmiféle közvetlen vagy közvetett érdekeltsége a projektben.

Azt mondta, „arról, hogy éri meg a spekulációs mutyi, kérdezzék meg a szövetségeseiket!"

Szécsényi Dániel (Fidesz-KDNP) szerint a gazdasági semlegesség része, hogy a Kelettel és a Nyugattal is üzletel Magyarország.

Radics Béla (Fidesz-KDNP) szerint a főpolgármester „lebukott", és miközben arról beszél, hogy a kormány elveszi a főváros pénzét, most a „farzsebéből" előrántott 50 milliárd forintot, amit költhetett volna például a Lánchíd felújítására, a lakhatási válság enyhítésére, útfelújításra.

Böjthe Péter (Fidesz-KDNP) szerint a városházi ingatlanmutyi szereplői jelentek meg a rákosrendezői területtel kapcsolatban is, és látszanak „az összefonódások".

Szepesfalvy Anna (Fidesz-KDNP) szerint „szoros demagógiai versenyt indított a szivárványkoalíció" a közgyűlés ülésén, és félelmet keltenek. Szemenszedett hazugságnak nevezte, hogy arab enklávé jönne létre Budapesten a beruházás nyomán.

Vitézy Dávid arra hívta fel a figyelmet, hogy a terület kitakarítása az állam feladata lett volna. Hangsúlyozta: a vita arról szól, ki fejleszti a várost, és dönti el, mi, hol épülhet, az arabok vagy a közgyűlés.

Azt mondta, annak meghatározása, hogy a város milyen feltételek mellett fejlődjön, a budapestiek joga, nem pedig arab befektetőé vagy Lázár János miniszteré. A politikus úgy vélte, a kérdés az: köztulajdonban, a közérdek mentén, a budapestiek beleszólását biztosítva fejlesszék-e a várost és tudják-e érvényesíteni a budapestiek érdekeit, a város szuverenitását.

Vitézy Dávid úgy fogalmazott: nem az a kérdés, hogy „az arabok vagy Karácsony", mert most a fővárost kell megvédeni. Budapestnek új lakóterületekre van szüksége és zöldfelületekre – emelte ki.

A Tisza Párt frakciójának képviselői jelezték: támogatják az előterjesztést. Balogh Balázs szerint az arab uralkodó „biankó csekket" kapott, miközben semmibe veszik a budapestiek, a civilek, a kerületben élők és a közgyűlés véleményét. A Fideszen kívül senki nem támogatja a beruházást, miért gondolják, hogy mindenki hülye és nem ők vezetnek szemben az autópályán – tette fel a kérdést a politikus, majd megjegyezte: a sajtóból lehet sejteni, hogy Szentkirályi Alexandrának miért éri meg a projekt.

–A többieknek mi a Júdás-pénz?" – kérdezte Balogh Balázs.

Molnár Dániel (Tisza) szerint a projekt nem szolgája a magyar érdekeket, a kormány elherdálja Budapest és Magyarország legértékesebb területét. Dubaj maradjon Dubajban – fogalmazott. A politikus jelezte: nemet mondanak az 500 méteres felhőkarcolóra, a luxus-bevásárlóközpontra és mecsetekre, de igent az élhető, tiszta, rendezett városrészre.

„Nem fogjuk hagyni, hogy a nemzeti együttbűnözés rendszere arab enklávét hozzon létre" – jelentette ki.

Porcher Áron (Tisza) szerint ha felhőkarcoló épülne Rákosrendezőn, az árnyékot vetne a Hősök terére és a közös őseinkre, kultúránkra. Szomorúnak nevezte a közvagyon értékesítését töredék áron.

Keszthelyi Dorottya (DK) egy nemzeti színű szalaggal átkötött befőttesüvegben magyar földet adott át Szentkirályi Alexandrának, hogy emlékeztesse arra, melyik gombot kell megnyomni a „mini-Dubajról" szóló szavazáskor.

Baranyi Krisztina (MKKP) IX. kerületi polgármester arról beszélt, a MÁV-nak mint szennyezőnek lenne kötelessége a terület kármentesítése, de erre nem lát esélyt. Hangsúlyozta: „a kormányzati szereplőkhöz köthető ingatlanszerzési mutyit" a közgyűlésnek meg kell akadályoznia.

Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója a képviselők azon kérdésére, hogy honnan lett hirtelen pénze a fővárosnak, azt mondta: a Budapesti Közműveknél eredménytartalékként ott van a hulladékgazdálkodás „kényszerített privatizációjából" maradt pénz, ebből pedig ki tudja fizetni a szerződés szerinti összeget.

MTI

A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2025. január 25.-i adása itt nézhető meg: