Cilike és társai luxuséletmódja a Fidesz ellen hangolja az országot
Az ellenzék pártjainak közös választási felkészülését, a programok mielőbbi egyeztetését sürgeti a V21 csoport, amelynek tagjai az elmúlt évtizedek jobb- és baloldali kormányainak minisztereiből, illetve uniós biztosokból áll. A tekintélyes csoportosulás arra ösztönzi az ellenzéki vezetőket, hogy kezdjék meg a felkészülést a következő választásra. Dolgozzanak ki egy politikai minimumprogramot, amely a magyar demokrácia intézményeit nemcsak helyreállítja, de egy magasabb szintre juttatja. A testület azt szeretné, ha az ellenzéki pártok először szeptember elején kezdenék el az egyeztetést, majd közös munkacsoportokban dolgoznák ki, hogy a társadalom mire számíthat, ha a Fidesz megbukik Magyarországon. A részletekről Bod Péter Ákos egyetemi tanár, az Antall kormány volt minisztere, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, a V21 csoport egyik tagja nyilatkozott a Hírklikknek.
– Az ellenzéki pártokat közös asztalhoz szeretnék ültetni szeptember elején. Mit tapasztal, van erre hajlandóság?
– Igen, minden nagyobb politikai szerveződés nyitott a kezdeményezésünkre. Talán csak a Kétfarkú Kutyapárt mondta, hogy köszi, de nem. A többiek viszont komolyan vették és elfogadták a meghívást. Úgy néz ki tehát, hogy szeptember elején egy asztal mellé ültetjük a DK, a Jobbik, az LMP, az MSZP, a Párbeszéd, és a Momentum politikusait. Illetve független polgármesterekre is gondolunk. Remélem, nem hagytam ki senkit.
– Mi a V21 célja, a kormány- vagy a rendszerváltás? Illetve van-e egyáltalán az utóbbira esély?
– A társadalom nagyobb felét képviselők már leváltanák a mai kormányt, de ennél többre van szükség. Meg kell változtatni azokat az alkotmányos szabályokat, amelyek akadályozzák az ország európai típusú, polgári és demokratikus fejlődését. Ez utóbbi egyáltalán nem könnyű, ahogy a rendszerváltás sem volt sétamenet, de ez a végső cél.
– Ma már közhely, hogy az ellenzék csak akkor tud nyerni, ha van közös lista, közös jelölt kell mindenhol, sőt, közös miniszterelnök-jelölt is. Ezt elfogadják majd az egymással versengő, de az Orbán Viktort leváltani akaró pártok?
– A megszólalások azt mutatják, hogy a feltételekkel mindenki tisztában van, és ami ennél lényegesebb, hogy a választók is világosan látják a helyzetet. Nemcsak a pártelnökök, hanem a szavazóik szintén úgy gondolják, hogy az összes egyéni körzetben közös jelöltre van szükség. Az még kérdés, hogy egy, vagy két lista kell-e a szavazatmaximalizálásához, de közös miniszterelnök-jelölt kell. A részleteket azonban a pártoknak kell pontosan kidolgozni. Az nagyon nagy kérdés, hogy a két év múlva esedékes választás szabad és tisztességes lesz-e, vagy a kormányerők továbbra is diszkriminálják a szavazók egyes csoportjait. Ha az ország ennek ellenére leváltja a Fideszt, akkor még mindig nem tudjuk, hogy az egymással versengő, különböző ideológiai alapon álló pártok képesek-e együttműködő koalíciót létrehozni.
– Van erre gyakorlati esély, vagy az együttműködő ellenfelek csak a papíron hajlandóak erre?
– Azt gondolom, hogy a véleménykülönbségek megőrzésével is lehet közösen kormányozni, ha a különbségeket „kibeszélik”, megvitatják. A cél érdekében, azonban az kell, hogy átmenetileg kiegyezzenek egy lehetséges nemzeti minimumprogramban. Mi, egykori kormányzati emberek, akik rendelkezünk államigazgatási tapasztalatokkal, ebben az egyezkedési folyamatban szeretnénk segíteni. Van ennek a várható tárgyalássorozatnak egy történelmi előképe, hiszen az ellenzéki kerekasztalnál is együttműködésre voltak ítélve a kisgazdák, a kereszténydemokraták, az „újjászületett” piacpárti baloldaliak, és az új generáció, lásd Fidesz. Végül sikerült megállapodni. Erre szerintem ma is van lehetőség.
– Szükség lenne egy jelentős többségre, amely képes helyreállítani a jogállamot, új alkotmányt és választási törvényt alkot, aztán a gazdasági- és egyéb programok ráérnek?
– Igen, ez lenne a sorrend. Meg kell teremteni azokat a jogállami kereteket, amelyek szükségesek a tisztességes kormányzáshoz, továbbá nem lényegtelen szempont, hogy a külföldről érkező jogos kritikát el kell tudni fogadni. Szükség lenne tehát új alkotmányra, új választási törvényre, új médiaszabályozásra, s sorolhatnám hosszan a polgári kormányzás törvényeit. Minden jogkorlátozó szabályozást módosítani kell, de nem egyszerűen a 2010 előtti idők visszaállításról van szó, hanem azoknak a hibáit is ki kellene javítani. Mégpedig úgy, hogy a jövőben már ne jöhessen autoriter rezsim, ami le tudja bontani a jogállamot. Mindezen egyébként tőlünk külön dolgozik Magyar György ügyvéd úr csapata.
– Mindehhez tényleg szükség lenne szabad és tisztességes választásokra, van-e erre esély, illetve az ellenzék tud-e tenni ennek érdekében bármit?
– Alapvetően a média-megjelenéshez, illetve a pénzhez való azonos hozzáférést kellene elérni, illetve az állam pártsemlegességét kell kivívni. Ez az ellenzéki pártok feladata. Belátom, nem könnyű, de létfontosságú. A társadalmi változásoknak van egy dinamikája, ami befolyásolható. Mi arról szeretnénk meggyőzni az embereket, a pártokat, hogy csakis akkor lehet sikert elérni, ha egyetlen pillanatra sem adják fel, ha valóban kitartanak. Ha szóvá teszik a jogtalanságokat, ha kiállnak a társadalmi igazságosság mellett, ha értelmét látják minden egyes leadott szavazatnak. Csak akkor jöhet változás, ha elhisszük, ha nem adjuk fel, s ez megváltoztatja majd a társadalom dinamikáját.
Ha mindez sikerül, akkor már csak elcsalni lehet a választást, akkor már csak a kormányzati erővel való visszaéléshez folyamodhatnak. De ha nagy a kockázat, akkor azt már csak nem merik megtenni. Ne felejtse el, a világsajtó az Orbán-hívők számára is egyértelműen visszatükrözi, hogy mit gondol a magyar kormányról. Ezt teljesen figyelmen kívül hagyni nem lehet, és a józan Fidesz-szavazó is várja a válaszokat.
– Gondolja, hogy nekik is feltűnik egyes emberek arcátlan gazdagsága, a különböző Fidesz-feleségek milliárdos vállalkozásai, miközben a többség még munkanélküli segélyt sem kap?
– Nézze, a Fidesz szavazó sem hülye, választ vár a kérdéseire. A dúsgazdagság fizikai megjelenése pedig magyarázatot követel, hisz' az ország közel sem gazdagodik úgy, ahogy néhány oligarcha. Ezt egy ideig elengedik a fülük mellett az emberek, de aztán ráeszmélnek, hogy ennek a levét velük itatja meg a hatalom. Miközben Cilike és társai dúskálnak az ékszerekben, az elegáns ruhákban, s kedvükre váltogatják a nyaralóikat. Ezért kell megérteni mindenkinek, hogy mi folyik ebben az országban. Ezért mi nem vagyunk hajlandóak elfogadni az 2018-as választási eredményt 2022-ben is.
– A V21-nek van-e valamilyen konkrét programjavaslata, hisz' nemcsak miniszterek, de tekintélyes szakemberek, tehát jogászok, közgazdászok sorakoztak fel önök mögött?
– Mi csak koordinálunk, nem akarjuk befolyásolni a pártokat. Bár közöttünk valóban akad egykori MDF, Fidesz vagy épp MSZP kormánytag, de úgy gondoljuk, hogy a konkrétumokat a pártvezetőknek, illetve a koalíció tagjainak kell „kiizzadniuk”. Mi legfeljebb kelesztői vagyunk a politikai folyamatoknak, amelyeket szeptember elején szeretnénk elindítani egy közös találkozóval. Utána pedig azt szeretnénk, hogy mondjuk 40 nap alatt, a különböző bizottságokban sikerüljön megvitatni a témákat, a jogi problémáktól az egészségügyig, illetve a közgazdasági problémákig. Mi ezekben az ügyekben csak moderáljuk a vitát, nem pedig saját ötletekkel halmozzuk el a szereplőket.
– Közben pedig ott kell hagyni a parlamentet. Egyáltalán, van értelme az ellenzéknek bejárni az országgyűlésbe?
– Ezt is nekik kell eldönteni, de azt figyelembe kell venni, hogy ma már nem a parlamentben, hanem a futballpáholyokban születnek a döntések. Ezért aztán bejárni az ország házába teljesen értelmetlen. Sokkal fontosabb lenne megismerni és alakítani az ország véleményét, és létrehozni egy győzelemre esélyes, közös ellenzéki programot!
