Ide jutottunk: 2010 óta majdnem hatszorosára nőtt a kivándorló magyarok száma
Hiába az orbáni szólamok a családbarát kormányzásról, az „egyre jobban élünk", a „Magyarország a béke szigete" szlogen, egyre több magyar dönt úgy, hogy jobban jár ő és a gyerekei is, ha itt hagyva a hazát, az „átkos nyugaton” keresi inkább a boldogulást. Maga a jelenség nem újkeletű, a magyar mindig is szeretett kalandozni, de a tömeges kivándorlás egyértelműen Orbán egymást követő kormányainak a hatása – vagy inkább bűne. Hogy miért mondjuk ezt? „Azelmúltnyócév” végéhez képest több mint az öt és félszeresére (!) emelkedett a külföldre távozó honfitársaink száma. A rendszerváltás évében rögzített mindegy 355 ezer külföldön élő magyar száma alig 20 ezerrel emelkedett az orbáni kétharmados kormányzás startjának évére, ám 2010-hez képest 2024 végére már 160 ezres pluszt regisztráltak egyes statisztikák, mások azonban ennél is borúsabb képet festenek e helyzetről.
Az átmenetileg vagy végképp elköltözők száma akár nagyobb is lehet, mint a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos adatai – hívta fel a figyelmet minapi cikkében a Népszava. A befogadó országok nyilvántartásait alapul vevő tükörstatisztikai adatokat összegző Eurostat szerint ez a mutató 2024-ben 50 000 környékén lehetett.
A lap írásában idézett szakember, Nógrádi József – a munkaerő-közvetítéssel, kölcsönzéssel és HR-szolgáltatásokkal foglalkozó Trenkwalder Magyarország stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatója – mindenesetre a KSH adatait alapul véve adott becslést 2025-re (amelyről majd az év második felében számol be a statisztikai hivatal). E szerint pedig a visszajelzések, a beérkező információk, a gazdaság teljesítménye és a társadalmi folyamatok alakulása alapján, tavaly is történelmi magasságokban, vagyis 40 ezer fő fölött maradhatott a Magyarországot elhagyó magyar állampolgárok száma.
Forrás: KSH
Megj.: a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) TAJ-nyilvántartása
Mint a fenti grafikonunk is mutatja, érdekes bizonyítékát adja ez az adatsor annak, hogyan látják az itthoni lehetőségeiket a magyar munkavállalók tömegei, illetve miként képzelik el a jövőjüket. Érthető módon, főként a fiatalok döntenek a kivándorlás mellett, ami óriási terhet ró Magyarországra. Pedig Nógrádi József szerint nem extra dolgok kellenének az itthon tartásukhoz, elsősorban megfelelő, a képzettséghez passzoló álláslehetőségekre lenne szükség, továbbá arra, hogy a bérezés megfelelő megélhetési lehetőségeket biztosítson, ne pedig csak pangást vagy stagnálást az életszínvonalban. Kell, hogy perspektíva, jövőkép álljon a fiatalok és mindenki más előtt, aki az elvándorláson gondolkodik. Az nem nevezhető előremutatónak, ha olyan üzemek érkeznek, amelyek aztán a minimálbérhez közeli jövedelmeket ajánlanak – fejtegette, majd kiemelt még egy fontos szempontot. Mint mondta: nem mehetünk el az elmúlt évtizedben kialakult társadalmi változások, a kétpólusúvá válás mellett sem. Azaz nemcsak a gazdasági konjunktúrát és az egyének számára gazdagabb lehetőségeket, biztosabb jövőt kínáló állapotokat kell megteremteni, visszaállítani, hanem törekedni kell a megosztottság enyhítésére is.
Az éves kivándorlási számok is fájóak, hát még az, hogy ma már hányan élnek az idehaza született magyarok közül külföldön. Mint az éves kivándorlási adatokra, erre is többféle statisztika létezik, mi egy konzervatívabbnak tűnő adatsort idézünk.
Forrás: Statbase
Az 1990-től induló fenti adatok is egyértelmű trendet mutatnak, ráadásul olyat, amelyet a Fidesz nemigen tehet ki a kirakatba. Merthogy egyértelműen megmutatja: 2010 után komoly magyar migrációs hullám indult el Nyugatra – nem a válsággal is küszködő Gyurcsány-Bajnai érában, hanem utána, amikor a nemzetközi konjunktúra, valamint a beáramló uniós források szinte soha nem látott aranykort hozhattak volna el Magyarországra – már ha az egymást követő Orbán-kormányok célja az lett volna, nem pedig a saját és körei zsebeinek a teletömködése, s nem a hatalom mindenáron való megtartása. Ahogy láthatják, nem a pandémia, nem a háború és nem is az utóbbi évben elmaradó uniós támogatások hiánya okozta a kivándorlási hullámot. Az egyértelműen a Fidesz kormányzása. Beleértve a gazdaság-, a szociál-, és a társadalompolitikáját is. Nem szólva a gyűlöletpolitikájáról...
Egy biztos, a küszöbön álló választások után erőteljesen felerősödhet a kivándorlás – már ha a Fidesznek ismét sikerült nyernie. Friss közvélemény-kutatásokat erre ugyan nem találtunk, de 2022-ben a Republikon Intézet felméréséből kiderült: a választók 27 százaléka úgy gondolta, ha a választások után is Orbán Viktor lesz hatalmon, akkor nem érdemes ebben az országban maradni. A helyzet pedig azóta nem javult, sőt: négy év alatt nem volt növekedés, minden mutató szerint romlott a helyzetünk az uniós tagtársainkhoz képest, tovább mélyült a szakadék az országon belül, és minden eddiginél élesebben feszülnek egymásnak az ország jövőjéről mást gondoló táborok. És habár – ha úgy adódik – továbbra is a fiatalok lesznek a tömegesen útra kelők, egyre több közép-, sőt, nyugdíjaskorú magyar is arra jutott, hogy ha marad a Fidesz, ő nem él tovább idehaza.
Eddig megjelent írásaink:
- Az inflációval foglalkoztunk elsőként ebben a megközelítésben
- A befektetők számára mérvadó hitelminősítések terén sem volt előrelépés.
- Gazdasági zsákutca és növekedési válság a dilettáns orbáni kormányzás eredménye – ez volt az eddigi utolsó cikkünk témája
- 6 közepes városnyi magyarral csökkent Orbán 16 éve alatt az ország lélekszáma
- Az autoriter államokhoz hasonlóan, az orbáni Magyarországon is burjánzik a korrupció
