Ide jutottunk – az autoriter államokhoz hasonlóan, az orbáni Magyarországon is burjánzik a korrupció
Magyarország a tartósan romló, rendszerszintű korrupció felé sodródó országok kis csoportjába tartozik – ezt nem mi gondoljuk így, a Transparency International (TI) Korrupciós Érzélkelő Index (Corruption Perceptions Index – CPI) és ennek megfelelően a világ 181 országa között elfoglalt helyezésünk bizonyíték erre. A TI éves legfrissebb felmérése szerint – negatív rekordként – 2025-ben a CPI 40 pontra csökkent, s ezzel globálisan a 84. helyre estünk vissza. Ez a valaha mért legrosszabb pontszámunk, és a leggyengébb helyezésünk. Az orbáni első kétharmad megszerzésének évében, 2010-ben, Magyarország még összehasonlíthatatlanul jobban állt, jobban, mint Csehország, Szlovákia, Lettország, Horvátország, Olaszország, Románia és Bulgária. Innen jutottunk el 2025-re ahhoz, hogy már minden uniós tagállamban jobb a kimutatott helyzet, az egyetlen Bulgária kivételével, amellyel ma egy szinten vagyunk. A 84. helyen pedig osztozunk Burkina Faso, Kuba, Guyana, Észak-Macedónia és Tanzánia társaságában.
A napokban publikálta a Transparency International az általa évente összeállított, ezúttal 2025-re vonatkozó Korrupció Érzékelési Indexet (Corruption Perceptions Index – CPI), s az ennek alapján elkészített globális rangsort, amely szerint Magyarország újabb mélységekbe süllyedt, az eddigi legmagasabb korrupciós szintet érzékelték a megkérdezett szakértők és vállalatvezetők, aminek eredményeként az eddigi legrosszabb helyezésre csúszott le Magyarország. Ez számokra lefordítva annyit jelent, hogy a magyar CPI jelen állás szerint a 0-100-as skálán mindössze 40 pontot ért el, s ezzel a helyezésünk a 181 országot tartalmazó listán a 84 lett. Mondjuk, ennek fényében különösen pikáns (bár ne szépítsünk, mondjuk ki: hazug) az orbáni propaganda „a korrupt ukrán háborús maffiáról”, amit nem szabad támogatni, ugyanis a háború dúlta országban mindösszesen négy ponttal érzékelhető inkább a korrupciós helyzet, mint nálunk. Mint a TI éves jelentése fogalmaz: Magyarország 2025-ben ismét az Európai Unió sereghajtója lett (immár negyedik éve), igaz, ezúttal Bulgáriával osztozva szereztük meg az utolsó helyet a TI indexe alapján. Hazánk a 2024-as eredményéhez képest további 1 pontot veszített, és 40 ponttal a globális lista 82. helyéről a 84.-re csúszott vissza. A silány eredmény azt tükrözi, hogy továbbra sem sikerült orvosolni a jogállamisági problémákat és visszaszorítani a rendszerszintű korrupciót. Amúgy – jegyzik meg a TI szakértői –a szervezett közpénzlopásban megmutatkozó rendszerszintű korrupció a fő oka a gazdaság immár tartós mélyrepülésének, és annak is, hogy folyamatosan eurómilliárdokat veszít az ország uniós támogatásokban (is).
A korrupció persze nem új jelenség, sem nálunk, sem bárhol a világon, a világelső Dánia is „csak” 89 pontot kapott. Magyarországnak azonban a korrupció egyenesen a rákfenéje, s bár mindig is létezett, de az példátlan, ahova az elmúlt 16 évben eljutott. Nem véletlenül gondoltuk úgy, hogy helye van a sorozatunkban, amely a választásokig hátralévő időben, hetente egy-egy területen mutatja be, honnan hova jutottunk az elmúlt 16 évben. Tudjuk ajánlani, hogy akit érdekel maga a folyamat, s még nem látta, nézze meg a Direkt 36 Dinasztia című oknyomozó dokumentumfilmjét. A filmben foglaltak lecsupaszított, számokban, nemzetközi kontextusban is kifejezett, a korrupcióval naponta találkozó szakértők és üzletemberek véleményét összesítő valóságát tükrözi a TI kiadványa, amelyhez az alapot az adja, hogy a megkérdezettek mennyire érzik korruptnak az ország közszektorát bizonyos területeken.
Íme, a számok, helyezések:
Forrás: TI
Ezek alapján pedig a helyezésünk a következőképpen alakult a globális listán:
Forrás: TI
Az eddigi legjobb pontszámunk és helyezésünk még a Gyurcsány-kormány idejére datálható: 2007-ben volt, akkor 53 ponttal a 37. helyen álltunk. Az orbáni kétharmados hatalomátvétel utáni időszakban a legjobb eredményt 2012-ben értük el (55 ponttal a 46. helyet), azóta azonban évről-évre csúszunk lefelé a középmezőnyből.
Habár ez alatt az idő alatt vagy ötven ország helyzete romlott ilyen vagy olyan mértékben (s az uniós tagállamok közül is többnek), ilyen mértékű, 38 helyezéses lecsúszást, illetve 15 pontos helyzetromlást kevesen produkáltak. A legnagyobb, és tartós visszaesők között van az Orbán barátja és példaképe, Erdogan által irányított Törökország, valamint Szíria, Nicaragua vagy éppen a hírekbe az utóbbi időben más miatt bekerült Venezuela. Az ilyen bezuhanások főleg autoriter vagy konfliktusos országokban tapasztalhatók. Megállapítható tehát, hogy Magyarország a tartósan romló, rendszerszintű korrupció felé sodródó országok kis csoportjába tartozik.
Eddig megjelent írásaink:
- Az inflációval foglalkoztunk elsőként ebben a megközelítésben
- A befektetők számára mérvadó hitelminősítések terén sem volt előrelépés.
- Gazdasági zsákutca és növekedési válság a dilettáns orbáni kormányzás eredménye – ez volt az eddigi utolsó cikkünk témája
- 6 közepes városnyi magyarral csökkent Orbán 16 éve alatt az ország lélekszáma
