Ide jutottunk: 16 közepes városnyi magyarral csökkent Orbán 16 éve alatt az ország lélekszáma
Négy Dunaújváros – két Szigetszentmiklós – két Eger – Hódmezővásárhely – Cegléd – Vác – Mosonmagyaróvár – Sopron – Dunakeszi – Békéscsaba – Zalaegerszeg. Nem random felsorolása ez a közepesnek mondott magyarországi települések egy részének, hanem egy nagyon szomorú tény plasztikus megjelenítése. Olybá vehetjük, hogy a fenti városok lakossága 2010 óta egészen egyszerűen eltűnt – no szerencsére nem a valóságban, „csupán” a teljes lélekszámuknak megfelelő magyarral lettünk kevesebben azóta, hogy a Fidesz 16 éve hatalomra jutott. 2010-ben még tízmilliónál több lakost tartott számon a Központi Statisztikai Hivatal, ma már a 9,5 milliós lélekszámot sem érjük el. Innen ide juttatta az országot a magát családbarátnak kikiáltó Orbán-rezsim...
Hamarosan az urnák elé járulnak a magyar választópolgárok, mi pedig a választásokig hátralévő időben, minden héten bemutatunk egy-egy területet, azt, hogy honnan hova jutott az ország, annak lakossága. Habár tisztában vagyunk azzal, hogy az országot 16 éve egymást követő kétharmadokkal irányító Orbán Viktorért rajongó Fidesz-hívők falán nem jutnak át a manipulációk akár tényekkel is bizonyított cáfolatai sem, mi mégis úgy gondoljuk, hasznos lehet bemutatni néhány statisztikai mutató, adat és tény segítségével, hogy valójában hova jutott el az orbáni uralkodás 2010 óta. Ehhez a hivatalos magyar adatokat (Központi Statisztikai Hivatal), valamint az Európai Unió statisztika hivatalának, az Eurostatnak az – amúgy a nemzeti statisztika hivatalok, köztük a KSH által szolgáltatott – adatait, továbbá megbízható egyéb forrásokat, valamint esetenként az ítéletet mondó szakértők véleményét kérjük segítségül. Jelen írásunkban a demográfia mutatók közül a természetes fogyással foglalkozunk, azon keresztül kaphatnak gyorsfényképet arról, mit tett a fiatalok, a családok „életkedvével”, jövőképével ez a rezsim, hiszen a kivándorlás mellett a gyerekvállalási kedv alakulása kiváló jelzése mindennek.
A Központi Statisztikai Hivatal január utolsó napjaiban tette közzé a 2025-re vonatkozó népmozgalmi adatait, ami nem meglepő, de ettől még lesújtó képet fest a magyar valóságnak ennek az aspektusáról. Ebből megtudhattuk, hogy tavaly tovább csökkent a magyar: 7,1 százalékkal kevesebb, összesen 72 ezer gyerek jött a világra, mint egy évvel korábban. Tovább csökkent a teljes termékenységi arányszám egy nőre becsült értéke: 1,31-re a 2024-es 1,39-ről. Némi jó hírként, a 124 ezer elhunyt azt jelentette, hogy 2,6 százalékkal kevesebben haltak meg 2025-ben. Ezzel együtt is, a születések és a halálozások egyenlegének következtében a becsült a természetes fogyás 4,5 százalékkal haladta meg az az előző évit, s 52 200 volt.
Ez a brutális szám (ami alig marad el Békéscsaba lakosságának a számától) az elmúlt évtizedek legmagasabb ezen mutatója Magyarországon, a múlt század háborús éveit leszámítva, egyedül a Covid idején volt rosszabb a helyzet. (Akkor is csak amiatt, mert az Orbán-kormány totálisan félrekezelte a világpusztító járványt, az Európai Unióban – egymillió főre vetítve – nálunk haltak meg a legtöbben a vírus, annak következményei miatt, a világban pedig a szégyent jelentő első öt között voltunk.)
Az elmúlt 16 évben évről-évre egy-egy kisvárosnyi magyarral csökkent a lakosok száma – nem számítva azokat a tíz- és tízezreket, akik nem bírják már elviselni azt, ami itt van, és/vagy nem tudnak normálisan boldogulni idehaza, s ezért kivándorolnak. (Különféle becslések, számok léteznek, de azt bizton ki lehet jelenteni, hogy minimum félmillióan lépték ezt meg.) De lássuk is éves bontásban a fejleményeket!
Forrás: KSH,
Megj.: a KSH által közölt és a neten fellelhető lélekszám-becslés nem egyezik meg pontosan, hol alatta, hol felette van, de kiegyenlíti egymást
A helyzet tragikus, de a kormány, mint mindig, ezt is propagandaszólamokkal, -csúsztatásokkal, -hazugságokkal próbálja elkenni. Az egyik gyöngyszem ezek közül a következő.
„A 2010 óta bevezetett családbarát intézkedések eredményeként közel 200 ezerrel több gyermek jött világra, mint amennyi a 2010-es szint változatlan fennmaradása mellett született volna. A most látható folyamatok alapján pedig 2026-ban trendfordulóra számíthatunk” – közölte a 2025-ös népességi adatokra reagálva a kulturális és innovációs miniszter a Facebook-oldalán. Azt is volt oly merész állítani, hogy a Bokros-csomag eredményeként visszazuhant gyermekvállalás miatt kevesebb most a szülőképes nő idehaza (a tények mást mutatnak: 1995-ben a természetes fogyás 33 377, 1996-ban 27 858, 1997-ben 39 084, 1998-ban – amikor már a Fidesz vette át a hatalmat – 43 569 fő volt – a szerk.) Hankó miniszter a „mi lenne, ha” ecsetelésénél sem állt meg, azt is bírta állítani, hogy trendfordulót vetít előre a házasságkötés megnövekedett száma az idei évre (csak nehogy úgy járjunk, mint a 2025-ös repülőrajttal – a szerk.)
Ha kicsit még mérséklődik is majd a népességfogyás üteme, annak elképesztő árát nyögi még évtizedekig ez az ország, annak a lakói. Ugyanis sokezer milliárd forintnyi becsült költsége volt és lesz a következő években a Fidesz „családbarát” intézkedéseinek. Ezek részben közvetlen költségvetési kiadások, részben adóbevétel-kiesésekben csapódnak le. A kormányzati kommunikáció maga is arról szólt, hogy az összes családtámogatás együttesen 2024–2025-ben a GDP kb. 5–6 százalékát teszi ki.
S hogy mik is voltak nagy vonalakban a legnagyobb adókiesést eredményező intézkedések? Amelyek – tegyük hozzá – jottányit nem javítottak a leginkább rászoruló, szerényen vagy szegénységben élő családokon, nem szólva a mélyszegénységben tengődőkről. Merthogy ezek megfelelő jövedelmet és anyagi erőt feltételeznek az igénybe vételhez.
Családi adókedvezmény (2011): Gyermekek után járó SZJA- és járulékkedvezmény; a becsült költsége 400–500 milliárd forint
CSOK / CSOK Plusz (2015, 2024): Lakás vásárlási/építési támogatás és kedvezményes hitel; becsült költsége 200–300 milliárd forint
Babaváró hitel (2019): kamatmentes hitel gyermekvállaláshoz kötve; becsült költsége 150–200 milliárd forint
CSED, GYED bővítések (2014): Ellátások emelése, munkavégzés melletti GYED; becsült költsége 120–150
Nagyszülői GYED (2020): becsült költsége 10–20 milliárd forint
3 gyermekes anyák SZJA-mentessége (2025): becsült költsége minimum 200 milliárd forint/év
2 gyermekes anyák SZJA-mentessége (2026): becsült költsége évi minimum 190 milliárd forint
Ehhez képest azonban a helyzet évről-évre romlik. Mára eljutottunk odáig, hogy a KSH szerint tavaly év végén már csak 9 millió 489 ezer fő volt a magyarországi lakónépesség becsült száma.
Eddig megjelent írásaink:
- Az inflációval foglalkoztunk elsőként ebben a megközelítésben
- A befektetők számára mérvadó hitelminősítések terén sem volt előrelépés.
- Gazdasági zsákutca és növekedési válság a dilettáns orbáni kormányzás eredménye – ez volt az eddigi utolsó cikkünk témája
