Csaba László: Orbánékat valóban utálták szerte Európában
Bár a magyar kormányváltás javított Magyarország európai megítélésén, ebből még egyáltalán nem következik, hogy automatikusan megérkeznek az uniós milliárdok – erről beszélt Csaba László akadémikus, közgazdász a Klikk TV műsorában. Szerinte óriási tévedés azt hinni, hogy az augusztus végén lejáró határidő után egyszerűen „pénzeső” zúdul Magyarországra.
Csaba László szerint kétségtelenül pozitív fejlemény, hogy a magyar szereplők egyáltalán pályáznak az uniós forrásokra. A korábbi hozzáállással szemben, amikor a kormány részéről olyan kijelentések is elhangzottak, hogy nincs szükség az Európai Unió pénzére, most legalább megpróbálják megszerezni a rendelkezésre álló támogatásokat.
A közgazdász azonban óvatosságra int. Mint mondta, attól még, hogy egy pályázatot beadnak, egyáltalán nem biztos, hogy az uniós támogatást is megkapja Magyarország. Az Európai Unió ugyanis számos feltételhez köti a források felhasználását, és a pályázatoknak nemcsak szakmailag, hanem az uniós prioritásoknak, az átláthatósági és egyéb követelményeknek is meg kell felelniük.
Csaba László szerint ezért félrevezető az a várakozás, hogy hamarosan korlátlanul áramlik majd a pénz Magyarországra.
„Pénzeső” helyett inkább komoly versenyre és szigorú feltételekre kell számítani – fogalmazott, hozzátéve: természetesen minden megszerzett uniós forrás tiszta haszon a magyar gazdaság számára.
Nem csak Magyarország pénzéről döntenek Brüsszelben
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unió következő költségvetési időszakáról még komoly vita zajlik. Több tagállam – az úgynevezett „fukar országok” – nem támogatja a közös költségvetés jelentős növelését, miközben más országok nagyobb közös forrásokat szeretnének.
Ráadásul új célok is megjelentek: a versenyképesség javítása, a kutatás-fejlesztés, a biztonságpolitika és a határvédelem egyre nagyobb hangsúlyt kap. Ez pedig Csaba László szerint azt eredményezheti, hogy a hagyományos kohéziós, mezőgazdasági és közigazgatási fejlesztésekre kevesebb pénz jut.
Magyarország számára ez különösen fontos kérdés, hiszen a magyar gazdaság az uniós kohéziós és mezőgazdasági támogatások egyik jelentős kedvezményezettje.
A kormányváltás ugyanakkor javított az ország európai megítélésén. Csaba László szerint az elmúlt években már az is problémát jelentett, hogy a magyarok külföldi szakmai környezetben sokszor negatív megítéléssel találkoztak. Ez a helyzet most változhat.
De a jobb politikai kapcsolat önmagában nem jelent automatikus pénzcsapot.
A professzor szerint hiba lenne azt gondolni, hogy pusztán az Orbán-kormány távozásával minden korábbi akadály eltűnik, és Magyarország ettől kezdve minden uniós forrásra jogosult lesz.
Később fogadják el a költségvetést – ez akár előny is lehet
A beszélgetésben szóba került a következő évi magyar költségvetés elfogadásának időzítése is. Csaba László szerint kifejezetten jó irány, hogy a büdzsé elfogadására nem már hónapokkal az év vége előtt kerül sor.
Szerinte ugyanis a túl korán elfogadott költségvetések gyakran válnak irreálissá, hiszen hónapok alatt alapvetően megváltozhat a gazdasági és geopolitikai környezet.
Az év vége felé már jóval pontosabban lehet látni például az uniós források várható alakulását, a gazdasági növekedést, az államadósság finanszírozását vagy éppen a háborús és biztonságpolitikai kiadások hatását.
Csaba László szerint ezért a későbbi költségvetési döntés az első lépés lehet egy kiszámíthatóbb gazdaságpolitika felé.
A professzor összességében úgy látja: Magyarország helyzete a kormányváltással javult, de a következő időszakban még komoly tárgyalások és viták várhatók Brüsszellel. Az uniós milliárdokért továbbra is meg kell dolgozni, és az sem garantált, hogy a rendelkezésre álló teljes keretet sikerül lehívni.
