Csak az ágyút töltse be, vagy lőjön is az EU a kereskedelmi háborúban?

Miközben az EU mérlegeli az amerikai vámokra adott válaszlépéseket, és reméli, hogy tárgyalásokat kezdhet az Egyesült Államokkal, az elmúlt hetekben szakadás alakult ki a tömbön belül a lehetséges megtorló intézkedések intenzitásával és mértékével kapcsolatban. Míg az úgynevezett ,,sólymok" határozott és egységes fellépésre szólítanak fel, addig a ,,galambok" óvatosságra intenek, valamint az eszkalációtól és a gazdasági következményektől tartanak – írja az Euronews.

A sólymok kereskedelmi aduásza

A sólymok számára az a legfontosabb, hogy erőt mutassanak a Trump-adminisztrációval szemben, hogy aztán jó alkupozícióból indulhassanak neki a vámtárgyalásoknak. Az uniós tagálamok kormányai szerdán szavazták meg a megtorló vámokat. A 25 százalékos extra adó elsősorban azokat az amerikai termékeket érinti, amelyeket az úgynevezett vörös államokban állítanak elő, vagyis ott, ahol a legtöbb Trump-szavazó van. Mire azonban életbe léphettek volna a vámok, az amerikai elnök bejelentette, hogy 90 napra felfüggeszti ,,függetlenségi tervét". Ezért az EU is adott három hónap haladékot az USA-nak. Ez épp elég idő lesz arra, hogy mindkét fél kitalálja a haditervét a kereskedelmi háborúban.

A sólymok azt szeretnék, ha az EU nem csak a termékeket adóztatná meg keményebben, hanem a szolgáltatásokat is, amelyek terén a kereskedelmi mérleg nyelve egyértelműen az USA felé billen. Ha pedig Trump elnök ezek után sem hajlandó visszavonulót fújni, jöhet az aduász. Az EU ugyanis megtilthatja az amerikai vállalatoknak, hogy európai technológiákat, licenceket és szellemi tulajdont használjanak. Ez komplett ágazatokat bénítana meg.

Franciaország

Franciaország jelenleg a legharcosabb a blokkban, Emmanuel Macron valóban móresre akarja tanítani a békés világrendet szétziláló Donald Trumpot.

Április 4-én a francia elnök „brutálisnak és megalapozatlannak" nevezte az uniós importra kivetett 20 százalékos amerikai „kölcsönös" vámokat.

,,Az elmúlt hetekben bejelentett amerikai beruházásokat egy időre fel kell függeszteni" – utasította Macron a francia üzleti vezetőket. Az Euronews brüsszeli tudósítójától úgy tudjuk, hogy az Európai Tanács folyosóin, ahol az uniós tagállamok vezetői találkoznak, a francia diplomaták a legkeményebb fellépés mellett kampányolnak.

,,Nem hiszem, hogy bármilyen lehetőséget ki kellene zárnunk az áruk vagy szolgáltatások tekintetében" – nyilatkozta hétfőn Laurent Saint-Martin francia kereskedelmi miniszter, aki szerint az EU-nak minden eszköze megvan ahhoz, hogy agresszíven lépjen fel Washingtonnal szemben.

A francia elnök ugyanakkor elismerte, hogy országa gazdasága nincs annyira kitéve az amerikai kereskedelemnek, mint másoké: ,,Az Egyesült Államokba irányuló export a bruttó hazai termékünk 1,5 százalékát teszi ki. Ehhez képest Olaszországban ez 3 százalék, Németországban 4 százalék és Írországban 10 százalék".

Németország

Friedrich Merz már csak arra vár, hogy átvehesse a kormányrudat Németországban és megkezdhesse az ellentámadást. Az amerikai vámhadjárat súlyosan érinti Németországot, amely az EU legnagyobb exportőre az Egyesült Államokba. Az Eurostat adatai szerint 2023-ban 157,7 milliárd euró értékben adtak el árukat az Atlanti-óceánon túlra.

A német kormány korábban a galambokhoz tartozott és kivárásra játszott, Merz azonban megváltoztathatja a játékszabályokat. Egyelőre az a legvalószínűbb, hogy a friss kancellár beáll Macron radikálisabb táborába és felveszi a kesztyűt Trumppal szemben.

Április 7-én, útban az uniós kereskedelmi miniszterek találkozójára, a tőzsdék zuhanását látva, Robert Habeck – Olaf Scholz jelenlegi német kancellár kereskedelmi minisztere – világossá tette: az EU-nak erőteljesen fel kell lépnie az USA-val szemben.

,,A tőzsdék már most is összeomlanak, és a kár még nagyobb lehet. Ezért fontos, hogy világosan, határozottan és körültekintően cselekedjünk. Ehhez először rá kell jönnünk, hogy erősek vagyunk, Amerika viszont rossz helyzetbe navigálta magát" – mondta.

Spanyolország

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök kezdetben határozottabb hangnemet ütött meg. Miközben a párbeszéd és az együttműködés mellett érvelt, támogatta az egységes ellenintézkedéseket.

,,Európának fel kell készülnie, és meg kell mutatnia az egységét, jobban, mint valaha" – figyelmeztetett a kormányfő.

Gazdasági minisztere, Carlos Cuerpo egy interjúban még arra is felkérte uniós kollégáit, hogy maradjanak nyitottak „az amerikai vámokkal szembeni megtorlás minden lehetséges eszközére". 

Az aggódó galambok

Az EU-n belül sokan vannak azok, akik szerint békülékenyebb hangnemet kéne megütni, és nem szabad Trumpot sarokba szorítani, mert akkor sértettségből a világra fogja hozni a romlást. A galambok közt azonban nagyobb a széthúzás. Kezdeti felháborodás ide vagy oda, Magyarország volt az egyetlen, amely nem szavazta meg a közös megtorló vámokat. A többiek úsztak az árral, azt viszont leszögezték, hogy nem hajlandók elmenni a falig, és az európai technológiáktól való eltiltást is ellenzik.

Olaszország

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök határozottan a ,,galambok" közé sorolta magát a transzatlanti kereskedelmi kapcsolatokban, ami azt jelenti, hogy a párbeszédet részesíti előnyben a konfrontációval szemben.

Meloni azt mondta, hogy ,,a kereskedelmi háború senkinek sem érdeke, még az Egyesült Államoknak sem", és hogy beszélni fog Trumppal a békés rendezés érdekében.

Már bejelentette, hogy április 17-én Washingtonban találkozik vele, hogy megvitassák az USA és az EU közötti ipari vámok kölcsönös megszüntetését.

Meloni következetesen hangsúlyozta az amerikai piac jelentőségét az olasz export számára – amely az Eurostat szerint 2023-ban 67,3 milliárd eurót tett ki.

Írország

Micheál Martin ír kormányfő következetesen kiállt a jó kereskedelmi kapcsolatok fenntartása mellett az Atlanti-óceán mindkét partján. Martin teljesen elutasítja a megtorló intézkedéseket, és hisz abban, hogy csak tárgyalással lehet megoldani a vitás kérdéseket.

,,Úgy kell nyugvópontra kerülnie ennek az ügynek, hogy közben az ír gazdák sem sérülnek és nem vesznek el munkahelyek" – közölte.

Martin figyelmeztetett, hogy a vámok ,,nem segítik elő a gazdasági növekedést". A gazdasági modellek szerint egy 10 százalékos vám 2,5 százalékkal csökkenthetné Írország GDP-jét és 1,7százalékkal a hazai kibocsátást, mivel Írország USA-ba irányuló exportja 2023-ban 51,6 milliárd eurót tett ki.

Magyarország

Felsorolni is nehéz, hogy Magyarországot közvetve hány irányból érintik negatívan az amerikai vámok. A magyar gazdaság a múltban a német autóiparra épített,a jövőben pedig a kínai akkugyárakra akar támaszkodni. Trump ezeket az országokat és ágazatokat büntette a legkeményebben. Valószínűleg az ideológiai közelség miatt azonban a magyar kormány volt az egyetlen, amelyik nem szavazta meg az uniós revansot.

Orbán Viktor miniszterelnök minden bizonnyal abban reménykedik, hogy majd valamiféle különalkukat fog kötni régi barátjával és konzervatív harcostársával.

,,Most járt a külügyminiszterünk Washingtonban, lesz egy magyar–amerikai gazdasági együttműködési csomag, amely jelentős segítséget jelent majd a magyar gazdaság számára. Ez még akkor is jó nekünk, ha közben lesz egy vámháború, amin persze majd Magyarország is veszíteni fog, mint minden európai uniós ország" – festett némileg optimista képet Orbán Viktor március 8-án, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara éves konferenciáján.

A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2025. március 26.-i adása itt nézhető meg: