Csak februárban jöhet a pótköltségvetés

Furcsa, hogy nagy meglepetést okozott a – kormányhoz hű sajtótermékek közül szakmainak és nem politikainak beállított – Világgazdaságban megszellőztetett hír, miszerint a kormány rendelettel lépne túl a parlament által júliusban elfogadott jövő évi költségvetésen. A sajtón futótűzként száguldott végig ennek a híre, ami amúgy váratlan egyáltalán nem volt, csak annyiban lehet „szenzációnak” tekinteni, hogy ez is szemléletes példa arra, hogy az Orbán-rezsim már a látszatára sem ad a demokratikus, jogállam szerinti működésnek. 

Orbán Viktor is utalt erre a megoldásra pár napja. A 20 éves a Széchenyi Kártya Program jubileumi rendezvényen mondott beszédében már jelezte, hiszen a következőt fejtegette: „Van egy 2023-as költségvetése Magyarországnak, hiszen a parlament a szokásos rendben ezt július elsejéig elfogadta. Július elseje óta azonban történt egy s más a magyar meg az európai gazdaságban, tehát veszélyhelyzeti rendeletalkotás formájában hozzá kell igazítanunk a költségvetést a jelenlegi helyzethez.” Varga Mihály pedig már szeptember végén is utalt erre a lehetőségre: mint a Népszava tudósításából kiderült, a pénzügyminiszter arról beszélt, hogy a jövő évi költségvetés újraszámolását az év végén végzik el, de arra nem tért ki, hogy a törvény módosítását a parlament elé viszik-e, vagy rendeleti úton írják át a pénzügyi terveket. Okkal gondolhatják persze: ki emlékszik már arra, hogy Orbán Viktor ősszel még arról beszélt, hogy a parlament dönt majd a törvény módosításáról.

És mit tesz Isten! Már meg is jelent a szükséges hirdetmény a Magyar Közlönyben. Az 504/2022. (XII. 8.) kormányrendelet Magyarország központi költségvetésétől eltérő rendelkezésekkel összefüggő veszélyhelyzeti eljárási szabályokról címet viselő, Orbán által szignózott rendelet az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára és ezek hazai következményeinek elhárítására hivatkozva, felhatalmazza a kormányt arra, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt a központi költségvetésről szóló törvénytől eltérő rendelkezéseket meghatározó, olyan rendeletet fogadjon el, amely megváltoztatja a központi költségvetés bevételi vagy kiadási főösszegét, illetve a hiány nagyságát. A kihirdetése napján – azaz már pénteken – hatályba lépett kormányrendelet értelmében a munkában az államháztartásért felelős miniszter (azaz Varga Mihály) vesz részt, ő egyeztet a kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szervek vezetőivel. 

Arról persze nem szól a fáma, hogy miért nem tud(ott) a kormány új költségvetést készíteni. Merthogy annak az oka nem más, mint az, hogy a saját maga hibájából, elképzelése sincs arról, milyen, az uniótól származó bevételre, azaz támogatásra számíthat, és milyen ütemezésben. Még mindig lóg a levegőben mind a helyreállítási alap mintegy 5,8 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatásának jóváhagyása, illetve a Magyarország számára elvben rendelkezésre álló, hét éves költségvetési támogatások mintegy harmadának, 7,5 milliárd eurónak a felfüggesztése. Ezekről jó esetben december 20-a előtt még döntenek. 

Erről is beszélt a Hírklikknek Mellár Tamás, aki emlékeztetett arra, hogy Orbán és Varga ősszel, a parlamenti ülésszak elején még azt mondta, hogy a költségvetést az ülésszakon módosítják. Igaz, menet közben kiderült, hogy mégsem ez történt. Ennek alapvető oka, hogy nem sikerült tető alá hozni az unióval a megállapodást, így nem tudható és senki nem is tudja, hogy milyen ütemezésben és mennyire számíthat a pénzek beáramlására a kormány. Ugyanakkor a helyzet eszkalálódik, szinte minden nap újabb kiadásokra van szükség. „Azt várom, hogy valamikor az ünnepek környékén rendeleti úton lesz jelentős módosítás, ezt viszonylag könnyen meg tudják oldani, van két nagy fejezet – a gazdaságvédelmi és a rezsivédelmi alap –, amelynél átcsoportosíthatnak” – vetítette előre. Ám leszögezte, hogy „a rendeleti módosítással sem úszhatja meg a kormány pótköltségvetés készítését. Arra számítok, hogy februárban, a Parlament következő ülésszakára be fogják nyújtani azt.” A pótköltségvetés február utáni benyújtásának realitását az is alátámasztja, hogy akkor már jobban látni, hogy milyen pénzek és milyen ütemezésben érkezhetnek Brüsszelből – húzta alá. 

Ha nem készül most pótköltségvetés vagy új büdzsé, akkor milyen alapon döntenek az év eleji nyugdíjemelés mértékéről, hiszen az hagyományosan igazodik ahhoz, mekkora inflációval számolják ki a büdzsét? – kérdeztük. „Valamekkora nyugdíjemelést majd fognak mondani, s a pótköltségvetésben, amikor már látszik, hogy mi volt ténylegesen az idén a tényadat, akkor utólag kompenzálják a nyugdíjasokat” – vélekedett Mellár. 

Szerinte amúgy rövid távon nem lehet meglépni azt, ami javíthatná a költségvetési pozíciókat, miután energiafaló iparágaink vannak és azokat nem lehet máról holnapra leváltani. Arról nem is szólva, hogy – mint mondta – Orbán Viktor maga is már foglya az általa létrehozott rendszernek, így „az elsődleges célja az, hogy a hozzá és a politikai rendszeréhez hű vállalkozókat támogassa, azok pedig a hagyományos iparágakban tevékenykednek”.