Csak mézesmadzag az oktatásban jövőre beígért béremelés

Gulyás Gergely a Kormányinfón elmondta, hogy a kormány folytatja a pedagógus béremeléseket, miután vállalták, hogy a tanárok átlagfizetésének el kell érnie a diplomás átlagbér 80 százalékát. A pedagógus átlagbér 820 ezer forintra emelkedik jövőre. Ez 21 százalékos emelésnek felel meg – jelentette ki Gulyás Gergely, aki szerint a tanárok átlagfizetése 2027-re átlépheti az egymillió forintot is. 

Vagyis nincs új a nap alatt, ezúttal is folytatódott a propaganda-kormányzás. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is így látják ezt.

Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja úgy vélte, a háttérben az lehet, hogy Magyarországon nem volt olyan „őrületes” pedagógusbéremelés, ahogy azt a kormány beállította akkor. Az érintettek a PDSZ-nek ugyanis azt jelezték vissza, hogy körülbelül 100 ezer forinttal kevesebbre jött ki az átlag annál, mint amit a kormány állított. Mindezt Nagy Erzsébet már elmondta az EFOP, vagyis az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Monitoring Bizottságának legutóbbi oktatási albizottsági ülésén, adatokkal bizonyítva azt. Miközben a kormány nem szolgált pontos információkkal. Még az Európai Bizottság képviselője is felhívta a figyelmet a pontos adatszolgáltatás fontosságára. Annak alapján kellene pedig egyeztetni arról, hogy kell korrekció, vagy sem. Újabb egyeztetés ugyan azóta sem jött létre, de azt Nagy Erzsébet el tudja képzelni, hogy azért nyomás van a kormányon, csináljon valamit, mert, ha nem tesznek eleget ennek a kötelezettségüknek, bukják az uniós támogatást. Ez a mostani bejelentés erre lehetett reakció. 

Arról pedig, hogy Gulyás Gergely bejelentette, a tanárok átlagfizetése 2027-re átlépheti az egymillió forintot is, Nagy Erzsébet úgy vélekedett, ez csupán mézesmadzag. Ráadásul itt mindig egy olyan elképzelt, imaginárius számról beszélünk, amiről nem tudjuk, hogy mennyi. Mert mi az, hogy a diplomás átlagbér 80 százaléka, mikor nem tudjuk, hogy akkor mennyi lesz a diplomás átlagbér. Vagyis itt bármit lehet mondani. Ez a kijelentés emellett megint csak arra alkalmas, hogy társadalmi csoportokat, illetve foglalkozási csoportokat egymásnak ugrasszanak. Mert nagyon sokan ezt már úgy is olvassák, hogy a pedagógusok bére itt már rendben van, mit „pofáznak” még mindig. 

„Azt, hogy jövőre 820 ezer forintra emelkedik a pedagógusok átlagbére, akkor hisszük, ha majd látjuk.” Ezzel már Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke reagált a Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentésére. „Bővebben kifejtve, ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt két-három évben hány és hány ígéret hangzott el, akkor ezt a kijelentést kezeljük feltételesen” – tette hozzá. Emlékeztetett rá, hogy itt megint pedagógus-béremelésről beszélnek, miközben bértömeget emelnek. A kettő egyáltalán nem ugyanaz. A bértömegemelés ugyanis azt jelenti, hogy ennyit fordítanak béremelésre, de a fizetések nem feltétlenül emelkednek. A konkrét fizetésemelések emiatt különböztek ennyire. Ugyanis van egy bértömeg – mondjuk ezer milliárd forint –, abból ki kell számolni, hogy mennyi jár a plusz 2, a plusz 4 százalékos emelésekre, hányan dolgoznak olyan helyen, ahol 10 százaléknál nagyobb arányú a hátrányos helyzetű tanuló, ahol azt az egyébként a szakszervezetek által követelt plusz 20 százalékot megkapják, és ezt kell az egész bértömegből levonni, akkor látjuk, hogy mennyi a maradék, csak ez az összeg megy a tényleges béremelésre.

A PSZ alelnöke szerint, büszkén mondják, mennyit emelkedett az átlagbér, de arra megint csak százalékokat mondanak, hogy hány százalékkal fog emelkedni a bér. Csakhogy az Európai Bizottsággal kötött megállapodásban nem ez a lényeg. Abban azt vállalta a kormány, hogy az idén a diplomás átlagbér 72 százalékára, 2025-ben pedig a 80 százalékára fölzárkóztatják a pedagógusfizetéseket. Ha ők most konkrét számokat tudnak erre mondani, az valószínűleg megint egy meggondolatlan dolog, ugyanis év közben emelkedett a diplomás átlagbér – amihez egyébként hozzájárult a januárban megadott pedagógus-béremelés és szakképzésben történt emelés is –, így a PSZ számításai szerint minimum 2 százalékkal még ebben az évben is adós a magyar kormány.

Egy másik vetülete mindennek, hogy az elmúlt években nagyon sokszor arra hivatkozott a kormány, hogy nagyon szívesen kifizetné az emelt béreket, de a „nagyon csúnya Brüsszel” mindig megakadályozza azt. Most pedig ismét hallani olyan híreket, hogy újra befagyasztják a már megítélt forrásokat is. Erre a kormány Maruzsa Zoltán államtitkárral az élen a nyár elején csak annyit mondott, hogy mivel a BM nem jövőkutató intézet, ezért nem tudja megmondani, hogy jövőre meglesz-e a béremelés. Mivel a béremelés mintegy 85 százalékát állja a magyar költségvetés, a szakszervezetek megkérdezték azt is, ha az Európai Bizottság befagyasztja az uniós pénzeket, állni fogja-e a költségvetés a hiányt. Erre az volt a válasz, ezt ők nem tudják.

Vagyis sokkal több a kérdés, mint a Gulyás Gergely által kijelentett magabiztos állítás, ezért mindaddig, amíg a kimondott számokat írásban nem látja, a szakszervezet nem tudja azt komolyan venni. Az érdekvédők azért is sokkal bizonytalanabbak, mint tavaly vagy tavalyelőtt, mert nem látják még a 2025. évi költségvetést, hiszen az eddigiektől eltérően azt csak ősszel fogadják el. Persze, lehet, hogy már a kormány is rájött, balgaság a költségvetést korábban elfogadni, mert sokkal többet kell módosítani. Ha a szakszervezetek meglátják majd a költségvetésben azon a soron, ahol a pedagógusbérek szerepelnek, hogy valóban emeltebb bért fizetnek, akkor már esetleg lehet rá remény, hogy azt a pedagógusok meg is kapják –mondta Gosztonyi Gábor, majd hozzátette: „de hát mit várhatunk attól a kormánytól, amely tavaly december végén hozott egy olyan villámgyors rendeletet, amivel mégis csak eleget tett az Európai Bizottsággal kötött megállapodásnak, és januártól valóban kifizették az emeltebb béreket. Amit Gulyás Gergely mondott, az egyelőre még csak üres frázis. Különösen miután azt is mondta, hogy ez csak pénzügyi megbecsülés, de szükség van szakmai megbecsülésre is.” A PSZ alelnöke mindehhez hozzátette, „ezt majd a pedagógusok érezni fogják saját bőrükön, hiszen mi sem jobb egy szakmai megbecsülésnél. Például akkor, amikor a jövőre lejáró Nemzeti alaptantervből (NAT) óhajtják vizsgáztatni őket.” Arról a szakszervezetnek fogalma sincs, hogy a vizsgán milyen kérdések lesznek. Mivel eddig azt tapasztalták, hogy a NER „be van oltva informatika ellen”, azt nem tartják elképzelhetőnek, hogy külön kérdéseket írnak a természettudományt, a társadalomtudományt tanítóknak, vagy épp a testnevelőknek. A PSZ alelnöke szerint egyébként is felfoghatatlan és érthetetlen, hogy miért kell levizsgázniuk a pedagógusoknak az elavult, használhatatlan NAT-ból, különösen akkor, amikor központi alaptanterv van, és egy darab könyvből lehet tanítani. Nem érthető az sem, hogy mit akarnak 10 órán keresztül lenyomni a pedagógusok torkán, amit aztán úgy kérnek majd számon rajtuk, hogy a teljesítményértékelésbe is valahogy beszámítják. Felmerül a gyanú, hogy csak a NAT preambulumából, a politikai lózungokból kell majd levizsgázni.

Ráadásul a vizsgáztatás és a teljesítményértékelés bevezetése mellett a házirendet úgy kéne megváltoztatni szeptember 1-ig, hogy az okos eszközök iskolai használatáról szóló rendeleteknek megfeleljen. Csakhogy erről a diákönkormányzatnak és a szülői munkaközösségnek is véleményt kéne mondania, ami szeptember 1-jéig a lehetetlen küldetés kategóriájába tartozik.

Vagyis megint katasztrofális állapotot teremtettek. A felelős igazgatók sorra intézik a kérdéseket a tankerületek vezetőihez, útmutatást várnak, hogy most mit csináljanak, mert a rendeletben nincs tisztázva a felelősség kérdése sem. Úgyhogy ebben az évindításban lesznek kockázatok. Gosztonyi Gábor szerint végül is egyelőre teljes a káosz, és nem csoda, ha a pedagógusok nem túl jó kedvvel indulnak a 2024/25-ös tanévnek.