Csakis a NER-oligarchák nyernének a rákosrendezői Trump-tornyos, muszlim imaházas gigaberuházásból

Aki csak kicsit is érdeklődik a közéleti kérdések iránt, számos alkalommal szembesülhetett a rákosrendezői vasúti terület értékesítése kapcsán megfogalmazott, egymással szöges ellentétben álló kormányzati és ellenzéki érvekkel. Például a főváros elővásárlási jogáról mást gondol Gulyás Gergely és Nagy Márton miniszter, illetve a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV), s mást Karácsony Gergely, meg Vitézy Dávid, továbbá ellenzéki politikusok és építészek sora. 

A háttér felvázolásával indul a Magyar Ügyvéd Blog legfrissebb posztja, amely a blogtól már megszokott módon jogi alapokon nyugvó megközelítéssel veszi górcső alá az ügyet. Elsőként az alaptörvényt idézi, mely szerint az „állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele”. Nem mellesleg a „nemzeti vagyont csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvényben meghatározott kivételekkel az értékarányosság követelményének figyelembevétele mellett”.

Adódik a kérdés: vajon a közérdeket szolgálja-e, hogy Budapest egyik, talán legértékesebb ingatlanát „szarért, húgyért” játsszák át arab befektetőknek? – teszi fel a kérdést Magyar György, Karácsonyt idézve, akinek – szerinte – abban igaza lehet, hogy a „Grand Budapest-projekt” nem kínál megoldást a lakhatási válságra. Arról nem is szólva, hogy a tervezett százemeletes vagy még magasabb épületek tönkre tehetik az egész városképet.

A blog ezután áttér a Magyarország kormánya és az Egyesült Arab Emírségek kormánya közötti gazdasági együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló, tavaly elfogadott törvényre. E szerint a „Felek ösztönzik a két ország hatóságai, kereskedelmi és egyéb köz- és magánszervezetei közötti együttműködéseket, valamint az állampolgárok bevonását, a felek nemzeti jogszabályaival összhangban”. A megállapodás konkrétan kitér Rákosrendezőre is. És akkor egy újabb kérdés merül fel: vajon folytattak erről a jogalkotási törvényben előírt társadalmi egyeztetést? Magyar rögvest meg is adja a választ, ami egy határozott „nem”.  Az MNV és az arab Eagle Hills között január 16-án aláírt szerződésről még a területen tulajdonrésszel rendelkező – és ezért elővásárlási joggal rendelkező – Budapesti Közművek Zrt.-t sem tájékoztatták.

A terület értékesítéséről szóló szerződés már emiatt is aggályos lehet, hiszen a polgári törvénykönyv szerint a résztulajdonosoktól – így a Stockton Zrt.-től is – nyilatkozatot kellett volna kérni arról, hogy lemondanak az elővásárlási jogukról – szögezi le az ügyvéd, hozzátéve: ez pótolható, az viszont nem igaz – amit a kormányoldal állít –, hogy ez a nemzetközi szerződés ebben az esetben felülírja a hazai jogot. Már csak azért sem, mert a hivatkozott dokumentumban leszögezték: azt a „vonatkozó nemzeti jogszabályokkal (...) összhangban” kell értelmezni. Vagyis hiába hangoztatja bárki ennek ellenkezőjét, a magyar Ptk. szerinti elővásárlási jogot a két kormány közötti megállapodás nem teszi semmissé.

„Mindazonáltal kérdéses, hogy az MNV jogszerűen értékesített-e egy olyan területet, amelynek az állam mellett legalább két résztulajdonosa van, ám őket a tranzakcióról tudomásunk szerint nem tájékoztatták” – húzza alá Magyar György. Legalábbis Karácsony Gergely főpolgármester azt állítja, hogy az építésügyért is felelős miniszterrel Rákosrendező ügyében nem tudott érdemi tárgyalásokat folytatni. Így jó esélye lehet arra, hogy a kontraktust sikerrel támadhatja meg.

A képet azonban árnyalja, hogy a főváros tulajdonolta cég – amely önálló jogi személy, és nem azonos a budapesti közgyűléssel – milyen feltételekkel élhetne az elővásárlási jogával. A magyar állam és az Eagle Hills Hungary Zrt. között kötött szerződés tartalmaz egy fontos kitételt: annak – az interneten általunk elérhetetlennek bizonyult – mellékletében található: hogy az arab befektető ötezer milliárd forintot szán a beruházás kivitelezésére. Ez a dokumentum szerint a kontraktus elválaszthatatlan része, tehát aki élni akarna az elővásárlási jogával, annak minden bizonnyal erre az összegre is kiterjedő bankgaranciát kellene nyújtania.

Másfelől felvetődik, hogy a főváros egyik igen értékes 85 hektárnyi ingatlanegyüttesét nem lehetett volna versenyeztetés és minden egyeztetés nélkül 51 milliárd forintért elkótyavetyélni. Az üzlet már csak azért is aggályos, mert a vevőnek a vételárat 2039-ig kell kiegyenlítenie – feltéve, hogy a magyar kormány teljesíti többek között az önként vállalt jogalkotási kötelezettségeit. Például azt, hogy a projektet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá minősíti, aminek az a következménye, hogy az arab befektető nagyjából azt csinálhat majd az általa megvásárolt területen, amit akar.

A Magyar Ügyvéd Blog egy további idézetet citál a két kormány közötti szerződésből. A „projekt megvalósításához szükséges állami infrastrukturális fejlesztéseket (gyalogos felüljáró, vasút feletti közúti felüljáró, vasúti pálya fejlesztése, a vasúti pálya befedése arra alkalmas módon, hogy felette egy park kialakítható legyen, M1 metró meghosszabbítása, kerékpárút és gyalogút) [az állam] megvalósítja, és az ehhez szükséges forrást legalább 800 millió EUR becsült összeg erejéig biztosítja”.

Magyar az olvasóra bízza annak eldöntését, vajon jó ötlet-e 51 milliárdért egy arab befektetőnek eladni egy szinte felbecsülhetetlen értékű fővárosi ingatlant, amelynek fejlesztéséhez mindannyiunk pénzéből mai árfolyamon 330 milliárddal járulunk hozzá? Vajon ki fogja élvezni ennek a luxusberuházásnak a hasznát? Vessük figyelő szemünket Belgrádra! – tanácsolja. Majd megállapítja: „az biztos, hogy nem az önálló lakásra vágyó fiatalok és a saját lakással nem rendelkező idősebbek járnak jól. Egy zuglói, akár százemeletes toronyház látványa viszont mindannyiunknak fájna. Bár a NER oligarchái zsíros megbízásokat nyerhetnének el a gigaberuházásban, ahol Trump-torony és muszlim imaház is létesülhetne...”

A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2024. március 25-i adása itt nézhető meg: