Családi gyökerű problémákat nem lehet rendőrrel megoldani
Bevezetné a kormány az iskolaőrség intézményét – az iskolaőrök rendőrségi állományban lesznek, és számítanak arra, hogy a nyugállományban lévő rendőrök közül is visszatérnek ide. Az egyik tanárszervezet úgy látja, hogy csak átmeneti enyhülést hozhat az intézkedés, ugyanakkor azt elismerik, hogy néhány helyen szükség lehet beavatkozásra. Kunhalmi Ágnes, az MSZP oktatással foglalkozó politikusa beszélt a döntés szakmai és politikai hatásairól.
Az MSZP országgyűlési képviselője az ATV Start című műsorában elmondta, hogy maga az ötlet korábban is felmerült. Kunhalmi úgy véli, a Fidesznek egy visszatérő politikai eleme, hogy társadalmi, pedagógiai problémákat erőszakkal akar megelőzni, megoldani. A politikus szerint, 2012-ben is azt mondta a szakma, hogy azt a gyereket, aki mellé rendőrt állítanak, egy életen át el fogja kísérni a rendőr. Mert nem lehet olyan konfliktusokat rendőrrel megoldani, amelyeknek sokszor családi gyökerei vannak. A rendőr mindig az utolsó eszköz, amelyhez az államnak nyúlnia kell – jegyezte meg a politikus.
A szakminisztérium elismerte, hogy a probléma a családokban, otthonokban van – ennek kapcsán Kunhalmi Ágnes elmondta, hogy 2009-ben az oktatási jogok biztosa készített egy nagyon mély, alapos tanulmányt. Akkor is Aáry Tamás Lajos volt az oktatási biztos. Ezt a tanulmányt kellene leporolni a kormánynak. Ebben olyan megállapítások vannak, mint például az iskolapszichológus szerepének erősítése, a pedagógusok pszichológiai képzése.
„Az a kérdés, hogy az elmúlt tíz évben tettek-e lépést azért, hogy megfelelő mennyiségű pedagógiai asszisztens, iskolapszichológus, pedagógiai módszertanok legyenek konfliktuskezelésre?" – tette hozzái az MSZP-s politikus.
Aki azt mondja ma, hogy egy 9-10 éves kisgyerektől meg kell vonni a családi pótlékot, mert nem megfelelően viselkedik az iskolában, az legalább olyan közveszélyes a társadalom számára, mint amiért a rendőröket oda akarják állítani – mondta Kunhalmi.
A politikus szerint, meg kell érteni, hogy egy 10 éves gyerek, ha leköpi a tanárt, elkezd kiabálni, az persze indulatot vált ki a tanárból, társadalomból, de a rendőr mindig a szélsőséges esetekre reagál. Nagyon sokszor, ezekkel a gyerekkel az osztályfőnök, az iskolaigazgató el tud beszélgetni – és ez jóval hatásosabb.
Kunhalmi Ágnes megjegyezte, hogy nem feltétlenül a szegény gyerekek viselkednek rosszul. Ő volt a II. kerületben is képviselő. Ott elmondták a pedagógusok, hogy sokszor a legjobb módúak a legmagányosabbak, és ők küszködnek súlyos mentális, érzelmi problémákkal.
„Ha rendőröket állítunk az iskolába, fenyegetjük a gyerekeket, hogy elvesszük a családi pótlékot, az állam az erőszakra való hajlamot erősíti. Erőszak erőszakot szül. Miközben az oktatásnak az lenne a feladata, hogy eszköz legyen ennek a megoldásában"
– magyarázta a szocialista politikus.
Kunhalmi elmondta, hogy levelet küld az oktatási jogok biztosának, hogy megkérdezze, ajánlja-e újra a 2009-es tanulmányát a kormánynak. Az ebben a tanulmányban szereplő adatok alapján, a pedagógusok két százaléka mondta, hogy érte bármilyen fizikai attrocitás, a gyerekek négy százaléka mondta ugyanezt, és minden tizedik gyerek verekedett iskolában (a kutatás tíz évvel ezelőtti adatokat tartalmaz).
Szerinte ennek a drasztikus lépésnek hatalompolitikai okai vannak. Kunhalmi úgy látja, hogy a koronavírus járvány előtt a nemzeti konzultáció a legszegényebb térségben élő cigányság ellen szólt. Itt nem kapnak megfelelő segítséget sem a gyerekek, sem a szülők – a politikus hozzátette, ebben nem csak a mostani, hanem minden kormánynak megvan a „maga sara". Ha viszont ebből politikát épít a kormány, akkor teljesen lemond ezekről a gyerekekről, ahelyett, hogy megfogná a kezüket.
