Csalókra figyelmeztet az MNB: minden banki ügyfél veszélybe kerülhet

Gabler Gergely jelezte: Magyarországon kimondottan alacsony a csalások száma, az MNB és a társhatóságok közös munkával szűrik ki az ilyen eseteket. Hangsúlyozta ugyanakkor, az ügyfeleket célzó támadások elkerülése érdekében lényeges, hogy az érintettek tisztában legyenek a védekezés fontosságával.

Luspay Miklós, az MNB főosztályvezetője kiemelte: az Európai Központi Bank statisztikája szerint, Magyarország a harmadik legbiztonságosabb ország az Európai Unióban: az elektronikus fizetések kapcsán nagyon kevés visszaélés történik, a bankszektor kellőképpen felkészült a csalások kivédésére. A legtöbb csalás az internetes kártyás vásárlásoknál fordul elő.

Kitért arra, hogy a bankoknak csalásmonitoring rendszert kellett kialakítani, korábban ilyen előírás nem volt. A fogyasztói oldalt is megerősítette a pénzforgalmi szabályozás; ha egy ügyfelet kár ér, akkor a banknak kell igazolnia, hogy az ügyfél csalást követett el vagy súlyosan gondatlanul járt el – tette hozzá.

Az adatszolgáltatási szabályok is változtak, a hitelintézeteknek jelenteniük kell minden esetet, amikor csalás történt vagy csalást hiúsítottak meg. Ezeket az eseteket – az MNB mellett – az európai bankfelügyeleti szervezetek is monitorozzák. Ha valamelyik tagállamban megjelenik egy új csalási módszer, arról Magyarország is tájékoztatást kap, hogy a bankszektor fel tudjon készülni – ismertette a főosztályvezető.

Luspay Miklós felhívta a figyelmet arra, hogy 2021. január 1-jétől a webes felületeken történő kártyás fizetésnél nem lesznek elegendőek azok az információk, amelyek jelenleg megfelelőek egy-egy tranzakció kezdeményezéséhez, erős ügyfél-hitelesítésre lesz szükség. Az MNB a szeptember 14-i határidőt határozta meg a magyarországi hitelintézeteknek és webáruházaknak. A fejlesztés a hazai bankoknál megvalósult, hamarosan elkezdődik az ügyfelek tájékoztatása, hogy milyen módon változik az elektronikus kártyás fizetés az internetes vásárlásoknál.

Az MNB azt szeretné, ha már a karácsonyi vásárlásoknál is egyre több helyen megjelenne az új megoldás – mondta Luspay Miklós.

Biró Gabriella, az MNB főosztályvezetője ismertette: a jegybank ügyfélszolgálatához 2019-2020-ban érkezett jelzések alapján, a leggyakoribb az online bankkártyás visszaélés, a második a számlaváltásos csalás, a harmadik pedig az adathalászat és SIM-cserés támadás.

A számlaváltásos csalásnál a kiszemelttel azt hitetik el, hogy üzleti partnerének számlaszáma megváltozott és azt kérik tőle, hogy új számlaszámra utaljon. A főosztályvezető szerint, érdemes ilyen esetben a hivatalos kapcsolattartót felhívni és ellenőrizni, hogy tényleg történt-e változás.

Az adathalászok jellemzően egy hamis weboldalon keresztül próbálják megszerezni az áldozat banki adatait; ha sikerül, a csalók elutalják a számlán található pénzt másik számlákra vagy felveszik készpénzben. A módszert segít kiszűrni egyebek mellett a feladó és a webcím alapos ellenőrzése. Ha az áldozat átutalást tapasztal a számlájáról, azonnal értesíteni kell a bankot, akkor még jó esély lehet a pénz visszaszerzésére.

A SIM-cserés támadásnál az ügyfél azt hiszi, hogy szerződést köt, és megadja személyes adatait. Ezekkel a csaló új SIM-kártyát igényel a távközlési szolgáltatónál, majd az új kártyával banki tranzakciókat végez. Ha az ügyfél SIM-kártyája használhatatlanná válik, érdemes minél rövidebb időn belül értesíteni bankját – hívta fel a figyelmet Biró Gabriella.

A sikeres csaláshoz minden esetben szükség van az áldozat adataira, ezért különösen fontos a körültekintés az adatok megadásakor – fogalmazott a főosztályvezető.