Cserneczky Balázs: mindig is ki fogok állni a szabadságért és a demokráciáért
A Budapesti Diákparlament legutóbbi ülésén a diákok 100 százaléka támogatta a Fővárosi Diákönkormányzat létrehozását és ugyanennyien megszavazták az Alkotmányát is. A változtatás kezdeményezője Cserneczky Balázs, az Eötvös József Gimnázium végzős diákja volt. Egy mesteri húzással kiszabadította a Budapesti Diákparlamentet a Belügyminisztérium béklyói alól. A Hírklikknek azt is elmondta, ez miképpen sikerült.
Miért döntött úgy a Budapesti Diákparlament, hogy egy önálló Fővárosi Diákönkormányzatot állít föl?
Mert a küldöttek nagy többsége egyetértett abban, hogy a jelenlegi diák-érdekképviseletek, az Országos Diáktanács és az Országos Diákparlament nem tudják megfelelően képviselni a diákok érdekeit, mivel ki vannak szolgáltatva a Belügyminisztériumnak, amely szigorúan szabályozza a működésüket. Nemhogy a nyilvánosság, de még a diákság sem ismeri ezeknek a szervezeteknek a nevét. Pedig ezek a diákérdekképviselet legmagasabb szintű fórumai Magyarországon. Az Országos Diákparlament hiába adott át tavaly márciusban Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak ajánlásokat a tanárok sztrájkjogának a visszaállításáról, infrastrukturális fejlesztésekről, vagy a tanterv és a tankönyvek felülvizsgálatáról, illetve az Országos Diáktanácsban hiába álltak ki ezek mellett az ajánlások mellett a képviselők a Maruzsa Zoltán részvételével havonta megrendezett üléseken, a budapesti diákok semmi pozitív változást nem tapasztaltak az oktatás szabadságában. A diákságnak nincs egy önálló szervezete sem, ami aktívan és hitelesen tenni tudna a diákok érdekeiért. Ezért döntöttünk úgy, hogy a kormány saját fórumán terjesztjük be a javaslatot a Fővárosi Diákönkormányzat megalakítására, így azt a kormányzat sem hagyhatja figyelmen kívül, nem bélyegezheti illegitim képviseletnek.
Most akkor a Budapesti Diákparlamentből Fővárosi Diákönkormányzat lesz?
A szerdai ülésen a képviselők elfogadták a Fővárosi Diákönkormányzat Alkotmányát. Eszerint a Budapesti Diákparlament döntéshozó szervként tovább működik, és mellé alakul egy kormány, amelyet egy, a budapesti diákság által közvetlenül választott elnök vezet. Ennek a kormánynak a feladata lesz a Budapesti Diákparlament által megfogalmazott célokért dolgozni, mindent megtenni azért, hogy a parlament határozatai megvalósuljanak. Eddig egyetlen szervezet sem kapott ilyen felhatalmazást a diákok hivatalos érdekképviseleti fórumain. Emellett a parlament többször fog ülésezni, hogy ellássa a kibővült feladatköreit, például a több tisztségviselő megválasztását és a kormány felelősségre vonását a munkájával kapcsolatban.
Mi késztette a Budapesti Diákönkormányzatot arra, hogy „kiszabaduljanak” a Belügyminisztérium „bilincsei” alól, és maguk akarják meghatározni az évente megrendezett Budapesti Diákparlament ügyrendjét? Miféle más igényekkel lépnek fel?
A Budapesti Diákparlament ügyrendjét (a parlamenti vita szabályait és kereteit tartalmazó dokumentumot) a Belügyminisztérium évről-évre a saját igényeinek megfelelően átírja, majd az éves ülésen a parlament elé terjeszti. Ugyanez történik az összes diákparlamentben és az Országos Diákparlamentben is. Ezeknek nincs egy állandó ügyrendjük, a képviselők ki vannak szolgáltatva a minisztériumnak. A Budapesti Diákparlament úgy döntött, hogy módosítja az ügyrendjét, és elveszi a szervezők jogát az önkényes módosításokra. A Budapesti Diákparlamentnek mostantól egy állandó szabályzata van, amit csak a diákok képviselői módosíthatnak. Továbbá megfogalmaztuk, hogy a Budapesti Diákparlament jogosult a budapesti diákokat érintő kérdésekben döntéseket hozni, és ezeket végrehajtani. Az eredeti szabályzat alapján erre sem lett volna lehetőség. Emellett a november 29-i ülésen benyújtottam egy módosító javaslatot, hogy a Budapesti Diákparlament sajtónyilvánossá válhasson. Az Oktatási Hivatalt képviselő főosztályvezető ezt a javaslatot vita és szavazás nélkül elutasította, a BM szabályaira hivatkozva, annak ellenére, hogy a diákparlament joga a saját szabályait meghatározni. Ez jó példája annak, hogy a szervezők hogyan élnek vissza a hatalmukkal ezeken az eseményeken a saját érdekeik védelmében.
A Budapesti Diákparlament mennyire volt egységes ebben a döntésben?
A képviselők több mint kétharmados többsége támogatta az ügyrend módosításait, és szinte mindannyian egyetértettünk abban, hogy méltánytalan a BM önkényes hatalma a saját szabályaink felett. A Fővárosi Diákönkormányzat kezdeményezéséről egy rendkívül izgalmas, konstruktív vita alakult ki, ami megmutatta a diákok felkészültségét, és intellektuális erejét. A kezdeményezést végig túlnyomó többségben támogatták a képviselők, majd a diákok 100 százaléka támogatta a Fővárosi Diákönkormányzat létrehozását és Alkotmányát a szavazáson. Ez jól mutatja, hogyan vezetett olyan eredményre a képviselők kompromisszumkészsége, amit minden budapesti diák sikerként könyvelhet el.
A mostani Budapesti Diákparlament ülését ki hívta össze, azon a diákokon kívül kik vettek részt, és mit szóltak a Fővárosi Diákönkormányzat ötletéhez?
Az ülést a Belügyminisztérium hívja össze, és az Oktatási Hivatal szervezi meg. A szervezésért az Oktatási Hivatal munkatársa Herczeg Katalin főosztályvezető-asszony volt felelős. Az ülést dr. Jásper András vezette le, a szükséges semlegességgel, professzionálisan. A kezdeményezés előterjesztése bizonyára meglepte a szervezőket, majd nem sokkal azután, hogy a parlament elkezdte tárgyalni a Fővárosi DÖK Alkotmányát, a főosztályvezető asszony eltűnt egy fél órára. Amikor visszatért, megpróbálta különböző érvekkel megakadályozni, hogy az Alkotmányt megvitassa és elfogadja a parlament. Megkérdőjelezte a küldöttek felhatalmazását, hogy döntést hozzanak a szervezet létrehozásáról és azt javasolta, hogy inkább minden küldött előbb egyeztessen az iskolája vezetőségével, a vitát pedig napoljuk el. Ekkor az egybegyűlt képviselők támogatása, inspiráló beszédei, és az ezeket követő tapsviharok tartották lendületben a folyamatot. A képviselők felismerték a felelősségüket, amivel az iskolájuk diákjai ruházták fel őket, és kritikusan tudták értékelni az Oktatási Hivatal érveit. Felismerték, hogy amennyiben nem fogadjuk el a Fővárosi Diákönkormányzat Alkotmányát aznap, akkor az Oktatási Hivatal valószínűleg erre a jövőben sosem fog lehetőséget teremteni.
Mi a mai diákok véleménye a mai oktatásról, és milyent szeretnének helyette?
Az eseményen résztvevő képviselők egyetértettek abban, hogy az oktatás helyzete felháborító. A szembetűnő problémákkal mindenki találkozik. Az egyik képviselő arról beszélt, hogyan szakadt le a plafon az iskolájukban. Mások a felmondott, vagy kirúgott tanáraikról számoltak be. Ami talán mégis a legrémisztőbb, hogy a tankerületek nyomására sok diákönkormányzatot öncenzúrára kényszerít az iskolája vezetősége. A Budapesti Diákparlament elfogadott határozatából kiderül, milyen iskolát szeretnénk: „A budapesti tankerületi fenntartású iskolák fenntartását vegye át a Fővárosi Önkormányzat. Nem kívánjuk, hogy a kormányzat által kinevezett tankerületi vezetők felügyeljék iskoláink működését, az elnyomás és a retorzió eszközeit felhasználva korlátozzák az intézményeink és ezáltal a diákság szabadságát.” Egy mondatban: a budapesti diákok egy szabadabb oktatásra vágynak.
Lát-e különbséget a megyei és a fővárosi diákok véleménye között?
Nem szabad általánosítani, én mind vidéken, mind Budapesten találkoztam nagyon talpraesett diákokkal, akik különböző módokon rengeteget tesznek azért, hogy az oktatás szabadabbá váljon. A különbség az, hogy Budapesten arányaiban több kritikusan gondolkodó, aktív diák van, akik készek küzdeni az oktatás ügyéért.
Az Egységes Diákfronttal (EDF) milyen a kapcsolata a Budapesti Diákparlamentnek, készülnek-e közös akcióra velük?
Mind a két szerveződés ugyanazért a célért küzd. Jelenleg nem készülünk közös akcióra az EDF-el, mert a Budapesti Diákparlament, és a következő hónapokban alakuló Fővárosi Diákönkormányzat hivatalos érdekképviseletet végez.
Azért egy keveset áruljon el magáról is, melyik iskola tanulója, mennyire kedveli és tartja fontosnak a politikát?
Az Eötvös József Gimnázium végzős diákja vagyok. Az iskolámnak köszönhetem, hogy megtanultam kritikusan gondolkodni a közéletről, és érvekbe foglalva, hatásosan átadni a mondandómat. A tanáraim és diáktársaim küzdelme már csaknem két éve táplálja bennem a vágyat, hogy változtassak a magyar közoktatáson. Azt gondolom, hogy szavaknál sokkal többre van szükségünk, ezért kezdeményeztem a Fővárosi Diákönkormányzat létrehozását. Ennek az Alkotmányát az Eötvös saját Diákönkormányzatának a működése inspirálta, és a kezdeményezést több másik képviselővel együtt dolgoztuk ki az ülés előtt. Azt javaslom a diáktársaimnak, sose becsüljék alá a saját erejüket, hogy változást érjenek el. Én ezt nem tartom politizálásnak, inkább felelős szerepvállalásnak. Isten ments, hogy politikus legyek, de mindig is ki fogok állni a szabadságért és a demokráciáért.
|
Ha valaki szeretné megtudni, hogyan is képzeli Cserneczky Balázs a demokratikus politizálást, az olvasson bele a beszámolójába. Érdemes. „Pontosan egy éve történt, hogy az iskolánk egyik földszinti mellékszobájában meredtem a Zoom-meetingen a kamerába, az akkoriban online megrendezett diákparlamenten a legjobb barátom társaságában. Ahogy hallgattuk a prezentációkat, pont, mint ti most, a barátom telefonja egyszer csak pittyent egyet. Telex értesítés. A következőt írja: „A belügyminisztérium sajtóközleményben bejelentette, hogy Belső-Pesti Tankerületben három gimnázium összesen nyolc tanárának azonnali hatállyal felbontják a munkaviszonyát.” Ez olyan friss hír volt, hogy nem tudtuk, melyik tanárokra vonatkozik, melyik iskolákból, de azt tudtam, hogy az Eötvös – az én iskolám – a Belső-Pesti Tankerülethez tartozik. Azt kérem tőletek, hogy gondoljatok a kedvenc tanárotokra: a gondoskodó osztályfőnökötökre, az inspiráló fakultációs tanárotokra, vagy a DÖK pedagógusra, aki elkísér titeket a diákparlamentekre és szívét-lelkét rakja a diákönkormányzatba. Hogy éreznétek magatokat, ha egyszer csak megtudnátok, hogy holnap már lehet nem lesz ott ez a tanárotok a fakultációs órán, az osztályfőnökin vagy a DÖK gyűlésen? Rémisztő élmény. Negyedórával az értesítés után az egyik végzős diák berontott a szobánkba, és még mielőtt bezárta volna maga mögött az ajtót, nekünk szegezte a kérdést: – Srácok, hallottátok, hogy kirúgnak öt tanárt? – Persze, hallottuk. – Nem hivatalos információ szerint az egyikük eötvösös. – Később kiderült tényleg eötvösös volt, egy pályakezdő, matek-biosz szakos hölgy, Kapin Lilla tanárnő. Én ezen a napon kerültem be az Országos Diákparlamenti delegációba, és az Országos Diáktanácsba. Képzelhetitek, hogy mindent megtettünk, hogy több tanárt ne rúgjanak ki, adják vissza a sztrájkjogot, tervezzék újra a Nemzeti Tantervet, tanítsanak készségeket tények helyett és még sorolhatnám… Az Országos Diákparlament ezeket ajánlásokban kérte a belügytől. Az Országos Diáktanácsban újra és újra érveltünk ezek mellett az ügyek mellett, amikor csak előkerültek. Hadd kérdezzem meg, ki az, aki úgy érzi, hogy ezek a fórumok sikerrel jártak? Hogy elértük a céljainkat, és ma már egy szabadabb oktatási rendszerben tanulunk, mint egy éve, már nem kell félnünk, hogy a véleményünk miatt retorzió áldozatai leszünk? (…) Ahogy látom, nem sokan gondolják így, és igazatok is van. Ettől függetlenül az Országos Diáktanács egy nagyszerű fórum arra, hogy diákként belelássunk az oktatás irányítás működésébe, és megismerjük a kormányzat hozzáállását. Ám ez sokszor még rémisztőbb, mint megtudni, hogy a tankerület elbocsátotta az egyik tanárod. Hadd idézzek pár mondatot, ami az idei szeptemberi ülésen hangzott el, nagyjából szó szerint. „Az a terv, (…) hogy az elkészült tankönyvek mellé minden frontális anyagot felvegyünk,(…) és ha ez meglesz, akkor egyébként tényleg igaz-e, hogy azzal kell a 45 percben égetnünk az időt, hogy a tanár ugyanezt elmondja személyesen?” „Ha én az állam szemével nézem, (…) azért fizessek, hogy elmondja 8 ezer magyar tanár ugyanazt, amit egyébként már szuperül felvettem? (…) Vagy azt mondjam, hogy kedves kollégák, véget ért a frontális oktatás korszaka. Én ezt nagyon várom, hogy így legyen.” Esetleg szeretne valaki tippelni, hogy kitől származik az idézet? Maruzsa Zoltán, köznevelési államtitkár. Tehát ha a Belügyön múlik, 5-10 év múlva nem a tanároktól fogjátok megtanulni, ti diákok a tananyagot, hanem otthon, videókról. Az iskolában pedig majd megbeszélitek a tanárokkal a kérdéseiket. Egyszerre költséghatékony és modern megoldás. Egy év közeli tapasztalat után a Köznevelési Államtitkársággal, azt gondolom, hogy nekünk diákoknak a saját kezünkbe kell vennünk az oktatásunk ügyét. Ma a Budapesti Diákparlamenten több mint száz iskolából, összegyűltünk, hogy megválasszuk az Országos Diákparlament és az Országos Diáktanács képviselőit. Ellenben ezek a szervek nem tudnak többet tenni az érdekeinkért, mint ajánlásokat megfogalmazni a nevünkben. Ebben nagyszerűek, de nincsen önálló működésük vagy felhatalmazásuk arra, hogy javaslatok elfogadásánál bármivel többet tegyenek. Az Országos Diákparlamentet és az Országos Diáktanácsot a Belügyminisztérium működteti, és a Belügyminisztérium szabályozza őket. Tavaly az Országos Diákparlament elfogadott egy ajánlást, amiben azt kéri, hogy az eddigi két éves időtávok helyett, évente legyen Országos Diákparlament. Ma erre az eseményre fogunk képviselőket megválasztani, de azt talán sokan nem tudjátok, hogy jövőre lehet, nem is lesz Országos Diákparlament. Ugyanis Pintér Sándor belügyminiszter engedélyén múlik, hogy ez meg tud-e valósulni. Éppen ezért azt javaslom, hogy vegyük a kezünkbe a saját oktatásunk ügyét, és képviseljük az érdekeinket önállóan. Ti, akik a teremben vagytok, több mint százezer diákot képviseltek, akik Budapest köznevelési intézményeiben tanulnak. Mint Budapesti Diákparlament, jogunkban áll döntéseket hozni a budapesti diákokat érintő kérdésekben. Jogunkban áll meghatározni a diákparlament szabályait, és újabb lépéseket tennünk az érdekképviseletünk ügyében. A mai napon a diákparlament elé terjesztem a Budapesti Diákönkormányzat Alkotmány tervezetét, és arra buzdítalak titeket, hogy vitassuk ezt meg, és állítsunk fel egy diákönkormányzatot, ami a budapesti diákok érdekeit önállóan tudja képviselni, miközben ugyanannyira legitim marad, mint az Országos Diáktanács vagy az Országos Diákparlament, hiszen a Belügyminisztérium saját fóruma dönt a felállításról. A Budapesti Diákönkormányzat teljes koncepcióját az Alkotmány tervezetében találjátok, de engedjétek meg, hogy röviden bemutassam a működését: A Fővárosi Diákönkormányzat alapját, legfőbb döntéshozó szerveként a Budapesti Diákparlament adja, amiben a legfőbb változás az lesz, hogy az évente egyszeri ülése helyett, évente többször összeül, hogy megválassza a diákönkormányzat egyes tisztségviselőit, és kijelölje a célokat, amikért a kormánynak dolgoznia kell. Ezeknek a céloknak a teljesítésére, megalakul egy kormány, amit az elnök vezet, akit a budapesti diákok választanak meg, minden évben, közvetlenül. Mivel semmilyen demokratikus rendszer nem működhet megfelelő fékek és ellensúlyok nélkül, ezért része a diákönkormányzatnak az etikai- és felügyelőbizottság, ami felügyeli a kormány munkáját, és jelzi, ha valamilyen szabályszegést vagy egyéb problémát észlel. Zárásként engedjétek meg, hogy megosszak veletek egy idézetet, ami különösen megfogott tegnap este a Nemzeti Galéria egy előadásán: „Az Isten szárnyakkal teremtette az embert. Ezek után az ördög elvette ezeket a szárnyakat, és kezeket adott helyette.” Keressük meg együtt a szárnyainkat! Azt kérem tőletek, hogy sose becsüljétek alá a saját erőtöket a budapesti diákok érdekeinek a képviseletében. Én azt remélem, hogy amikor jövőre áll ki elétek az utódom ezt a beszámolót megtartani, akkor majd arról számolhat be, hogy az oktatás már valóban szabadabb, a retorziótól már nem kell félni az iskolákban, és a budapesti diákok álmai megvalósulhatnak az önálló Fővárosi Diákönkormányzatukban.” |
